Erdők: tények és számadatok
Az erdők számos előnyt biztosítanak az emberi egészség és a környezet szempontjából, ám egyre több veszély fenyegeti őket. Több uniós kezdeményezés és jogszabály célozza az erdők támogatását az Európai Unión belül és világszerte egyaránt.
Az erdők nyújtotta előnyök
Az erdők mind az emberi egészség és jóllét, mind a környezet és az éghajlat szempontjából létfontosságúak.
Szén-dioxid-tárolás
Az uniós erdők évente az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 10%-át nyelik el a fákban, a növényekben és a talajban. Ezzel az erdők messze a legnagyobb szénelnyelők az EU-ban.
Tiszta víz és levegő
Az erdők természetes légtisztítók, és természetes szűrőként működnek: összegyűjtik az esővizet, és lehetővé teszik, hogy az átszivárogjon a talajon és a gyökereken.
Előhely a vadon élő állatok számára
Az erdők a biológiai sokféleség őrzői. A világ állat-, növény- és gombafajainak 80%-a az erdőkben honos.
Fa és nyersanyagok
A faipari termékek tárolják a szén-dioxidot, és hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Az erdők a fán kívül más nyersanyagokat is biztosítanak, például élelmiszereket, gyógynövényeket és parafát.
Talaj- és árvízvédelem
Az erdőkben található gyökérrendszerek összetartják a talajt, és megakadályozzák az eróziót. Emellett hozzájárulnak a víz áramlásának szabályozásához, az áradás csökkentéséhez és az árvízkockázat mérsékléséhez.
Szabadidő és egészség
Az erdők terepet biztosítanak a túrázáshoz, a kempingezéshez és a természetben való elmerüléshez, segítve fizikai és mentális egészségünk javítását.
Zöld munkahelyek és foglalkoztatás
Az EU-ban 4,5 millió munkahely függ közvetlenül vagy közvetve az erdőktől. Az erdők világszerte 86 millió zöld munkahelyet biztosítanak.
Erdőterületek és az erdők egészsége
Uniós viszonylatban
Az EU területének közel 40%-át erdők borítják, és az erdőtelepítésnek, a fenntartható gazdálkodásnak, az aktív helyreállításnak és a természetes folyamatoknak köszönhetően ez a terület 2000 óta 5,5%-kal nőtt.
Erdőink azonban rossz állapotban vannak, mivel egészségük romlik.
Világviszonylatban
Bolygónk szárazföldi területének mintegy 30%-át erdők borítják. Ez 4,06 milliárd hektárt jelent, így a bolygó minden lakosára mintegy fél hektárnyi erdőterület jut.
Ez a terület évente átlagosan 4,12 millió hektárral csökken. Ez több, mint Hollandia területe.
Az üvegházhatást okozó gázok tárolása
Az erdők egészsége és rezilienciája, az erdei ökoszisztémákban az éghajlatváltozás vagy a károsítók miatt bekövetkező változások, valamint a fokozott fakitermelés mind hatással lehetnek az erdők üvegházhatású gázok elnyelésére és tárolására való képességére. 2024-ben az uniós erdők a 2000-es évhez képest 25%-kal kevesebb üvegházhatású gázt tároltak, annak ellenére, hogy teljes területük nőtt.
Az uniós erdőknek az üvegházhatást okozó gázok tárolására való képessége csökken
Az ábra az uniós erdők által elnyelt üvegházhatású gázok millió tonna szén-dioxid-egyenértékben (MtCO2e) mért éves mennyiségét mutatja.
Az erdőterületek által 2000 és 2024 között elnyelt üvegházhatású gázok millió tonna szén-dioxid-egyenértékben (MtCO2e) mért éves mennyiségét bemutató vonaldiagram.
2000 és 2015 között az erdőterületek évente mintegy 450 millió tonna CO2-egyenértéket nyeltek el, némi ingadozással. 2015 után az elnyelés mértéke folyamatosan csökkenni kezdett, és 2017-ben 362 millió tonna, 2018-ban pedig 306 millió tonna CO2-egyenértékre esett vissza. Az elnyelés mértéke azóta viszonylag stabil maradt, valamivel 300 millió tonna CO2-egyenérték felett.
Az erdőket fenyegető veszélyek
Mivel az erdőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, és egyre több veszélynek vannak kitéve, nehezebben tudnak előnyöket biztosítani.
Az erdőirtás és az erdőpusztulás miatt az elmúlt 30 évben a világ erdőinek mintegy 10%-a semmisült meg.
Emellett az éghajlatváltozás is súlyosbodik:
• csökken a biológiai sokféleség
• károsítók és betegségek – például szúbogár-fertőzések – jelennek meg, amelyek nagy erdőterületeket károsíthatnak meg
• a szennyezés, például a magas ózonszint rontja a fák fotoszintetizáló képességét
• aszályok és erdőtüzek alakulnak ki, amelyek miatt csökken az erdők átlagos életkora vagy növekedési üteme
Az EU-ban egyre több az erdőtűz
Az ábra az Európai Unióban bekövetkezett erdőtüzek éves számát mutatja. 2022-ben közel 8000 tűzesetet jegyeztek fel, amelyek 9000 km2 területű erdőt pusztítottak el az EU-ban.
Oszlopdiagram, amely az Európai Unióban 2010 és 2024 között bekövetkezett erdőtüzek éves számát mutatja.
A tűzesetek száma 2010 és 2018 között évi 1000 alatt maradt, eltekintve egy jelentős kilengéstől 2017-ben, amikor több mint 1900 tűzeset történt. A tüzek éves száma 2019-től kezdődően folyamatosan nőtt, és 2022-ben több mint 7800 tűzesettel tetőzött. 2023-ban és 2024-ben a tüzek száma csökkent ugyan, de továbbra is magas maradt: évente több mint 5000 tüzet jegyeztek fel. 2025-ben a tüzek száma ismét mintegy 2200-ra csökkent.
Ennek következtében romlik az uniós erdők egészsége és a stresszfaktorokkal szembeni ellenálló képessége. A nagyobb tüzek a levegőt és a vizet is szennyezik, és ezáltal hozzájárulnak a globális felmelegedés fokozódásához.
További információk
Az erdők rezilienciája és védelme
Erdőirtás
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Legutóbbi frissítés: 2025. július 17.