Az erdők rezilienciája és védelme
Az EU elkötelezett az erdők megóvása, valamint az éghajlati és környezeti kihívásokkal szembeni ellenálló képességük javítása mellett.
Az erdők rezilienciája és védelme
Az erdőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, és számos veszély fenyegeti őket, például a károsítók, a szennyezés, valamint az erdőtüzek, amelyeket az éghajlatváltozás tovább súlyosbít.
Az erdők reziliensebbé tétele azt jelenti, hogy elő kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásukat, és ellenállóbbá kell őket tenni az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a károkozók, az aszályok és a vegetációtüzek.
Az erdők védelme szükséges a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a hosszú távú termelékenység biztosításához és a természetes élőhelyek megőrzéséhez.
Az erdőkre vonatkozó uniós szabályok
Az erdők támogatását számos uniós kezdeményezés és jogszabály szolgálja. Ezek közé tartozik:
- az erdészeti monitoring
- az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok
- a természet helyreállítása
- az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó szabályok
- a földhasználatból és az erdőgazdálkodásból származó kibocsátások csökkentése
- az erdőstratégia
- az erdészeti finanszírozás
Erdészeti monitoring
A jó minőségű és összehasonlítható erdészeti információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy:
- nyomon lehessen követni az erdőket érintő veszélyeket és stresszfaktorokat
- javítani lehessen az erdők kockázatokkal szembeni rezilienciáját
- nyomon lehessen követni a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos uniós célok elérése felé tett előrehaladást
- tényeken alapuló szakpolitikai döntéseket lehessen hozni és hatékonyabbá lehessen tenni az erdőkatasztrófák megelőzését
Az uniós erdőkkel kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló adatok azonban szétaprózottak, hiányosak és elavultak, ami jelentős ismerethiányhoz vezet.
Az erdészeti monitoringról szóló új jogszabály révén az EU olyan magas színvonalú monitoringrendszer létrehozására törekszik, amely lehetővé teszi a harmonizált erdészeti információk gyűjtését és megosztását az EU szintjén, az összes erdőre és egyéb, fával borított területre kiterjedően.
A rendszer a nemzeti nyilvántartásokra és jelentéstételi rendszerekre épülne, és közös mutatók biztosítanák, hogy az erdészeti adatok időszerűek és összehasonlíthatóak legyenek, valamint hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre a természetes bolygatásokról, valamint az erdőkatasztrófákról.
A Tanács 2025. június 24-én megállapodott azon álláspontjáról, amelyet az új rendeletről az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokon képvisel (általános megközelítés). Az új szabályok hatálybalépésének feltétele, hogy a két uniós jogalkotó, vagyis a Tanács és a Parlament megállapodjon a végleges szövegről.
Erdészeti szaporítóanyagok
A jó minőségű vetőmagok és növények, illetve más erdészeti szaporítóanyagok kulcsfontosságúak az erdők egészségének fenntartásához és az erdők rezilienciájának fokozásához. E vetőmagoknak, növényeknek és erdészeti szaporítóanyagoknak genetikailag változatosnak, nyomon követhetőnek és a jövőben várható éghajlati viszonyoknak megfelelőnek kell lenniük.
Az EU az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 1999. évi tanácsi irányelv felváltására új rendeletet fogadott el, amely korszerűsíti ezen anyagok előállítását, forgalmazását, valamint az erdőtelepítésre, az újraerdősítésre és más különböző célú – például a biológiai sokféleség megőrzését vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló – faültetésre való felhasználását.
Tekintettel az erdők hosszú életciklusára és a velük járó magas költségekre, az erdészeknek megbízható információkra van szükségük az anyagok eredetéről és genetikai jellemzőiről annak biztosítása érdekében, hogy azok alkalmazkodjanak a helyi viszonyokhoz.
A rendelet két területre összpontosít:
- nyomon követhetőség: az erdészeti szaporítóanyagoknak nyilvántartásba vett anya- és apanövényekről kell származniuk, és az előállítás, valamint a forgalmazás során elkülönítve kell tartani őket
- minőségbiztosítás: az illetékes hatóságok feladata lesz az anya- és apanövények fenntarthatóságának jóváhagyása, valamint a szaporítóanyag minősítése
A Tanács 2026. április 21-én fogadta el az új szabályokat, 2026. május 19-én pedig az Európai Parlament is elfogadta azokat.
Az új rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított öt év elteltével kell megkezdeni, így elegendő idő áll majd rendelkezésre a több mint 25 éves, kialakult nemzeti gyakorlat szükséges kiigazítására és az új ellenőrzési rendszer végrehajtására.
- A Tanács szabályokat fogadott el az erdészeti szaporítóanyagok minőségének javítása és az uniós vetőmagágazat támogatása érdekében (sajtóközlemény, 2026. április 21.)
- A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az erdészeti szaporítóanyagok minőségének javításáról és az uniós vetőmagágazatban az innováció támogatásáról (sajtóközlemény, 2025. december 9.)
- Új uniós szabályok az erdészeti szaporítóanyagokról: Tanács jóváhagyta tárgyalási álláspontját (sajtóközlemény, 2025. június 23.)
A természet helyreállítása
2024 óta hatályban van az EU legelső természet-helyreállítási jogszabálya, amelynek célja az erdők biológiai sokféleségének növelése.
Az uniós országoknak az erdei ökoszisztéma egészségének mérését szolgáló konkrét mutatók mentén kell javítaniuk az erdők állapotát. E mutatók közé tartozik például:
- a száradék mennyisége, amely számos erdei organizmus számára biztosít élőhelyet, és hozzájárul a talajképződéshez
- a madárfajok száma
Ezenkívül a tagállamoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy 2030-ig legalább hárommilliárd fát sikerüljön elültetni az EU-ban.
Az új rendelet a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia része.
Erdőirtás nélkül előállítható termékek
Az EU új szabályokat vezetett be azzal a céllal, hogy korlátozza a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló áruk uniós piacra való belépését és EU-ból történő kivitelét.
A szabályok biztosítják, hogy a vonatkozó termékek és azok ellátási láncai ne legyenek összefüggésbe hozhatók erdőirtással vagy erdőpusztulással.
A földhasználatból és az erdőgazdálkodásból származó kibocsátások csökkentése
A földhasználatról, földhasználat-változtatásról és erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló, 2023 óta hatályos rendelettel az EU biztosítani kívánja, hogy 2030-ra a LULUCF-ágazat több szén-dioxidot nyeljen el, mint amennyit kibocsát.
Az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak e cél elérésében, mivel évente az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 10%-át nyelik el, amivel messze a legnagyobb szénelnyelők az EU-ban.
A rendelet ezért ösztönzi az olyan fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat, mint például az új erdők létrehozása (újraerdősítés), az erdőterületek bővítése (erdőtelepítés) és a meglévő erdőkkel való gazdálkodás javítása a szén-dioxid-tárolás növelése érdekében.
A rendelet az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része, amely jogszabálycsomag segíteni hivatott az EU-t az európai klímarendeletben meghatározott azon célkitűzésének elérésében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen, és az EU elinduljon a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé vezető úton.
Erdészeti finanszírozás
Az EU a közös agrárpolitika (KAP) keretében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap révén támogatja az erdőket. Az erdőkre fordított uniós finanszírozás mintegy 90%-a ebből az alapból származik. Ezeket az összegeket egyaránt felhasználják erdészeti beruházások és erdőgazdálkodás céljára, többek között olyan tevékenységekre, mint az újraerdősítés, az erdők éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelése, valamint a károk megelőzése.
A jelenlegi, 2023–2027-es KAP-időszakban az uniós országok KAP stratégiai terveik keretében forrásokat különíthetnek el az erdőkkel kapcsolatos intézkedésekre.
Uniós erdőstratégia
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós erdőstratégia arra irányul, hogy növelje az európai erdők méretét és minőségét, javítva ugyanakkor az erdőknek az olyan kihívásokkal szembeni rezilienciáját, mint például az éghajlatváltozás. Célja továbbá azon közösségek támogatása, amelyek megélhetése az erdőgazdálkodástól függ.
Az Európai Bizottság 2021 júliusában tette közzé a stratégiát. Az uniós mezőgazdasági és halászati miniszterek 2021 novemberében tanácsi következtetésekben hagyták jóvá a stratégiát, hangsúlyozva, hogy:
- az erdők létfontosságúak az emberi és állati egészség, valamint a természeti környezet szempontjából
- az erdők nagy szerepet töltenek be a zöld, klímasemleges és versenyképes körforgásos biogazdaságra való átállásban
- egyensúlyt kell teremteni a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között a fenntartható erdőgazdálkodás terén
Bővebben
Erdők: tények és számadatok
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Miért fontos a talaj egészségének megőrzése?
Legutóbbi frissítés: 2026. június 12.