"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2021. december 3.
Főbb eredmények
Az EU egészére kiterjedő kiberbiztonsági szabályok
A Tanács elfogadta álláspontját (általános megközelítését) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító javasolt intézkedésekre vonatkozóan.
A javaslat arra hivatott, hogy tovább javítsa mind az állami és magánszektornak, mind pedig az Unió egészének a rezilienciáját és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képességét. Elfogadását követően az új, „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó jelenlegi szabályok (NIS-irányelv) helyébe fog lépni.
Az új kiberbiztonsági irányelv döntő szerepet fog játszani abban, hogy meg tudjuk erősíteni a kiberbiztonságot egyre inkább digitalizálódó világunkban, ahol a kiberfenyegetések példátlan következményekkel járhatnak a társadalomra, a gazdaságra és a demokráciára nézve. Az irányelv bizonyítéka lesz továbbá annak, hogy az Európai Unió szerepet tölt be a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogalkotásban.
Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere
A Tanács áttekintette a mesterséges intelligenciáról szóló javasolt jogszabállyal kapcsolatban elért eredményeket. A rendelettervezet célja, hogy előmozdítsa az alapvető jogokat tiszteletben tartó, biztonságos és jogszerű mesterséges intelligencia (MI) fejlesztését és elterjedését az egységes piac egészén.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kezdettől fogva a szlovén elnökség egyik prioritását képezte: intenzíven dolgoztunk ezen az úttörő és összetett javaslaton. Arra törekedtünk, hogy a lehető legnagyobb előrelépést érjük el, és örömmel tölt el, hogy sikerült elkészítenünk az első részleges kompromisszumos javaslatot. A javaslatunk tárgyát képező kérdések – többek között a leendő rendelet hatálya, a fogalommeghatározások és a nagy kockázatú MI-alkalmazásokra vonatkozó követelmények – különösen fontosak, mivel alapvető hatást gyakorolnak a szöveg egészére. A kezdeti reakciók alapján kijelenthetem, hogy jó irányba haladunk, és most a soron következő elnökség feladata lesz, hogy folytassa ezt a jelentős munkát.
Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere
A Tanács irányadó vitát tartott a digitális jogokról és elvekről.
E vita eredményét a Bizottság fel fogja használni az e témával kapcsolatos azon intézményközi nyilatkozatra vonatkozó javaslatának a véglegesítéséhez, amelyet a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményében jelentett be. A digitális elvek arra hivatottak, hogy biztosítsák a digitális környezetben részt vevő emberek jobb tájékoztatását, továbbá egyszersmind referenciaként szolgáljanak a szakpolitikai döntéshozók és a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára.
A mai megbeszélés során kiderült, hogy a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat egyértelmű értéket képviselhet az EU digitális évtizedében követendő út meghatározása szempontjából. E nyilatkozatnak továbbá az első lépést kell jelentenie egy olyan globális referenciakeret létrehozása felé, amelyet az EU demokratikus értékeit osztó partnereinkkel együtt kell meghatároznunk.
Mark Boris Andrijanič, Szlovénia digitális átállásért felelős minisztere
A megbeszélések során a miniszterek határozottan támogatták, hogy létrejöjjön a digitális jogokról és elvekről szóló ünnepélyes intézményközi nyilatkozat, amelyben egyértelművé tennék, hogy az alapvető jogok ugyanúgy érvényesek az interneten, mint azon kívül.
A miniszterek szerint a nyilatkozatban tükröződniük kell a legfontosabb európai értékeknek, köztük az emberközpontú, inkluzív és fenntartható digitális transzformációnak, a jogállamiságnak, valamint annak az elvnek, hogy senkit sem hagyhatunk hátra.
A nyilatkozatban rögzítendő elvek közé tartozhatna például a megbízható és megfizethető internetkapcsolathoz való hozzáférésnek, valamint a nyitott, tisztességes, biztonságos és megbízható online környezetnek az előmozdítása. Számos miniszter kiemelte a digitális jártasság, a digitális világgal kapcsolatos tudatosság és az abban való részvétel növelésének fontosságát, valamint a gyermekek védelmének szükségességét.
Több miniszter is rámutatott arra, hogy a nyilatkozat keretében figyelembe kell venni a meglévő nyilatkozatokat és nemzetközi megállapodásokat. A nyilatkozat továbbá referenciaként szolgálhat a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnerek számára.
A Bizottság ígéretet tett arra, hogy véglegesíti a nyilatkozatra vonatkozó javaslatot, és azt a soron következő elnökség alatt a lehető leghamarabb előterjeszti.
A Tanács nyugtázta az európai digitális személyazonosságról szóló rendeletjavaslattal kapcsolatban elért eredményeket.
A javaslat célja, hogy olyan egységes, interoperábilis és biztonságos keretet hozzon létre az európai digitális személyazonosságra vonatkozóan, amely minden uniós polgár, lakos és vállalkozás számára elérhető lenne az EU-ban. Az új európai digitális személyiadat-tárcák minden európai számára lehetővé tennék az online szolgáltatásokhoz való hozzáférést anélkül, hogy egyéni azonosítási módszereket kellene alkalmazniuk, illetve anélkül, hogy szükségtelenül meg kellene osztaniuk személyes adataikat.
A miniszterek megvizsgálták, hogy milyen eredményeket sikerült elérni „A Digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozatjavaslattal kapcsolatban.
A javaslat célja, hogy a digitalizációt Európa gazdasági növekedésének és társadalmi jóllétének motorjává tegye azáltal, hogy megerősíti az EU digitális vezető szerepét, és előmozdítja a polgárok és a vállalkozások szerepvállalását. A javaslat olyan konkrét célértékeket állapít meg a digitalizációra vonatkozóan, amelyeket az Unió egészének az évtized végére el kell érnie, ahogyan azt a digitális iránytűről szóló közlemény első alkalommal előirányozta.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az aktuális jogalkotási aktusokról folytatott megbeszélések jelenlegi állásáról.
Adatkormányzási rendelet
Az elnökség 2021. november 30-án politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a javasolt adatkormányzási rendeletről. Az elnökség a megállapodás szerinti szöveget december 15-én tervezi jóváhagyásra benyújtani az Állandó Képviselők Bizottságának.
A barangolásról szóló módosított rendelet annak biztosítására irányul, hogy a jelenlegi barangolási szabályok hatályának 2022. június 30-i megszűnését követően is folytatódhasson a többletdíjmentes mobiltelefon-barangolás. Az elnökség reméli, hogy a 2021. december 8-ra tervezett következő háromoldalú egyeztetésen megállapodás születik az Európai Parlamenttel.
Az elektronikus hírközlésre vonatkozó aktualizált adatvédelmi szabályok (online adatvédelem)
A szlovén elnökség 2021. november 18-án tartotta a második háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel az elektronikus hírközlési adatvédelmi javaslatról. Ennek alkalmával előrelépés történt a végfelhasználóknak az elektronikus hírközlés ellenőrzésére vonatkozó joga, a jogérvényesítés és a jogorvoslatok, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok tekintetében. Az elnökség szakértői szinten folytatja a munkát az Európai Parlamenttel mindaddig, amíg a dossziét át nem adja a soron következő elnökségnek.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a luxemburgi delegáció tájékoztatta a minisztereket a D9+ országok (digitálisan fejlett uniós országok) minisztereinek 2021. október 27-i luxembourgi ülésén született eredményekről, amely találkozó középpontjában a digitális és zöld átállás állt.
A litván delegáció a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) keretében 2022-ben tartandó választásokkal összefüggésben tájékoztatást nyújtott egy, az uniós digitális prioritásokról szóló közös informális dokumentumról.
Végezetül a soron következő, francia elnökség bemutatta a 2022 első félévére szóló munkaprogramját.
Az új kiberbiztonsági irányelv döntő szerepet fog játszani abban, hogy meg tudjuk erősíteni a kiberbiztonságot egyre inkább digitalizálódó világunkban, ahol a kiberfenyegetések példátlan következményekkel járhatnak a társadalomra, a gazdaságra és a demokráciára nézve. Az irányelv bizonyítéka lesz továbbá annak, hogy az Európai Unió szerepet tölt be a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogalkotásban.
A mai megbeszélés során kiderült, hogy a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat egyértelmű értéket képviselhet az EU digitális évtizedében követendő út meghatározása szempontjából. E nyilatkozatnak továbbá az első lépést kell jelentenie egy olyan globális referenciakeret létrehozása felé, amelyet az EU demokratikus értékeit osztó partnereinkkel együtt kell meghatároznunk.