"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály: a Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el
A Tanács a mai napon elfogadta álláspontját („tárgyalási megbízás”) a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról, amely más néven a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályként ismert. Ez a rendelet az egységes piacban és a partnerségekben rejlő erősségeket egyaránt kiaknázza annak érdekében, hogy diverzifikálni lehessen a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait, amelyek jelenleg mindössze néhány harmadik országból származó behozatalra támaszkodnak.
A tanácsi álláspont növeli az ambíciószintet az újrafeldolgozott és a feldolgozott nyersanyagok tekintetében, megerősíti a fenntarthatósági kritériumokat, kiigazítja az engedélyezési eljárást, és megvizsgálja a tagállamok kötelezettségeit az egyes tagállamok eltérő helyzetének figyelembevétele érdekében.
A nyersanyagok terén Európa sorsa nagyrészt néhány harmadik ország kezében van. A nyersanyagokról szóló jogszabály révén kifejezetten európai módon kívánjuk visszanyerni autonómiánkat: ez magában foglalja az ásványaink fenntartható kitermelését; a lehető legnagyobb mértékű újrafeldolgozást, valamint a hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal partnerségben folytatott munkát, amelynek célja, hogy előmozdítsuk ezen országok fejlődését és fenntarthatóságát, ugyanakkor biztosítsuk ellátási láncainkat.
Ebba Busch, svéd energiaügyi, vállalkozásokért felelős és ipari miniszter, miniszterelnök-helyettes
Az ellátás biztosítása az EU-ból és azon kívülről
A javasolt rendelet a kérdés belső és külső dimenziójával is foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a gazdaságunk és különösen a zöld és digitális átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátást. A Bizottság a javaslatban négy célkitűzést határoz meg az európai nyersanyagok arányának növelése érdekében:
az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a Unión belüli kitermelésből származzon
az EU éves fogyasztásának legalább 40%-a Unión belüli feldolgozásból származzon
az EU éves fogyasztásának legalább 15%-a Unión belüli újrafeldolgozásból származzon
a feldolgozás bármely releváns szakaszában a harmadik országból származó behozatal egyik stratégiai fontosságú nyersanyag esetében se haladja meg az EU éves fogyasztásának 65%-át
E célkitűzések elérése érdekében a rendelet létrehozza a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét, amelyben a 34 kritikus fontosságú nyersanyag közül 16 stratégiai fontosságúnak is minősül, valamint több intézkedést is meghatároz a jelenlegi függőségeinkből eredő kockázatok csökkentésére. Ezek az intézkedések magukban foglalják a stratégiai jelentőségűnek minősülő projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölése révén történő egyszerűsítését, a kockázatelemzést, a tagállamok feltárási terveit, a kutatásba, az innovációba és a készségekbe való beruházást, valamint a környezet azáltal történő védelmét, hogy fokozódik a nyersanyagok körforgásos jellege és fenntarthatósága.
A globális szint tekintetében a rendelet a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalának diverzifikálására irányuló intézkedéseket határoz meg. Ezek közé tartozik a megbízható országokkal folytatott együttműködés erősítése, illetve partnerségek kialakítása az ilyen országokkal fejlődésük előmozdítása érdekében, biztosítva ugyanakkor az európai ellátási láncokat.
A rendelet létrehozza a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületet, amely tanácsadó testületként segítséget nyújt majd a Bizottságnak a stratégiai projektek kiválasztásával és a rendelet egyéb vonatkozásaival kapcsolatban.
A Tanács álláspontja
Bár a Tanács egyetért a bizottsági javaslat célkitűzéseivel, a tagállamok eltérő helyzetének figyelembevétele érdekében több módosítást is javasol. A főbb javaslatok:
az ambíciószint növelése a feldolgozási és az újrafeldolgozási kapacitás tekintetében: 40%-ról 50%-ra a feldolgozás esetében, valamint 15%-ról 20%-ra az újrafeldolgozás esetében
a bauxit/alumínium-oxid/alumínium felvétele a stratégiai fontosságú és a kritikus fontosságú nyersanyagok közé
a kritikus fontosságú és a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékének gyakoribb aktualizálása (négy helyett legalább háromévente)
a fenntarthatósággal és a körforgásossággal kapcsolatos nemzeti intézkedések megerősítése, például:
a nyersanyagok tekintetében jelentős hasznosítási potenciállal rendelkező termékek újrafelhasználásának fokozása
a másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok hulladékból történő visszanyerésének az ösztönzése
az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő olyan létesítmények azonosítása, ahol lehetőség van másodlagos nyersanyagok visszanyerésére
a mágnesek elhasználódó termékekből történő visszanyerésének ösztönzése
kellően figyelembe véve az egyes országok különböző közigazgatási rendszereit, annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy egy vagy több kapcsolattartó pontot jelöljenek ki (például a régiókban). A tagállamoknak ugyanakkor egy ad-hoc honlap révén segítséget kell nyújtaniuk a projektgazdáknak a kijelölt kapcsolattartó pontok azonosításához
a stratégiai projektre vonatkozó engedélyezési eljárások megkönnyítése
a szükséges geológiai feltételekkel nem rendelkező és ezt igazolni tudó tagállamok mentesítése a nemzeti feltárási programokra vonatkozó kötelezettség alól
a belső piac zavartalan működésének biztosítása a versenyre és a nyersanyagok szabad mozgására vonatkozó szigorúbb nyomonkövetési kötelezettségek révén
végezetül pedig a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testület feladatainak pontosítása a más hasonló szervek (így a csipekről szóló jogszabály keretében létrehozott testület) feladataival való nagyobb összhang biztosítása érdekében. A Tanács javasolta továbbá két alcsoportnak a testületen belüli létrehozását: az egyik a nagyközönségnek a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektekkel kapcsolatos tájékozottságát és az ilyen projektek társadalmi elfogadottságát érintő kérdésekkel foglalkozna, a másik pedig a körforgásosságot, az erőforrás-hatékonyságot és a kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítését ösztönző intézkedéseket vitatná meg.
A következő lépések
A mai napon elfogadott megbízás hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. Megbízatást képez a Tanács elnöksége számára arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel, amelyek akkor fognak megkezdődni, amikor az utóbbi is elfogadta álláspontját.
A nyersanyagok terén Európa sorsa nagyrészt néhány harmadik ország kezében van. A nyersanyagokról szóló jogszabály révén kifejezetten európai módon kívánjuk visszanyerni autonómiánkat: ez magában foglalja az ásványaink fenntartható kitermelését; a lehető legnagyobb mértékű újrafeldolgozást, valamint a hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal partnerségben folytatott munkát, amelynek célja, hogy előmozdítsuk ezen országok fejlődését és fenntarthatóságát, ugyanakkor biztosítsuk ellátási láncainkat.