"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A külügyminiszterek az Öböl-menti térségről, a keleti partnerségről, Etiópiáról, Nicaraguáról és egyéb aktuális ügyekről tárgyaltak
Az Öböl-menti térség
A Tanács stratégiai megbeszélést tartott az Öböl-menti térségre vonatkozó uniós megközelítésről, valamint arról, hogy miként lehet biztosítani az EU fokozottabb jelenlétét a régióban.
A miniszterek nyugtázták, hogy az Öböl-menti partnerek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak olyan külpolitikai kérdésekben, mint például az afganisztáni válság. Beszéltek arról is, hogy aktívan támogatni kell és ki kell aknázni a pozitív lendületet a térségben a bizalomépítést elősegítő területeken, hozzájárulva egyúttal az EU globális menetrendjéhez (pl. a zöld átállás, a digitalizáció és a kereskedelem terén). A Tanács foglalkozott továbbá azzal is, hogy támogatni kell a társadalmi-gazdasági reformokat, valamint hogy a nézeteltérés tárgyát képező kérdéseket – például az emberi jogokat – nyíltan meg kell vitatni.
A miniszterek által folytatott megbeszélés eredményei beépülnek majd a várhatóan 2022 első negyedévében elfogadandó, az Öböl-menti térséggel folyatott partnerségről szóló közös közleménybe. 2022 elején sor kerül majd az EU–ÖET Vegyes Tanács ülésére is.
Keleti partnerség
Annak érdekében, hogy előkészítsék a novemberben tartandó miniszteri találkozót és a keleti partnerség decemberben esedékes brüsszeli csúcstalálkozóját, a külügyminiszterek véleménycserét tartottak az EU és a keleti partnerség országai közötti kapcsolatokról.
A miniszterek foglalkoztak azzal a nehéz geopolitikai helyzettel, amellyel egyes partnerországok szembesülnek a térségben, és megállapodtak abban, hogy az EU továbbra is síkra száll az olyan alapvető értékek mellett, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Az EU ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet fordít a hosszú távú társadalmi-gazdasági helyreállításra, biztosítva hogy e helyreállítás fenntartható és inkluzív legyen, továbbá hogy kézzelfogható eredményekkel segítse az embereket.
Az EU emellett segítséget nyújt partnereinek az oltóanyagokkal, az oltási bizonyítványokkal és a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatban is.
Etiópia
A Külügyek Tanácsának tagjai munkaebéd keretében, egy évvel az etiópiai konfliktus kirobbanását követően, az országban és Tigrében bekövetkezett legutóbbi fejlemények alapján véleményt cseréltek az etiópiai helyzetről.
Tigré szövetségi államot háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető fegyveres csoportok forgatják fel az emberi jogokat szisztematikusan megsértve. A humanitárius segélyek nem jutnak célba. Az ENSZ november 1-jére várt emberi jogi jelentésére tekintettel felkészülünk arra, hogy megfelelő választ adjunk a helyzetre, aminek első lépése a szankciók kidolgozása lehet. Amint kezünkben lesz az emberi jogi visszaélésekről szóló jelentés, utasítani fogom a szolgálataimat, hogy kezdjék meg a folyamatot.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek megállapodtak abban, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtanak Etiópiának, és támogatták a nemzetközi partnerségekért felelős biztos, Jutta Urpilainen küszöbön álló látogatását az országban. A biztos és az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője, Annette Weber közösen utaznak Etiópiába, hogy közvetítsék azt az egyértelmű uniós üzenetet, hogy tűzszünetre van szükség, továbbá hogy politikai folyamatot kell kezdeni minden szereplő bevonásával.
Nicaragua
A Külügyek Tanácsa a munkaebéd keretében a nicaraguai helyzetről is véleményt cserélt. 2018 óta legalább 328 ember veszítette életét a tüntetések erőszakos leverése során.
A miniszterek mindenekelőtt azzal foglalkoztak, hogy ki kell igazítani az uniós szakpolitikákat az országban 2021. november 7-én tartandó általános választásokkal összefüggésben, hiszen meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy a választási folyamat hiteles és legitim legyen.
Az EU továbbra is ragaszkodni fog a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elveihez, így a politikai foglyok szabadon engedéséhez, a nemzetközi emberi jogi szervezetek visszatéréséhez, valamint a szabad és tisztességes választásokhoz.
Aktuális ügyek
A Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott Afganisztán egyre romló humanitárius és gazdasági helyzetéről. A Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy szükség van egy minimális uniós jelenlétre Kabulban az afgán nép támogatása és a veszélyben lévő afgánok biztonságos mozgásának garantálása érdekében, ugyanakkor leszögezték, hogy ez nem jelent semmiféle elismerést az EU részéről.
A miniszterek beszéltek a legfrissebb tunéziai fejleményekről is. A miniszterek hangsúlyozták a demokratikus vívmányok megőrzésének, a hatalmi ágak szétválasztása tiszteletben tartásának és az intézményi rend helyreállításának jelentőségét. Az új kormány nemrégiben történt kinevezését pozitív első lépésként értékelték, amelynek alakulását az EU szorosan figyelemmel fogja kísérni.
A közelmúltban rendezett csúcstalálkozó nyomán és a Koszovó északi részén jelenleg uralkodó feszültségek fényében a miniszterek beszéltek a Nyugat-Balkánról is. Az EU továbbra is határozott politikai együttműködést folytat majd a régióval, figyelemmel követi a csúcstalálkozón megfogalmazott fontos kül- és biztonságpolitikai feladatok elvégzését, továbbá segíteni fogja a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok átfogó rendezéséről szóló párbeszédet.
Az ENSZ közelgő éghajlatváltozási konferenciájára (COP26) tekintettel a Tanács tárgyalt a klímadiplomáciáról. A miniszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy minden ország késedelem nélkül benyújtsa az éghajlatváltozás mérséklését célzó tervét és a hosszú távú, kibocsátásmentességre irányuló stratégiáját.
A miniszterek ezt követően tájékoztatást kaptak a Varószia környékén bekövetkezett legfrissebb fejleményekről, majd határozott támogatásukról biztosították Görögországot és Ciprust a kizárólagos gazdasági övezeteikben tevékenységet folytató hajók elleni török beavatkozásokat illetően. A főképviselő rámutatott, hogy egyedül a ciprusi problémának a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal és az EU alapját képező elvekkel összhangban álló rendezése jelent tartós megoldást.
A Tanács továbbá hosszú megbeszélést folytatott Belaruszról és az EU határai felé terelt migránsok kérdéséről. A miniszterek figyelmeztettek arra, hogy a belarusz rezsim politikai célokra használja a migránsokat, és hangsúlyozták, hogy folytatódni fog az együttműködés a származási és a tranzitországokkal, továbbá a megfelelő uniós válasz kidolgozása.
Az ülés lezárása előtt a Tanács Malival is foglalkozott. A miniszterek áttekintették az Unió rendelkezésére álló azon pénzügyi és politikai lehetőségeket – többek között korlátozó intézkedések bevezetésének a lehetőségét azon személyekkel szemben, akik akadályozzák az átmenetet –, amelyekkel az Európai Tanács májusi következtetéseivel összhangban támogatni lehetne a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS).
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá Bosznia-Hercegovináról / az EUFOR Althaia műveletről.
Tigré szövetségi államot háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető fegyveres csoportok forgatják fel az emberi jogokat szisztematikusan megsértve. A humanitárius segélyek nem jutnak célba. Az ENSZ november 1-jére várt emberi jogi jelentésére tekintettel felkészülünk arra, hogy megfelelő választ adjunk a helyzetre, aminek első lépése a szankciók kidolgozása lehet. Amint kezünkben lesz az emberi jogi visszaélésekről szóló jelentés, utasítani fogom a szolgálataimat, hogy kezdjék meg a folyamatot.