Erdőirtás
Az erdők egészsége létfontosságú mind az emberek, mind a környezet számára. Az uniós szabályok célja a globális erdőirtás visszaszorítása azáltal, hogy szabályozzák az olyan áruk behozatalát és kivitelét, amelyek előállítása hozzájárul a világ erdőterületeinek csökkenéséhez.
Miért kell védeni az erdőket?
Bolygónk szárazföldi területeinek 30%-át erdők borítják, ezekhez pedig egy sor olyan szolgáltatás kötődik, amelyek mind az emberi egészség és jóllét, mind a környezet szempontjából létfontosságúak. Az erdők a biológiai sokféleség bölcsői: itt honos a világ állat-, növény- és gombafajainak túlnyomó része.
Emellett az erdők:
- tiszta vizet biztosítanak
- megújuló nyersanyagokat nyújtanak
- megkötik a talajt, és védelmet adnak a természeti katasztrófák ellen
- munkahelyeket biztosítanak – például a fakitermelés, az erdőgazdálkodás vagy a szabadidős tevékenységek területén
Az erdők emellett szénelnyelőként is kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében, mivel hatékonyan nyelik el az üvegházhatású gázokat.
Az Unióban található erdők az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10%-át nyelik el.
Erdőirtás – a jelenlegi globális helyzet
A Világ Erőforrásai Intézet adatai szerint a világon minden egyes percben tíz futballpályányi erdőterület semmisül meg.
A globális erdőirtás és erdőpusztulás első számú előidézője a mezőgazdasági területek terjeszkedése. A népesség növekedése és az élelmiszer iránti egyre nagyobb kereslet következtében az erdőket mezőgazdasági területté alakítják át, és a mezőgazdasági termelékenység kerül a középpontba. Az erdők és általában a környezet számára nagy áldozattal jár az olyan termékek előállítása, mint a pálmaolaj és a szója.
Az erdőterületek csökkenése globálisan 1990 óta (millió hektár)
A vonaldiagram azt ábrázolja, mennyi erdőterület semmisült meg világszerte 1990 óta. Az erdők területe 2000-ben 78 millió hektárral, 2010-ben 130 millió hektárral, 2020-ban pedig 178 millió hektárral csökkent.
Mit tesz az EU az erdőirtás ellen?
Az Unió számos kezdeményezéssel és jogszabállyal járul hozzá az erdők megőrzéséhez és védelméhez.
Az erdőirtás elleni küzdelmet célzó uniós szakpolitikák és szabályok néhány példája:
- rendelet az erdőirtás nélkül előállítható termékekről
- erdőstratégia
- a biodiverzitási stratégia és a természet-helyreállítási jogszabály
- földhasználati és erdőgazdálkodási szabályok
Erdőirtás nélkül előállítható termékek
Az EU új szabályokat vezetett be azzal a céllal, hogy korlátozza a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló áruk uniós piacra való belépését és EU-ból történő kivitelét. A szabályok biztosítják, hogy a vonatkozó termékek és azok ellátási láncai ne legyenek összefüggésbe hozhatók erdőirtással vagy erdőpusztulással.
Ez a világon a legelső erre irányuló jogszabály.
A vonatkozó áruk listáján a következők szerepelnek:
- marhahús
- kakaó
- kávé
- pálmaolaj
- gumi
- szója
- fa
A szabályok emellett számos származtatott termékre is vonatkoznak, például a csokoládéra, a bútorokra, a nyomtatott papírra és bizonyos pálmaolaj-alapú (például a testápolási termékek összetevőjeként használt) származékokra.
Mely áruk előállítása okozza a legtöbb erdőirtást?
Kördiagram, amely azt ábrázolja, hogy a listán szereplő hét áru Unión belüli fogyasztása árunként mennyiben járul hozzá a globális erdőirtáshoz. Az EU által így okozott erdőirtás legnagyobb részéért (35%-áért) a pálmaolaj előállítása felelős; ezt követi az elsősorban állattakarmányozásra használt szója előállítása (33%). Az erdőirtással összefüggésbe hozható áruk sorát folytatják a faanyagok (9%), a kakaó (8%), a kávé (7%), a marhahús (5%) és a gumi (3%).
Az uniós szabályok célja, hogy minimálisra csökkentsék a kockázatát annak, hogy a felsorolt áruk uniós fogyasztása erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz vezessen. E szabályok nélkül az EU évente több mint 248 ezer hektárnyi erdő pusztulását okozná: ez csaknem annyi, mint Luxemburg teljes területe.
Az új rendelet a kellő gondosságra vonatkozó kötelező szabályokat állapít meg az összes olyan kereskedő számára, aki a fent felsorolt termékeket az uniós piacon forgalomba hozza, forgalmazza vagy onnan exportálja. A kereskedőknek (műholdfelvételek és GPS-koordináták alapján) vissza kell követniük az általuk értékesített termékeket egészen addig a földterületig, ahol azokat előállították. Ezáltal lehet biztosítani azt, hogy a szóban forgó termékek ne erdőirtással vagy erdőpusztulással sújtott területről származzanak. A hatóságok egy digitális rendszer segítségével tájékozódnak a termékek eredetéről.
Az egyes uniós, illetve nem uniós országokhoz egy teljesítményértékelési rendszer keretében az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos kockázati szintet rendelnek. Az adott kockázati kategória határozza meg, hogy milyen szintű konkrét kötelezettségek vonatkoznak a piaci szereplőkre és a tagállami hatóságokra a vizsgálatok és ellenőrzések elvégzését illetően.
A szabályok figyelembe veszik egyúttal az erdőirtáshoz kapcsolódó emberi jogi szempontokat is. Emellett rendelkezéseket tartalmaznak a szabályokat be nem tartó kereskedőkkel szembeni szankciókról, valamint ösztönzik a partnerországokkal való fokozottabb együttműködést.
A szabályok:
- visszaszorítják a globális erdőirtást és erdőpusztulást
- segítik az illegális fakitermelés felszámolását
- javítják a biológiai sokféleség védelmét és az erdők szén-dioxid-megkötő képességét
Miután a rendeletről a Tanács és az Európai Parlament 2022 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott, a Tanács 2023 májusában elfogadta a szabályokat.
A Tanács 2024 decemberében elfogadta az erdőirtásról szóló uniós jogszabály alkalmazásának egy évvel történő elhalasztását.
Miután a tagállamok és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a vállalatok és a közigazgatási szervek felkészültségét illetően, valamint az új információs rendszerrel kapcsolatos technikai kérdésekkel kapcsolatban, az Európai Bizottság a helyzet kezelése érdekében 2025 októberében javaslatot terjesztett elő a rendelet célzott felülvizsgálatára.
A Tanács 2025 novemberében elfogadta a jogszabály felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási megbízását.
2025. december 4-én a Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az erdőirtásról szóló uniós rendelet módosításáról. A módosítás célja egyszerűbbé tenni a rendelet végrehajtását és elhalasztani az alkalmazását, hogy a piaci szereplőknek és a hatóságoknak több idejük legyen a felkészülésre.
A Tanács december 18-án hivatalosan elfogadta a célzott módosítást, melynek révén egyszerűsödnek az átvilágítási követelmények, a rendelet alkalmazása pedig minden piaci szereplőre vonatkozóan egy évvel később, 2026. december 30-án fog megkezdődni (a mikro- és kisvállalkozások számára további hat hónapos haladékot biztosítva).
A módosítás segít eloszlatni azokat az aggályokat, amelyeket a tagállamok és az érdekelt felek az adminisztratív terhekkel és az informatikai rendszer felkészültségével kapcsolatban vetettek fel. A rendelet célkitűzése – az uniós piacon forgalomba hozott termékekhez kapcsolódó erdőirtás és erdőpusztulás megelőzése – ugyanakkor teljes mértékben megmarad.
- A Tanács és a Parlament megállapodott az erdőirtásról szóló rendelet célzott módosításáról (sajtóközlemény, 2025. december 4.)
- Erdőirtás: a Tanács kész megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a rendelet célzott felülvizsgálatáról (sajtóközlemény, 2025. november 20.)
- Uniós jogszabály az erdőirtásról: a Tanács hivatalosan elfogadta az alkalmazás kezdőnapjának egy évvel történő elhalasztását (sajtóközlemény, 2024. december 18.)
- A Tanács jóváhagyta az erdőirtásról szóló rendelet egyszerűsítésére és alkalmazásának elhalasztására irányuló célzott módosítást (sajtóközlemény, 2025. december 18.)
Uniós erdőstratégia
Az Európai Bizottság 2021 júliusában, az európai zöld megállapodás egyik kiemelt elemeként tette közzé a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós erdőstratégiát, amelynek célja hozzájárulni ahhoz, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
A stratégia arra irányul, hogy növelje az európai erdők méretét és minőségét, valamint javítsa az erdőknek az olyan kihívásokkal szembeni rezilienciáját, mint például az éghajlatváltozás, és emellett támogassa azokat a közösségeket, amelyek megélhetése az erdőgazdálkodástól függ.
Az erdőstratégiáról szóló, 2021 novemberében jóváhagyott tanácsi következtetésekben az uniós tagállamok mezőgazdasági és halászati miniszterei hangsúlyozták:
- az erdők rendkívül fontosak az emberek és az állatok egészsége, valamint a természeti környezet szempontjából
- az erdők nagy szerepet töltenek be a zöld, klímasemleges és versenyképes körforgásos biogazdaságra való átállásban
- egyensúlyt kell teremteni a fenntartható erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjai között
Az EU biodiverzitási stratégiája és természet-helyreállítási rendelete
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – amelyet a Bizottság 2020 májusában nyújtott be, a Tanács pedig 2020 októberében hagyott jóvá – olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja hozzájárulni az erdőknek és azok biológiai sokféleségének a megőrzéséhez.
A Tanács 2024 júniusában elfogadott és jelenleg már hatályos természet-helyreállítási jogszabálya az erdők biológiai sokféleségét hivatott megerősíteni.
Földhasználati és erdőgazdálkodási szabályok
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal és a földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendelettel az EU 2030-ra új célt tűzött ki a szén-dioxid-eltávolítást illetően. Ennek értelmében az EU-ban több – fákat és más növényeket magában foglaló – természetes szénelnyelő lesz majd.
Legutóbbi frissítés: 2025. december 4.