"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az Izraelben, a Gázai övezetben és a régióban kialakult helyzet
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Izraelben, a Gázai övezetben és a régióban kialakult helyzetről, a Tanács által egy nappal korábban egyhangúlag elfogadott nyilatkozatra építve, amely nyilatkozatban a Tanács – többek között – a gázai ellenségeskedésekben azonnali humanitárius szünetekre, valamint humanitárius folyosók létrehozására szólított fel.
A miniszterek elsősorban a gázai humanitárius helyzetre összpontosítottak, és tájékoztatást kaptak Janez Lenarčič biztostól e kérdést illetően. A Tanács hangsúlyozta, hogy a rafahi átkelőhely megnyitása pozitív fejlemény, de nem elegendő a humanitárius helyzet enyhítéséhez.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy növelni kell a tranzitkapacitást, akár újabb szárazföldi határátkelőhelyek megnyitása, akár egy erre a célra kijelölt tengeri útvonal létrehozása révén, és ismételten felszólítottak valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint annak lehetővé tételére, hogy a Vöröskereszt eljusson a túszokhoz.
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott arról, hogy el kell kerülni a konfliktus eszkalációját és a régióra való átterjedését. E célból az EU minden érintett regionális szereplővel felveszi a kapcsolatot, különös figyelmet fordítva az Észak-Izrael és Libanon közötti határon a Hezbollahhal kapcsolatban kialakult helyzetre.
Végezetül a Tanács egy hosszabb távú megoldás kialakításának szükségességére összpontosított, azaz egy olyan, konfliktus utáni forgatókönyv kidolgozásának szükségességére, amely biztosítani tudja a stabilitást és a tartós békét Palesztina, Izrael és a tágabb régió számára.
Ez a drámai válság rendkívül sok ember halálát okozza – izraeliekét és palesztinokét –, és rámutat arra, hogy a nemzetközi közösség politikai és morális értelemben kudarcot vallott. Nem voltunk képesek megoldást találni erre a helyzetre. Márpedig e válság nyomán mindenkinek meg kell értenie, hogy elengedhetetlen az, hogy megoldás szülessen, és két külön állam jöjjön létre. Nem csupán a Gázai övezet újjáépítéséről van szó. Ezt korábban már többször megtettük. Államot kell építenünk a palesztinok számára.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A főképviselő javaslatot tett a miniszterek számára egy sor olyan feltételre, amelyek mentén dolgozni lehetne a megoldáson az Egyesült Államokkal és az arab államokkal szoros együttműködésben.
Nemet mondunk a palesztinok lakóhelyelhagyásra kényszerítésére és Gázán kívülre helyezésére. Nemet mondunk a palesztinok kiűzésére és arra, hogy a palesztinok csak abban reménykedhessenek, hogy valahol majd befogadják őket. [...] Nemet mondunk a területi változásra és a Gázai övezet területének csökkentésére. Nemet mondunk a Gázai övezetnek az izraeli védelmi erők általi újbóli, tartós megszállására. És szintén nemet mondunk a Hamász Gázába való visszatérésére.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Előretekintve a főképviselő hangsúlyozta, hogy a gázai helyzet nem választható el az általános palesztin kérdéstől, hanem annak egy átfogó és tartós megoldás részét kell képeznie. A különböző szereplőknek el kell kötelezniük magukat amellett, hogy megoldásokat találjanak egy, a Gázai övezetben működő Palesztin Hatóság mentén, amelynek a megbízatását és legitimitását az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell gondosan megterveznie, majd pedig azokról döntenie.
A főképviselő hangsúlyozta továbbá az arab országok erőteljesebb bevonásának, valamint az Európai Unió nagyobb mértékű regionális szerepvállalásának a fontosságát.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei megbeszélést tartottak az Ukrajna elleni orosz agresszióról azt követően, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta a minisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna katonai prioritásairól és szükségleteiről.
A Tanács újólag megerősítette szilárd elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett és amellett, hogy segít az országnak megvédeni magát Putyin háborújával szemben. A miniszterek ezenkívül megvitatták az uniós katonai támogatást és a jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokat az európai vezetők 2023. októberi, erre irányuló megbízását követően.
A főképviselő megerősítette, hogy az elsődleges prioritás az, hogy további katonai támogatást biztosítsanak az Európai Békekeret javasolt elkülönített keretösszegén – az Ukrajnát támogató alapon – keresztül 2024-től kezdődően.
Emellett az EU folytatni fogja az ukrán katonák kiképzését az EU ukrajnai tanácsadó misszióján keresztül, amelynek keretében kevesebb mint egy év alatt már több mint 30 000 katonát képeztek ki, és az elkövetkező időszakban további 10 000 katona fog kiképzésben részesülni.
Végezetül az EU ragaszkodni fog egy másik kulcsfontosságú prioritáshoz, az ukrán békeformulához, amely a Tanács véleménye szerint az egyetlen olyan, nemzetközi szinten megvitatandó javaslat, amely igazságos és fenntartható békéhez vezethet.
Örményország/Azerbajdzsán
A Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott Örményországról/Azerbajdzsánról, tekintettel Azerbajdzsán 2023. szeptember 19–20-án Hegyi-Karabahban folytatott katonai műveletére, arra, hogy ezt követően több mint 100 000 karabahi örmény tömegesen hagyta el lakóhelyét, valamint a kapcsolatok normalizálására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekre.
Az Európai Tanács a 2023. októberi ülésén megvitatta, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU Örményországgal folytatott együttműködését, valamint támogatni annak demokratikusan megválasztott hatóságait, rezilienciáját, biztonságát és az országban zajló reformok folytatását.
Erre építve a Tanács megállapodott abban, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Örményország számára az Európai Békekeret keretében halált nem okozó felszerelést nyújtson, és megerősítse az EU örményországi misszióját annak érdekében, hogy több megfigyelő és több járőr álljon rendelkezésre, többek között az érzékeny területeken is. A miniszterek kitértek arra a lehetőségre is, hogy lehetővé teszik a vízumliberalizációt Örményország számára.
Éberen kell figyelnünk minden olyan kísérletre, amely Örményország belső és külső destabilizálására irányul. Az Azerbajdzsánnak szóló üzenetünk egyértelmű: Örményország területi integritásának bármilyen jellegű megsértése elfogadhatatlan, és súlyos következményekkel fog járni kapcsolataink minőségére nézve.
Felszólítunk – az Európai Tanács elnökének munkája alapján – az Örményország és Azerbajdzsán közötti tárgyalások újraindítására. A békeszerződést meg kell kötni, és elkötelezettek vagyunk közvetítői szerepünk fenntartása mellett. Úgy döntöttünk, hogy meghívjuk az örmény külügyminisztert, hogy csatlakozzon hozzánk a Külügyek Tanácsának egyik soron következő ülésén.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Egyéb döntések
A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
Klímadiplomácia
Az uniós tagállamok külügyminiszterei mellett a COP28 elnökjelöltje, Szultán al-Dzsáber is részt vett a klímadiplomáciáról szóló eszmecserén. A megbeszélés során a résztvevők megerősítették, hogy az EU elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a jelenlegi geopolitikai zavarok ellenére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája továbbra is a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni egzisztenciális küzdelemre összpontosítson, ambiciózus döntések és kötelezettségvállalások meghozatala révén.
EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozó
A Külügyek Tanácsának hivatalos ülését követően az uniós tagállamok miniszterei az alábbi hat nyugat-balkáni partner külügyminisztereivel együtt részt vettek az EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozón: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó*, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia.
A miniszteri találkozó azt tűzte ki célul, hogy tovább fokozza az EU nyugat-balkáni szerepvállalását, hangsúlyt fektetve a közös biztonsági kihívásokra, például a külföldi beavatkozásra és az információmanipulációra, a kiberfenyegetésekre és Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményeire, valamint a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködésre.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Ez a drámai válság rendkívül sok ember halálát okozza – izraeliekét és palesztinokét –, és rámutat arra, hogy a nemzetközi közösség politikai és morális értelemben kudarcot vallott. Nem voltunk képesek megoldást találni erre a helyzetre. Márpedig e válság nyomán mindenkinek meg kell értenie, hogy elengedhetetlen az, hogy megoldás szülessen, és két külön állam jöjjön létre. Nem csupán a Gázai övezet újjáépítéséről van szó. Ezt korábban már többször megtettük. Államot kell építenünk a palesztinok számára.