A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet

Miért van szükség a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendeletre?

Az EU nem nemesfémek, akkumulátor-alapanyagok, ritkaföldfémek és egyéb anyagok iránti kereslete várhatóan exponenciálisan növekedni fog, ahogy az EU elszakad a fosszilis tüzelőanyagoktól, és tisztaenergia-rendszerek felé fordul, amelyek több ásványi anyagot igényelnek.

Az EU zöld átállása szükségessé teszi majd az akkumulátorok, a napelemek, az állandó mágnesek és más tiszta technológiák helyi gyártásának kiépítését. Az ennek megfelelő kereslet kielégítéséhez számos nyersanyaghoz bőséges hozzáférésre lesz szükség.

Ezenkívül a kritikus fontosságú nyersanyagok az alábbiak vonatkozásában is fontosak az EU számára:

Ipari értékláncok

A nem energetikai nyersanyagok az ellátási lánc minden szakaszában valamennyi iparághoz kapcsolódnak.

Stratégiai szempontból kiemelkedő technológiák, például az űripar és a védelem területén

A technológiai fejlődés és az életminőség javulása változó számú és egyre többféle nyersanyagtól függ.

Éghajlat, energia és környezetvédelem

A tiszta technológia olyan nyersanyagokat igényel, amelyek nem helyettesíthetők a napelemekben, a szélturbinákban, az elektromos járművekben és az energiahatékony világításban.

A helyi termelés kulcsfontosságú az EU energia- és mobilitási rendszereinek átalakításához, amelyet részben a REPowerEU terv és a gépjárműiparra vonatkozó, 2035. évi kibocsátási célértékek vezérelnek.

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendelet

A Tanács 2024 márciusában elfogadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendeletet, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.

A kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata.

A rendelet célja:

• az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása
• a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is
• az erőforrás-hatékonysággal és a helyettesítő anyagok fejlesztésével kapcsolatos kutatás és innováció támogatása

Az új szabályok ezenfelül megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.

• Stratégiai autonómia: a Tanács véglegesen jóváhagyta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt (sajtóközlemény, 2024. március 18.)

Mik a nyersanyagok, és mire használják őket?

A fémek, az ásványok és a természetes anyagok mindennapi életünk részét képezik. A kiemelkedő gazdasági jelentőségű és az ellátás szempontjából magas kockázattal bíró nyersanyagokat kritikus fontosságú nyersanyagoknak nevezzük.

A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek az ipari ökoszisztémák széles körének működéséhez és integritásához.

34 kritikus fontosságú nyersanyag

Egyes ágazatok stratégiailag kiemelkedő jelentőségűek az EU megújuló energiával kapcsolatos, digitális, űripari és védelmi célkitűzései szempontjából.

A 34 azonosított kritikus fontosságú nyersanyag közül külön jegyzéket állítottak össze a stratégiai fontosságú nyersanyagokról* (lásd alább sötét sárga színnel jelölve a 17 stratégiai fontosságú nyersanyagot). Ez azokat az anyagokat tartalmazza, amelyek az ellátás tekintetében várhatóan exponenciálisan növekedni fognak, és amelyek összetett termelési követelményekkel rendelkeznek, és így nagyobb az ellátási problémák kockázata.

Ezt a jegyzéket rendszeresen felül fogják vizsgálni.

*Stratégiai fontosságú nyersanyagok a nehéz ritkaföldfémek és a könnyű ritkaföldfémek között: Nd, Pr, Tb, Dy, Gd, Sm és Ce

Mire használják a kritikus fontosságú nyersanyagokat?

A kritikus fontosságú nyersanyagokat mindenütt használják. A társadalom a legtöbb területen nem tudna működni nélkülük, mivel számos hétköznapi készülékben és olyan, minden tagállam gazdasága számára nélkülözhetetlen termékekben megtalálhatók, mint például az okostelefonok, az elektromos járművek, a szélturbinák, a műtrágyák vagy a repülőgépek.

vibrációs technológia a telefonokban = volfrám

elektromos járművek = lítium, kobalt és nikkel

szélturbinák = bór

A kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzésének geopolitikai vonatkozásai

A kritikus fontosságú nyersanyagok többnyire az EU-n kívülről származnak. Bár az EU soha nem lesz önellátó, az ellátás diverzifikálására törekszik.

Egyes kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében az EU jelenleg kizárólag egyetlen országtól függ:

• Kína biztosítja az EU nehézritkaföldfém-ellátásának 100%-át
• Törökország biztosítja az EU bórellátásának 99%-át
• Dél-Afrika biztosítja az EU platinaszükségletének 71%-át

2024 óta a harmadik országok ritkaföldfémekre és más kritikus fontosságú anyagokra vonatkozó exportkorlátozásai még sürgetőbbé tették az EU diverzifikációs stratégiájának előmozdítását.

Az elmúlt három évben például Kína számos exportellenőrzési intézkedést fogadott el, amelyek kiterjednek a kritikus fontosságú nyersanyagokra, például a galliumra, a volfrámra, a bizmutra, és a ritkaföldfémekre, valamint az olyan végtermékekre is, mint az akkumulátorok vagy a ritkaföldfémek feldolgozásához használatos berendezések.

Ezzel párhuzamosan más globális szereplők intenzívebben lépnek fel annak érdekében, hogy biztosítsák iparágaik kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférését, és ennek érdekében kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket finanszíroznak, továbbá ellátásukat partnerségek révén diverzifikálják.

A kritikus fontosságú nyersanyagok főbb uniós beszállítói:

Az önellátás erősítése

A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés tekintetében a harmadik országoktól való függőség csökkentése érdekében az EU a következő célokat tűzte ki 2030-ra:

Az EU éves fogyasztásának legalább 10%-aUnión belüli kitermelésből származzon.

Az EU éves fogyasztásának legalább 40%-aUnión belüli feldolgozásból származzon.

Az EU éves fogyasztásának legalább 25%-aUnión belüli újrafeldolgozásból származzon.

A feldolgozás bármely releváns szakaszában az egyetlen harmadik országból származó behozatal egyik stratégiai fontosságú nyersanyag esetében se haladja meg az EU éves fogyasztásának 65%-át.

Ennek elérése érdekében az EU fokozza a kereskedelmi fellépéseket, amelyek a következőket foglalják magukban:

• kritikus fontosságú nyersanyagok klubja minden hasonlóan gondolkodó ország számára, amely kész megerősíteni a globális ellátási láncokat
• a Kereskedelmi Világszervezet megerősítése
• a fenntartható beruházáskönnyítési és a szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának bővítése
• a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében a végrehajtás szigorítása

Stratégiai projektek

E célkitűzések elérésének elősegítése érdekében a Bizottság 2025-ben a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet alapján 60 stratégiai projektet hagyott jóvá, amelyek 13 uniós tagállamra és 13 harmadik országra terjednek ki.

A projektek a 17 stratégiai fontosságú nyersanyag közül 14-et érintenek, és a teljes értékláncot átfogják, a kitermeléstől a feldolgozáson át egészen az újrafeldolgozásig.

Elsőbbséget élvez a függőség csökkentése, különösen a leginkább sebezhető ellátási láncok tekintetében. A ritkaföldfém-kitermelés tekintetében például várhatóan 95%-ról 42%-ra csökken az egyetlen országtól való függőség a kiválasztott projektek végrehajtásának köszönhetően.

Az EU függősége – a félvezetők és a védelmi ipar szempontjából kritikus fontosságú – gallium tekintetében 71%-ról 17%-ra csökken majd, míg a germánium-ellátás vonatkozásában az EU 2030-ra teljes mértékben függetlenné válhat.

• Kiválasztott stratégiai projektek (Európai Bizottság)

Az ellátásbiztonság és a körforgásos jelleg megerősítése

A Bizottság 2025. december 3-án elfogadta a RESourceEU cselekvési tervet, amelynek célja, hogy felgyorsítsa és felerősítse az EU kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket a kulcsfontosságú ipari ágazatokban (többek között a gépjárműipar, a mesterséges intelligencia és a védelem terén), figyelemmel e nyersanyagok egyre jelentősebb geopolitikai dimenziójára.

A tervben a Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletre irányuló célzott módosításokra tett javaslatot a körforgásos jelleg javítása érdekében. A javasolt módosítások célja az újrafeldolgozási kapacitás növelése és a kritikus fontosságú nyersanyagok másodlagos piacának megerősítése, különösen az állandó mágnesek tekintetében.

A 2026. március 4-én elfogadott álláspontjában a Tanács támogatja a javasolt módosításokat, és:

• előírja a Bizottság számára, hogy értesítse a tagállamokat és a vállalatok igazgatótanácsait a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásával kapcsolatos kockázatok felmerülése esetén
• pontosítja a Bizottságnak a kockázatcsökkentési intézkedések javaslására irányuló hatáskörét
• az állandó mágnesekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeknek való megfelelés vonatkozásában lehetővé teszi a termékútlevelek használatát

• Nyersanyagok: a Tanács elfogadta az ellátásbiztonságnak és az uniós ipar körforgásos jellegének megerősítésére vonatkozó álláspontját (sajtóközlemény, 2026. március 4.)
• Rendelet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet módosításáról – a Bizottság javaslata

A RESourceEU cselekvési tervben számos új eszköz is bevezetésre kerül, többek között a következők:

• a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai központ
• összehangolt készletfelhalmozási megközelítés
• közös beszerzési mechanizmus a nyersanyagplatform keretében

• A RESourceEU cselekvési terv – a Bizottság közleménye

A kereslet jövője

Az EU azon célkitűzése, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, felelősségteljes pályára állítja Európát ahhoz, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

Ez a kettős átállás megvalósítását, az energiarendszer dekarbonizációját, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés és azok feldolgozása révén biztosítandó autonómiát jelenti majd.

Anyagkereslet az Európai Unióban (magas keresleti forgatókönyv):

Az adatok a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet előrejelzését mutatják öt uniós stratégiai ágazatban: megújuló energiaforrások, elektromos mobilitás (e-mobilitás), ipar, infokommunikációs technológia (IKT), valamint repülő- és űripar és védelem.

További információ