"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Általános Ügyek Tanácsa (kohéziós kérdésekkel foglalkozó ülés), 2022. november 22.
A főbb eredmények
A kohéziós politika uniós régiókra gyakorolt hosszú távú hatásai
A Tanács megbeszélést folytatott a kohéziós politikának – mint az EU-n belüli hosszú távú konvergencia előmozdítása és a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbségek csökkentése kulcsfontosságú eszközének – a szerepéről.
A miniszterek üdvözölték, hogy a kohéziós politika hozzájárult a kevésbé fejlett, illetve a fejlettebb régiók és tagállamok közötti különbségek csökkentéséhezaz elmúlt évtizedekben, valamint megállapították, hogy a kohéziós politika pozitív hatást fejt ki az uniós programokból leginkább részesülő régiókon túlmutatóan is.
Hangsúlyozták, hogy a kohéziós politika modern és rugalmas beruházási eszköz, amely Unió-szerte segíti a régiókat abban, hogy közös hosszú távú célok elérésére törekedjenek, ugyanakkor szükség esetén kezelni tudja a sürgősebb helyi kihívásokat is.
A vita során a miniszterek ismertették a különböző kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket, így például a kohéziós politika legfontosabb, a jövőre nézve megőrzendő céljait és elveit, a kohéziós politika előtt álló kihívásokat, valamint azt, hogy miként lehet ezeket a legjobban kezelni. A miniszterek kitértek továbbá a kohéziós politikának a többi uniós szakpolitikához és eszközhöz viszonyított hozzáadott értékére is, és hangsúlyozták, hogy a kohéziós politika fő célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében több szinergiára van szükség a különböző eszközök között.
Hangsúlyozták többek között, hogy lehetővé kell tenni, hogy a kohéziós politika a nemzeti és uniós szakpolitikák és eszközök szilárd és hatékony szakpolitikai kombinációján alapuljon, hogy segíthesse a régiókat a demográfiai és technológiai változásokból, valamint a digitális és zöld átállásból eredő különböző kihívások kezelésében, biztosítva, hogy egyetlen régiót se hagyjunk hátra.
A kohéziós politika erőteljes és dinamikus európai beruházási eszköz, amely segíti a tagállamoknak és azok régióinak a fejlődését. Rugalmasan tudott reagálni a közelmúltbeli válságokra, de igazi ereje a helyi szinten vezérelt, hosszú távú átalakításban rejlik. Biztosítanunk kell, hogy a kohéziós politika továbbra is megfeleljen a céljának, segítve az uniós régiókat az előttük álló különböző kihívások – például a demográfiai változások, valamint a zöld és digitális átállás – hatékony kezelésében.
Ivan Bartoš, cseh digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes és regionális fejlesztési miniszter
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a kohéziós politikáról, amelyekben általános értékelést ad a kohéziós politikának az EU-n belüli regionális fejlődés előmozdításában betöltött szerepéről, valamint a végrehajtással kapcsolatos főbb erősségekről és kihívásokról és a lehetséges jövőbeli kilátásokról.
A következtetésekben a Tanács a kohéziós politika különféle aspektusaival foglalkozik, többek között annak hozzáadott értékével, a közelmúltbeli válságok kezelésében betöltött szerepével, a területi elemekkel és a kohéziós politika 2027 utáni jövőjével. Kiemeli a kohéziós politika legfontosabb előnyeit is, például azt, hogy a becslések szerint minden egyes elköltött euró után 2,7 EUR további GDP-t generál uniós szinten. A Tanács emellett javaslatot tesz arra, hogy milyen területeken lehetne további javulást elérni, például: a szabályok egyszerűsítése és harmonizálása, a más uniós programokkal való átfedések megelőzése, valamint minden egyes régió sajátosságainak figyelembevétele terén.
A Tanács vitát nem igénylő napirendi pontként hivatalosan elfogadta az EU 2023. évi költségvetését, amelyről az Európai Parlamenttel november 14-én folytatott tárgyalások során született megállapodás. A kötelezettségvállalások teljes összegét 186,6 milliárd EUR-ban állapították meg. Ez 1,1%-os növekedést jelent a módosított 2022-es költségvetéshez képest. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási plafon alatt 0,4 milliárd EUR-t tartanak rendelkezésre abból a célból, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható szükségletekre. A kifizetések teljes összege 168,6 milliárd EUR, ami 2022-höz képest 1%-os növekedést jelent.
A kohéziós politika erőteljes és dinamikus európai beruházási eszköz, amely segíti a tagállamoknak és azok régióinak a fejlődését. Rugalmasan tudott reagálni a közelmúltbeli válságokra, de igazi ereje a helyi szinten vezérelt, hosszú távú átalakításban rejlik. Biztosítanunk kell, hogy a kohéziós politika továbbra is megfeleljen a céljának, segítve az uniós régiókat az előttük álló különböző kihívások – például a demográfiai változások, valamint a zöld és digitális átállás – hatékony kezelésében.
