A granadai nyilatkozat

Mi, az Európai Unió vezetői, azért gyűltünk össze Granadában, hogy megkezdjük az Unió elkövetkező évekre vonatkozó általános politikai irányainak és prioritásainak meghatározására irányuló folyamatot, és olyan stratégiai intézkedéseket irányozzunk elő, amelyek mindannyiunk javát szolgálva formálják közös jövőnket.

Ismételten megerősítjük az európai projekt eredeti ígéretét: a békének, a stabilitásnak és a jólétnek a polgáraink számára történő biztosítását, amelynek során értékeink és elveink, az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság vezetnek majd minket.

Fellépéseinkhez a 2019 júniusában elfogadott stratégiai menetrend szolgált útmutatásul. A világjárvány, valamint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja próbára tették rezilienciánkat, és felhívták a figyelmet arra, hogy az Uniónak fokoznia kell szuverenitását, továbbá arra késztettek minket, hogy nagy horderejű döntéseket hozzunk népeink és gazdaságaink védelme érdekében.

A versailles-i találkozót követően határozottan cselekedtünk. Az energiapolitikai zsarolás által fenyegetve jelentősen csökkentettük függőségeinket és diverzifikáltuk forrásainkat. Az ellátási láncok szűkülésével és a nemzetközi versennyel szembesülve megerősítettük gazdasági bázisunkat. Azzal az eltökélt szándékkal, hogy nagyobb felelősséget vállaljunk saját biztonságunkért és védelmünkért, és segítséget nyújtsunk Ukrajnának, megerősítettük Európa képességeit. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát és annak népét mindaddig, amíg erre szükség van. Emellett megerősítettük, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó országok és polgáraik jövője az Európai Unióban van.

További erőfeszítésekre van szükség. A mai napon Granadában megvitattuk azokat az alapvető fontosságú prioritásokat és intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy erős, dinamikus, versenyképes és összetartó Európát teremtsünk a változó világban.

A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűre építve meg fogjuk erősíteni védelmi készültségünket, és be fogunk ruházni a képességekbe technológiai és ipari bázisunk fejlesztése révén. Ezenfelül a katonai mobilitásra, a világűrbeli rezilienciára, valamint a kiber- és hibrid fenyegetésekkel és a külföldi információmanipulációval szembeni fellépésre fogunk összpontosítani Unió-szerte. Emellett az orosz agressziós háború még inkább rávilágított a transzatlanti kapcsolat erősségére.

Tovább fogjuk építeni rezilienciánkat és globális hosszú távú versenyképességünket, gondoskodva arról, hogy az EU minden szükséges eszközzel rendelkezzen ahhoz, hogy biztosítsa a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a globális vezető szerepet ebben a döntő fontosságú évtizedben. Foglalkozni fogunk a sebezhetőségekkel, és meg fogjuk erősíteni a válsághelyzetekre való felkészültségünket, nem utolsósorban a fokozódó éghajlati és környezeti kockázatokkal és geopolitikai feszültségekkel összefüggésben. Gazdasági modellünk fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a zöld és digitális átállás terén korai szakaszban azonosítani fogjuk a potenciális kihívásokat és meg fogjuk ragadni az Unió számára kínálkozó lehetőségeket, senkit sem hátrahagyva. Mindenekelőtt az energia- és erőforrás-hatékonyságra, a körforgásos jellegre, a dekarbonizációra, a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciára és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fogunk összpontosítani.

Folytatni fogjuk az arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy fokozzuk a kohéziót, az innovációorientáltságot és az összekapcsoltságot az egységes piacon, megőrizve annak integritását, négy szabadságát, szociális dimenzióját és nyitottságát, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket, valamint – különösen a kkv-k számára – csökkentve az adminisztratív terheket. Biztosítani fogjuk a megfizethető energiához való hozzáférést, növelni fogjuk energiaszuverenitásunkat, valamint csökkenteni fogjuk a külső függőségeket olyan egyéb kulcsfontosságú területeken, ahol az Uniónak ki kell építenie a kapacitások elégséges szintjét ahhoz, hogy garantálni tudja gazdasági és szociális jólétét – így például a digitális technológiák és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák, a kritikus fontosságú gyógyszerek és nyersanyagok, továbbá a fenntartható mezőgazdaság területén. Be fogunk ruházni a kutatásba és az oktatásba, valamint a jövőben szükséges készségekbe, továbbá kezelni fogjuk a demográfiai kihívásokat. Meg fogjuk erősíteni az ipari, technológiai és kereskedelmi hatalomként betöltött pozíciónkat, kiemelt figyelmet fordítva a magas hozzáadott értéket képviselő olyan területekre, ahol már jelenleg is versenyelőnnyel rendelkezünk, vagy ahol megvan a lehetőség arra, hogy éllovasokká váljunk.

Fokozni fogjuk az együttműködést a világ valamennyi régiójából érkező partnerekkel annak érdekében, hogy megvédjük és megerősítsük az Egyesült Nemzetek Szervezete köré épülő, szabályokon alapuló nemzetközi rendet, méltányosabbá tegyük a többoldalú rendszert, valamint megakadályozzuk annak további széttagolódását. Mobilizálni és fejleszteni fogjuk a külső tevékenységünket szolgáló eszközeinket. Most minden eddiginél fontosabb, hogy együttműködjünk az ellátási láncaink megerősítése és diverzifikálása, a partnerségi, kereskedelmi és beruházási megállapodások előmozdítása, a fenntartható fejlődésnek a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében közösen jóváhagyott céljaink teljesítése céljából történő elősegítése, valamint az egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség fokozása terén. Ez a munka megköveteli a globális kereskedelem újraélénkítését is, amelyben a WTO alapvető szerepet tölt be.

A bővítés geostratégiai befektetés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe. Emellett hajtóerőt képez az európai polgárok gazdasági és szociális körülményeinek javításához, valamint az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, továbbá elő kell mozdítania az Unió alapját képező értékeket. Előretekintve az Unió tovább bővülésének jövőbeli lehetőségére, erre mind az Uniónak, mind a jövőbeli tagállamoknak készen kell állniuk. A csatlakozni kívánó országoknak a csatlakozási folyamat érdemalapú jellegével összhangban, valamint az EU segítségével fokozniuk kell reformerőfeszítéseiket, különösen a jogállamiság terén. Ezzel párhuzamosan az Uniónak meg kell teremtenie a szükséges belső fundamentumokat és végre kell hajtania a szükséges belső reformokat. Meg fogjuk határozni hosszú távú törekvéseinket és azok megvalósításának módjait. Foglalkozni fogunk olyan kulcskérdésekkel, amelyek a prioritásainkkal és a szakpolitikáinkkal, valamint a cselekvési képességünkkel kapcsolatosak. Ezáltal az EU erősebbé válik majd, és az európai szuverenitás is fokozódni fog.

Az Európai Tanács az elkövetkező hónapokban, a stratégiai menetrend jövő évi elfogadása előtt folytatni fogja az Unió jövőbeli prioritásaival kapcsolatos megbeszéléseket.