Timeline - Financing the climate transition

Az Európai Unió és 27 tagállama 2024-ben 31,7 milliárd EUR-val járult hozzá közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és további 11 milliárdEUR összegű magánfinanszírozást mozgósított azzal a céllal, hogy támogassa a fejlődő országokat üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A Tanács ezeket az adatokat ma, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Felei Konferenciájának (COP30 és CMA7) előkészítése keretében tette közzé. A konferenciának Belém (Brazília) ad majd otthont november 10. és 21. között.

• A Tanács közzétette a 2024. évi nemzetközi klímafinanszírozási adatokat (sajtóközlemény, 2025. október 27.)

A Tanács az ENSZ 2025. november 10. és 21. között Belémben tartandó 2025. évi éghajlatváltozási konferenciájára (COP30) való felkészülés keretében következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról.

Következtetéseiben a Tanács mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Meteorológiai Világszervezet 2025. évi, évtizedes éghajlati helyzetjelentésének megállapításai szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb év.

A következtetések megerősítik, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására irányuló nemzetközi kollektív cél iránt, amelynek értelmében évente 100 milliárd dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok számára, és felszólítják a harmadik országokat a hozzájárulásra.

• Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2025. október 10.

Az EU és tagállamai 2023-ban 28,6 milliárd EUR-val járultak hozzá közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és további 7,2 milliárd EUR összegű magánfinanszírozást mozgósítottak azzal a céllal, hogy segítsék a fejlődő országokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A Tanács ezeket az adatokat ma hagyta jóvá, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek november 11. és 22. között Bakuban (Azerbajdzsán) tartandó 29. Konferenciájának (COP29) előkészítéseként.

• A Tanács közzétette a nemzetközi klímafinanszírozás 2023. évi összegét (sajtóközlemény, 2024. november 5.)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának témájában az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményével (UNFCCC) összefüggésben Bakuban (Azerbajdzsán) megrendezendő konferencia (COP 29) előkészítése céljából.

Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy az EU és az uniós tagállamok elkötelezettek annak a jelenlegi célnak a teljesítése mellett, hogy a fejlett országok 2025-ig együttesen évi 100 milliárd USD-t mozgósítsanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

• Klímafinanszírozás: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a COP 29 előkészítése céljából (sajtóközlemény, 2024. október 8.)

2022-ben az Európai Unió és 27 tagállama 28,5 milliárd EUR-val járult hozzá közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és további 11,9 milliárd EUR összegű magánfinanszírozást mozgósított azzal a céllal, hogy támogassa a fejlődő országokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A Tanács az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek november 30. és december 12. között Dubajban (Egyesült Arab Emírségek) tartandó 28. Konferenciájának (COP28) előkészítéseként a mai napon jóváhagyta ezeket az adatokat.

• A Tanács jóváhagyta az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására vonatkozó 2022. évi adatokat (sajtóközlemény, 2023. november 23.)

A miniszterek október 23-án rendeletet fogadtak el az európai zöldkötvények létrehozásáról.

A rendelet egységes követelményeket határoz meg azon kötvénykibocsátók számára, amelyek az általuk környezeti szempontból fenntarthatónak tartott kötvényekre az „európai zöldkötvény” vagy az „EuGB” megnevezést kívánják használni.

• Európai zöldkötvények: a Tanács új rendeletet fogadott el a fenntartható finanszírozás előmozdításáról (sajtóközlemény, 2023. október 24.)

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalóküldöttségei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöldkötvények létrehozásáról.

Az új rendelet a zöldrefestést hivatott megelőzni a kötvénypiacon. A kötvénykibocsátók bizonyítani tudják majd, hogy az uniós taxonómiához igazodó zöld projekteket finanszíroznak, a befektetők pedig könnyebben felismerhetik a jó minőségű zöldkötvényeket.

• Fenntartható finanszírozás: létrejött az ideiglenes megállapodás az európai zöldkötvényekről (sajtóközlemény, 2023. február 28.)

2021-ben az EU és tagállamai 23,04 milliárd EUR-t különítettek el közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, hogy támogassák a fejlődő országokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A Tanács az ENSZ Sarm-es-Sejkben megrendezendő éghajlatváltozási konferenciájára (COP27) készülve jóváhagyta a fenti összeget, amely a klímafinanszírozásról szóló jelentéstételre vonatkozó, az irányítási rendeletben meghatározott részletes uniós szabályokon alapul.

• A Tanács jóváhagyta a klímafinanszírozás 2021. évi összegét (sajtóközlemény, 2022. október 28.)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben hangsúlyozta szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy még az ENSZ Sarm-es-Sejkben megrendezendő éghajlatváltozási konferenciája (COP27) előtt eredményeket érjen el a klímafinanszírozás terén.

Következtetéseiben a Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU és tagállamai járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi közfinanszírozásához, és 2013 óta több mint kétszeresére növelték a fejlődő országok támogatása érdekében az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott hozzájárulásukat. A Tanács a többi adományozót is felszólította, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és kijelentette: arra számít, hogy 2023-ban teljesülni fog a kitűzött cél, azaz sikerül közösen évi 100 milliárd USD-t mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

• Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása: a Tanács következtetéseket fogadott el a COP27 konferencia előkészítéseként (sajtóközlemény, 2022. október 4.)

A Tanács kialakította álláspontját az európai zöldkötvényekről, amelyek a zöld technológiákhoz, az energia- és erőforrás-hatékonysághoz, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrához és kutatási infrastruktúrához kapcsolódó beruházások finanszírozásának egyik fő eszközét jelentik.

A javasolt rendelet egységes követelményeket állapít meg az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést használni kívánó, az Unióban a befektetők számára elérhetővé tett, környezeti szempontból fenntartható kötvények kibocsátóival szemben, valamint nyilvántartásba vételi rendszert és felügyeleti keretet hoz létre az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára.

• Fenntartható finanszírozás: a Tanács kialakította álláspontját az európai zöldkötvényekről (sajtóközlemény, 2022. április 13.)

2020-ban az EU és tagállamai 23,39 milliárd EUR-t különítettek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, hogy támogassák a fejlődő országokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A Tanács az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP26, Glasgow) készülve jóváhagyta ezt az összeget, amely a klímafinanszírozásra vonatkozó új és részletesebb uniós jelentéstételi szabályokon alapul.

• A Tanács jóváhagyta a klímafinanszírozás 2020. évi összegét (sajtóközlemény, 2021. október 29.)

A Tanács az ENSZ Glasgow-ban tartandó éghajlatváltozási konferenciájára (COP26) készülve következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról.

A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai továbbra is határozottan támogatják a Párizsi Megállapodás céljainak végrehajtását. Kiemeli továbbá elkötelezettségét a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulás növelése iránt, valamint rámutat a magánfinanszírozás mozgósításának szükségességére.

• Az ECOFIN Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról (sajtóközlemény, 2021. október 5.)

A Tanács nyilatkozatában rámutatott, hogy milyen nagy szerepet játszik az EU a nemzetközi klímafinanszírozás mozgósításában.

A 2019-es adatok alapján továbbra is az EU nyújtja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó legnagyobb mértékű közfinanszírozást a fejlődő országoknak: 2019-ben mintegy 22 milliárd euróval segítette e küzdelmet, ezzel 2013 óta több mint kétszeresére növelte a támogatását.

Nyilatkozatában a Tanács azt is hangsúlyozta, hogy az EU kötelezettséget vállalt a zöld átállás felgyorsítására. Ezt a prioritást tükrözi az Unió helyreállítási terve, a Next Generation EU, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetés is.

A Tanács a nyilatkozatban minden nemzeti, regionális és multilaterális finanszírozási intézményt felszólít, hogy továbbra is nyújtson támogatást, sőt, fokozza annak mértékét.

• A Tanács nyilatkozata az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásáról, 2020. november 23.

A 2019-es évben – a 2013 óta szünet nélkül emelkedő tendenciát erősítve – tovább nőttek azok a hozzájárulások, amelyeket az Unió és tagállamai nyújtanak a fejlődő országok részére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez.

Az EU és tagállamai által (az Egyesült Királysággal együtt) nyújtott klímafinanszírozási támogatás 2019-ben 23,2 milliárd euróra nőtt, ami 2018-hoz képest 6,9%-os növekedés jelent. Az Egyesült Királyság nélkül nyújtott össztámogatás 21,9 milliárd eurót tett ki, ami az EU-27 által 2018-ban nyújtott össztámogatáshoz képest 7,4%-os növekedésnek könyvelhető el.

A klímafinanszírozási hozzájárulásokkal komoly előrelépést sikerült elérni a 2015 decemberében Párizsban létrejött, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtásában.

• Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása: az uniós és a tagállami hozzájárulások összege 2019-ben tovább nőtt (sajtónyilatkozat, 2020. október 29.)

A Tanács által elfogadott rendelet kereteket határoz meg egy olyan uniós osztályozási rendszer számára, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak.

A taxonómia lehetővé teszi majd a befektetők számára, hogy beruházásaikat fenntarthatóbb technológiákra és vállalkozásokra összpontosítsák. Kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, és teljesítse a Párizsi Megállapodásban 2030-ra kitűzött célokat. E célok közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-os csökkentése, aminek a megvalósulásához a Bizottság becslése szerint az EU-nak évente mintegy 180 milliárd eurós beruházási hiányt kell kitöltenie.

A kezdeményezés a fenntartható növekedés finanszírozására irányuló 2018-as cselekvési terv végrehajtásának része.

• Fenntartható finanszírozás: a Tanács elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert (sajtóközlemény, 2020. április 15.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a Tanács finn elnöksége és az Európai Parlament között létrejött, az egységes uniós osztályozási rendszerre – más szóval „taxonómiára” – vonatkozó politikai megállapodást. A taxonómia egységes meghatározásokat biztosít majd a vállalkozások és a beruházók számára, amelyek alapján azonosítható lesz, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak.

A taxonómia lehetővé teszi majd a beruházók számára, hogy beruházásaikat fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé irányítsák. Döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, ahogy ahhoz is, hogy elérje a Párizsi Megállapodás 2030-ra kitűzött céljait.

• Fenntartható finanszírozás: Az Unió politikai megállapodásra jutott az egységes uniós osztályozási rendszerről (Sajtóközlemény, 2019. december 18.)

A Tanács két rendeletet fogadott el, amelyek a finanszírozás környezetbarátabbá tételét célozzák az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban foglalt célokkal összhangban.

Az első reformintézkedés közzétételi kötelezettségetvezet be a pénzügyi vállalkozások számára arra vonatkozóan, hogy a befektetési döntéseikben miként veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat.

A második reformintézkedés a referenciamutatók olyan új fajtáit hozza létre, amelyek az eddiginél részletesebb információkat adnak a befektetési portfóliók szénlábnyomáról.

• Tőkepiaci unió: a Tanács jogalkotási reformokat fogadott el (sajtóközlemény, 2019. november 8.)

Az állandó képviselők jóváhagyták a Tanács álláspontját a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek egységes uniós taxonómiájának létrehozására irányuló javaslattal kapcsolatban. Jelenleg nem létezik olyan egységes uniós vagy globális osztályozási rendszer, amely meghatározná, hogy milyen gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak.

• Sajtóközlemény, 2019. 09. 25.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott arról a javaslatról, amely átláthatósági kötelezettségeket vezetne be arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi vállalkozások miként integrálnak környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat a befektetési döntéseikbe.

• Sajtóközlemény, 2019. 03. 07.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a karbonszegénységi referenciamutatók olyan új kategóriájának létrehozásáról, amely részletesebb tájékoztatást biztosít a befektetési portfóliók szénlábnyomával kapcsolatban.

• Sajtóközlemény, 2019. 02. 25.

Az állandó képviselők jóváhagyták a Tanács álláspontját a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabálycsomag részét képező alábbi két javaslattal kapcsolatban:

• rendeletjavaslat, amelynek értelmében a pénzügyi vállalkozásokra tájékoztatási kötelezettséghárul: közzé kell tenniük, hogy miként integrálnak környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat a befektetési döntéseikbe;
• rendeletjavaslat, amely a pénzügyi referenciamutatók olyan új kategóriáját hozza létre, amely részletesebb információkat nyújt a befektetési portfóliók szénlábnyomával kapcsolatban.

• Sajtóközlemény, 2018. 12. 19.

A Bizottság 2018 májusában intézkedéscsomagot terjesztett elő a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terve nyomán. A csomag három javaslatot foglal magában, amelyek a következő célokat szolgálják:

• egységes uniós osztályozási rendszer (taxonómia) létrehozása a fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan
• a közzétételi követelmények szigorítása arra vonatkozóan, hogy az intézményi befektetők miként integrálják kockázatértékelési folyamataikba a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket
• a referenciamutatók olyan új kategóriájának létrehozása, amelynek alapján a befektetők könnyebben össze tudják hasonlítani befektetéseik szénlábnyomát

• Rendeletjavaslat a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról
• Rendeletjavaslat a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről
• Rendeletjavaslat az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról
• A Bizottságnak a fenntartható finanszírozással kapcsolatos jogalkotási javaslatai