"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa – a külügyminiszterek október 10-i nem hivatalos videokonferenciájára és az Európai Tanács tagjainak október 17-i videokonferenciájára építve – megbeszélést tartott az Izraelben és a régióban kialakult helyzetről.
A Tanács ismét elítélte a Hamász által elkövetett terrortámadást, és felszólított a Hamász által fogva tartott túszok azonnali szabadon bocsátására. Az uniós tagállamok miniszterei megerősítették, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius joggal összhangban joga van megvédeni magát.
El kell ítélnünk a terrortámadásokat, és – amennyire csak lehet – el kell kerülnünk egy humanitárius válság kialakulását Gázában. Ennek elérése érdekében teljességgel elengedhetetlen, hogy humanitárius segítséget nyújtsunk, és hogy az arra rászorulók hozzáférjenek ahhoz.
Az első konvojok – nem nagy számban – már bejutottak. A háború előtt naponta mintegy 100 teherautó lépett be Gázába, most körülbelül naponta 20, miközben a jelenlegi szükségletek jóval meghaladják a korábbiakat.
Ezek az első konvojok pozitív jelnek tekinthetők, de növelnünk kell a számukat, és fel kell gyorsítanunk a bejutásukat. Gyógyszert és élelmiszert kell biztosítanunk, és a miniszterek egyetértettek abban, hogy a sótalanító üzemek működéséhez szükséges üzemanyagot is rendelkezésre kell bocsátanunk.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Az EU és tagállamai továbbra is intenzív párbeszédet fognak folytatni a regionális partnerekkel és a nemzetközi szereplőkkel egy szélesebb körű regionális eszkaláció megelőzése érdekében. Fel kell lépni a külföldi beavatkozással és a dezinformációs kampányokkal szemben.
Végezetül a Tanács megerősítette a kétállami megoldás elérésére irányuló végső célját. A miniszterek megvitatták a régió békéjének hosszú távú kilátásait, és egyetértettek abban, hogy döntő fontosságú lesz újraindítani a politikai folyamatot.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
A 2023. október 2-án Kijevben tett, történelmi jelentőségű közös látogatásukat követő lépésként az uniós tagállamok külügyminiszterei megbeszélést tartottak az Ukrajna elleni orosz agresszióról, különös hangsúlyt helyezve a rövid és hosszú távú támogatásra.
A Tanács megvitatta, hogy miként lehetne a legjobban kielégíteni Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit, többek között a légvédelem és a lőszerek tekintetében nyújtott támogatás fokozása révén. Ezt követően véleményt cseréltek az EU jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásaira vonatkozó konkrét javaslatokról.
A biztonsági kötelezettségvállalások – amelyek a hagyományos katonai segítségnyújtást ötvözik a kiberbiztonságra, az aknamentesítésre és az Ukrajna rezilienciájának általános megerősítésére összpontosító egyéb elemekkel – nemcsak abban fogják segíteni Ukrajnát, hogy megvédje magát, hanem a potenciális jövőbeli agressziós cselekményektől való elrettentéshez és a destabilizációs erőfeszítéseknek való ellenálláshoz is hozzájárulnak.
A főképviselő ezt követően hangsúlyozta, hogy Ukrajna szükségleteinek kielégítése és az uniós készletek feltöltése érdekében meg kell erősíteni az uniós védelmi ipart, mégpedig a lőszergyártás fokozása révén. Az európai és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködést is meg kell erősíteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok biztonság- és védelempolitikáját, valamint alkotmányos korlátait.
Végezetül a miniszterek kitértek arra is, hogy miként lehetne a legjobban támogatni Ukrajna békeformuláját annak érdekében, hogy az ENSZ-en belül a lehető legszélesebb körű támogatást lehessen biztosítani.
További döntések
A Tanács elfogadta az azon személyekkel szembeni szankciók keretrendszerét, akik aláássák a stabilitást, a demokráciát és a jogállamiságot Nigerben.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
19. EU–Közép-Amerika miniszteri találkozó
A Külügyek Tanácsa ülésének alkalmával a miniszterek – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán minisztereivel együtt – részt vettek a 19. EU–Közép-Amerika miniszteri találkozón.
A felek közösen jóváhagyták az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó EU–Közép-Ázsia ütemtervet, és megvitatták, hogy miként lehetne előmozdítani a régiók közötti együttműködést a közös biztonsági kihívások, az összekapcsoltság, a gazdasági és kereskedelmi kérdések, a környezet, a víz és az éghajlat, az oktatás, a tudomány és az innováció, valamint az emberek közötti kapcsolatok terén, előmozdítva a kapcsolatok szorosabbá válását az EU és Közép-Ázsia között.
A miniszterek kifejezték, hogy az EU – a regionális dinamikából eredő kihívásokkal összefüggésben – határozottan elkötelezett Közép-Ázsia mellett, különös tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményeire és az afganisztáni helyzetre.
A külügyminiszterek mai találkozója megerősíti a régióink közötti együttműködés új szintjét. Tudatában vagyunk annak, hogy egy olyan világban, ahol egyidejűleg vannak jelen megpróbáltató kihívások, de új lehetőségek is, többet tudunk elérni, ha együttesen cselekszünk.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A felek újólag megerősítették régióik elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek a tiszteletben tartása mellett. A miniszterek hangsúlyozták, hogy hatékonyan együtt kell működni annak érdekében, hogy a közép-ázsiai területeken meg lehessen előzni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók kijátszását.
El kell ítélnünk a terrortámadásokat, és – amennyire csak lehet – el kell kerülnünk egy humanitárius válság kialakulását Gázában. Ennek elérése érdekében teljességgel elengedhetetlen, hogy humanitárius segítséget nyújtsunk, és hogy az arra rászorulók hozzáférjenek ahhoz. Az első konvojok – nem nagy számban – már bejutottak. A háború előtt naponta mintegy 100 teherautó lépett be Gázába, most körülbelül naponta 20, miközben a jelenlegi szükségletek jóval meghaladják a korábbiakat. Ezek az első konvojok pozitív jelnek tekinthetők, de növelnünk kell a számukat, és fel kell gyorsítanunk a bejutásukat. Gyógyszert és élelmiszert kell biztosítanunk, és a miniszterek egyetértettek abban, hogy a sótalanító üzemek működéséhez szükséges üzemanyagot is rendelkezésre kell bocsátanunk.
