Uniós együttműködés a biztonság és a védelem területén
Időrend
A teljes idővonal megtekintéseAz EU megerősíti az együttműködést a biztonság és a védelem területén
A 2016. szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozón az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy ismét napirendre tűzik az európai külső biztonság és védelem kérdését, és megerősítik az uniós együttműködést ezen a területen.
E vállalás teljesítése érdekében az uniós vezetők 2016 decemberében következtetéseket fogadtak el, amelyekben:
- jóváhagyták a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet
- üdvözölték az Európai Bizottság által javasolt európai védelmi cselekvési tervet
- mielőbbi intézkedéseket sürgettek az EU és a NATO közötti együttműködés erősítése céljából
Konkrét intézkedések a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködés erősítésére
Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv meghatározza az uniós biztonság- és védelempolitika jövőbeli alakításának lépéseit.
Az EU globális stratégiájára építve a végrehajtási terv középpontjában az alábbi három stratégiai prioritás áll:
- válaszadás a külső konfliktusokra és válságokra
- a partnerek kapacitásainak kiépítése
- az EU és az uniós polgárok védelme
Az e célok megvalósítására irányuló konkrét intézkedések az alábbiakra terjednek ki:
- koordinált éves védelmi szemle (CARD) bevezetése a tagállamok közötti védelmi együttműködés szorosabbra fűzése érdekében
- állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakítása a védelmi együttműködés erősítése érdekében azon tagállamok között, amelyek készek előbbre lépni ezen együttműködésben
- Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) létrehozása a válságkezelési struktúrák javítása céljából
- az EU gyorsreagálási eszközeinek – köztük az uniós harccsoportoknak és a polgári képességeknek – a megerősítése
1. Koordinált éves védelmi szemle
A koordinált éves védelmi szemlék (CARD) révén uniós szinten áttekinthetőbbé válnának a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a kutatási tevékenységek.
A szemlék nagyobb átláthatóságot és politikai ismertséget biztosítanának az európai szinten rendelkezésre álló védelmi képességek tekintetében. Többek között az alábbi előnyökkel járnak:
- a hiányosságok pontosabb feltérképezése
- szorosabb védelmi együttműködés
- megfelelőbb és összehangoltabb megközelítés a védelmi kiadások tervezése terén
A Tanács 2018. június 25-én jóváhagyta a 2018. évi eredménykatalógust, amely értékeli a képességek tekintetében fennálló hiányosságokat és az elérendő célokat.
2. Állandó strukturált együttműködés
A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi, hogy a tagállamok egy adott csoportja állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakításával szorosabbra fűzze a védelmi ügyekben folytatott együttműködését.
Az uniós vezetők 2017. június 22-én megállapodtak arról, hogy állandó strukturált együttműködést indítanak az európai biztonság és védelem erősítése érdekében.
A Tanács 2017. december 11-én határozatot fogadott el a PESCO létrehozásáról. Az állandó strukturált együttműködésben három ország (Dánia, az Egyesült Királyság és Málta) kivételével valamennyi uniós tagállam részt vesz.
A részt vevő tagállamok megállapodtak a PESCO keretében végrehajtandó projektek első, 17 projektet tartalmazó jegyzékéről. A projektek például a következő területekre terjednek ki:
- képzés
- képességfejlesztés
- műveleti készenlét a védelem terén
A Tanács 2018. március 6-án hivatalosan elfogadta ezeket az első projekteket. Ugyanezen a napon elfogadta a PESCO végrehajtására vonatkozó ütemtervet is.
A Tanács 2018. június 25-én közös szabálykészletet fogadott el a PESCO keretében futó projektek irányítására vonatkozóan. A PESCO-projektek és résztvevőik frissített listája – benne a projektek második szakaszával – 2018 novemberében várható.
- Védelmi együttműködés: A Tanács 25 tagállam részvételével létrehozza az állandó strukturált együttműködést (PESCO) (sajtóközlemény, 2017. december 11.)
- Kérdések és válaszok az állandó strukturált együttműködésről
- Az első kollaboratív PESCO-projektek áttekintése
- Állandó strukturált együttműködés – tájékoztató (EKSZ)
3. A válságkezelési struktúrák javítása
A Tanács 2017. június 8-án megállapodott arról, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén belül létrehoznak egy Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC).
A szolgálat segítségével az Unió gyorsabban, hatékonyabban és koherensebb módon reagálhat majd.
Stratégiai szinten a szolgálat felel a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért.
4. Megerősített uniós gyorsreagálási eszközök
Az uniós harccsoportok jelentik azon eszközök egyikét, amelyekkel az EU gyorsan reagálhat a válságokra és a konfliktusokra. Ezek a harccsoportok a helyszínen gyorsan bevethető haderők.
A harccsoportokat 2005-ben hozták létre, bevetésükre azonban politikai, technikai és pénzügyi akadályok miatt eddig még nem került sor.
A EU gyorsreagálási képességeinek megerősítése érdekében az uniós vezetők 2017. június 22-én megállapodtak arról, hogy közös költségként viselik a harccsoportok bevetésének költségeit. A harccsoportok finanszírozását uniós szinten állandó jelleggel az Athéné mechanizmuson keresztül kezelik majd.
A EU emellett a polgári képességek fejlesztésén és a polgári válságkezelés reakcióképességének javításán is munkálkodik, és ezen belül vizsgálja egy központi reagálási kapacitás létrehozásának lehetőségét.
EU–NATO együttműködés
Infografika – EU–NATO együttes nyilatkozat: végrehajtás
A teljes infografika megjelenítése
Az EU és a NATO közötti együttműködés több mint 15 éves múltra tekint vissza. Ennek keretében számos eszközt fejlesztettek ki annak biztosítására, hogy mind Európában, mind annak határain túl is nagyobb biztonságban élhessenek a polgárok.
Az EU és a NATO 2018. július 10-én új együttes nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozatban a felek az arra vonatkozó közös elképzeléseiket rögzítik, hogy az EU és a NATO hogyan fog együttesen fellépni a közös biztonsági fenyegetésekkel szemben.
Az EU és a NATO közötti együttműködés középpontjában elsősorban a következő területek állnak majd:
- katonai mobilitás
- kiberbiztonság
- hibrid fenyegetések
- a terrorizmus elleni küzdelem
- a nők és a biztonság
Az új együttes nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a védelem és a biztonság területén folytatott együttműködés szorosabbra fűzését célzó közelmúltbeli uniós intézkedések egyúttal a transzatlanti biztonságot is erősítik:
„Üdvözöljük az Európai Unió törekvését arra, hogy az európai biztonság és védelem megerősítésével fokozottabb védelmet nyújtson az Unió és az európai polgárok számára, valamint hozzájáruljon a béke és a stabilitás megteremtéséhez, illetve fennmaradásához szomszédságában és azon túl is. Az állandó strukturált együttműködés és az Európai Védelmi Alap elősegíti ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását.”
Együttes nyilatkozat az EU–NATO együttműködésről, 2018. július 10.
A nyilatkozat a 2016 júliusában kiadott előző együttes nyilatkozatban kitűzött célokra épül. Ez utóbbi az alábbi hét stratégiai területen célozza az együttműködés szorosabbra fűzését:
- hibrid fenyegetések
- a tengerpolitikai kérdésekre is kiterjedő operatív együttműködés
- kiberbiztonság
- védelmi képességek
- ipar és kutatás
- összehangolt gyakorlatok
- kapacitásépítés
A Tanács és a NATO 2016 decemberében jóváhagyott 42 közös javaslatot.
A Tanács és a NATO 2017 decemberében konkrét intézkedésekre irányuló új javaslatokat hagyott jóvá olyan területekre vonatkozóan, mint például:
- a terrorizmus elleni küzdelem
- nők, béke és biztonság
- katonai mobilitás
Európai védelmi cselekvési terv
Az EU tagállamai 2015-ben 203 milliárd EUR-t fordítottak a védelemre, és ezzel az Egyesült Államok után a tagállamok rendelkeznek a világon a második legnagyobb katonai költségvetéssel.
A védelemre fordítható költségvetési források felhasználása azonban az alábbi okokból gyakran nem hatékony:
- az európai védelmi piac széttagoltsága
- költséges átfedések a katonai képességek között
- nem kellő mértékű iparági együttműködés és az interoperabilitás hiánya
E problémák kezelése érdekében az Európai Bizottság 2016. november 30-án közzétette az európai védelmi cselekvési tervet. A cselekvési terv céljai a következők:
- a védelmi kiadások költséghatékonyságának növelése
- szorosabb védelmi együttműködés
- szilárdabb ipari bázis kiépítése
A terv három kulcsfontosságú intézkedést tartalmaz:
- az Európai Védelmi Alap létrehozása
- a védelmi iparba irányuló beruházások ösztönzése
- az egységes védelmi piac megerősítése
Az Európai Tanács 2017. június 22-én üdvözölte az Európai Védelmi Alapról szóló bizottsági közleményt. A vezetők mielőbbi megállapodást sürgettek az európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló javaslatról is.
Polgári és katonai missziók és műveletek
Az EU 2003 óta több mint 30 missziót indított a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén. Jelenleg tíz polgári misszió és hat katonai misszió / művelet van folyamatban Európában, Afrikában és a Közel-Keleten.
A Tanács 2018. május 28-án következtetéseket fogadott el a polgári közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) megerősítéséről. Megjelölte, hogy milyen intézkedésekkel tehető a polgári KBVP hatékonyabbá a helyszínen, továbbá hogy a polgári missziók milyen módon járulhatnak hozzá a biztonsági kihívások kezeléséhez.