Skip to content
  • Az Európai Unió Tanácsa
  • Sajtóközlemény
  • 2017. március 6. 13:00

Biztonság és védelem: a Tanács áttekintette az elért eredményeket és megállapodott a katonai missziók támogatásának fokozásáról

A Tanács március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről. A következtetésekben a Tanács áttekinti, hogy milyen lépésekre került sor azon többféle intézkedési irányvonal megvalósítása érdekében, amelyekről az Európai Tanács 2016. december 15-i ülésén megállapodás született. A következtetések képezik az Európai Tanács 2017. március 9–10-i ülésére szánt jelentés alapját.

„Az uniós külügy- és védelmi miniszterek a mai együttes ülésükön mindannyian azt az egyértelmű üzenetet juttatták kifejezésre, hogy határozottan haladunk a védelmi együttműködés elmélyítése felé és nem állunk meg ezen az úton. Ez az együttműködés az uniós polgárok védelmét célozza. Az Európai Unió egyedülálló eszközökkel rendelkezik annak elősegítésére, hogy az európaiak nagyobb felelősséget tudjanak vállalni saját biztonságukért, és hogy ennek érdekében hatékonyabban léphessenek fel. Ez a lényege a biztonság és a védelem terén végzett munkánknak.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A Tanács ezenkívül jóváhagyott a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeknek köszönhetően javulni fog az EU azon képessége, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként – a már meglévő struktúrákra építve és a polgári–katonai szinergiák megerősítése érdekében gyorsabban, hatékonyabban és zökkenőmentesebben tudjon reagálni.

Az intézkedések részeként az Európai Külügyi Szolgálat meglévő uniós Katonai Törzsén belül létrehoznak egy Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot a nem végrehajtási jellegű katonai missziók tervezésére és végrehajtására. Az EU Katonai Törzsének főigazgatója lesz a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat igazgatója, és e minőségében ő fogja betölteni a nem végrehajtási jellegű KBVP-missziók (jelenleg: a szomáliai, a közép-afrikai és a mali uniós katonai kiképzési misszió) parancsnoki tisztségét. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszióparancsnokok a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van. A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A Tanács a következtetéseiben kiemeli a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozásának fontosságát. Nyugtázza továbbá az biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos egyéb területeken elért eredményeket, és további iránymutatást nyújt. A következtetésekben szereplő területek többek között a következők:

  • állandó strukturált együttműködés kialakításának lehetősége. A Lisszaboni Szerződés értelmében (az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdése és 46. cikke) az uniós tagállamok egy adott csoportján belül szorosabb együttműködés alakulhat ki katonai kérdésekben. Az állandó strukturált együttműködés inkluzív, moduláris rendszerének kialakítása lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy önkéntes alapon szorosabban együttműködjenek a biztonság és a védelem területén.
  • valamely tagállam által kezdeményezett koordinált éves védelmi szemle lehetősége. Az így kialakított eljárás célja, hogy uniós szinten áttekinthetőbbek legyenek az olyan kérdések, mint például a védelmi kiadások és a nemzeti szintű beruházások, valamint a védelmi vonatkozású kutatásokra irányuló erőfeszítések. A koordinált éves védelmi szemle – azzal, hogy nagyobb átláthatóságot és politikai ismertséget biztosít az európai szinten rendelkezésre álló védelmi képességek tekintetében – lehetővé tenné egyrészt a hiányosságok pontosabb feltérképezését és egy szorosabb védelmi együttműködés keretében történő kiküszöbölését, másrészt pedig azt, hogy a védelmi kiadások tervezése terén megfelelőbb és összehangoltabb megközelítés alakuljon ki.
  • az egyéb területeken folyamatban lévő munka, így például az uniós gyorsreagálási eszköztár megerősítése, beleértve az uniós harccsoportokat és polgári képességeket, a biztonságot és a védelmet szolgáló kapacitásépítést, a helyzetismeretet és a védelmi képességek fejlesztését.

A Tanács nyugtázza továbbá az EU és a NATO közötti együttműködés tekintetében megfogalmazott közös javaslatoknak, valamint a Bizottság európai védelmi cselekvési tervének végrehajtása terén elért előrehaladást.

Háttér

A Tanács 2016. november 14-én elfogadta az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról szóló következtetéseket. Ezekben a következtetésekben meghatározta az ambíciószintet, azaz azokat a fő célokat, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. A Tanács a következő három stratégiai prioritást határozta meg: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme.

A főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként is eljárva – benyújtotta a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv azon intézkedések részét képezi, amelyek az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájáról szóló dokumentum benyújtását követik. Ezt a dokumentumot a főképviselő az Európai Tanács június 28-i ülésére terjesztette elő. A Tanács 2016. október 17-én elfogadta a globális stratégiáról szóló következtetéseket.

Az EU globális stratégiájának végrehajtása többek között a következőket is magában foglalja: a rezilienciaépítéssel, valamint az integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítéssel kapcsolatos munka továbbvitele, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák készítése, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

Ülések

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Legutóbbi frissítés: 2024. január 15.