Integrált tengerpolitika
Az EU elkötelezett az óceánok egészségének javítása, a tengereihez kapcsolódó gazdasági növekedés ösztönzése, valamint a part menti területeken és a szigeteken élők támogatása mellett.
Miért fontos az óceánok védelme?
Az EU mintegy 70 000 km hosszú tengerparttal rendelkezik, tengeri területe pedig számos ágazatot ölel fel, erőforrások, előnyök és szolgáltatások széles körét biztosítva, amelyek mindegyike döntő fontosságú az EU versenyképessége, jóléte és biztonsága szempontjából.
Az óceánpolitikákkal kapcsolatos irányítás és együttműködés erősítése érdekében az „európai óceánügyi paktum” keretbe foglalja a felelősségteljes óceánpolitikai irányítást, amely hat fő területre épül.
Egészséges óceánok
Versenyképes és fenntartható kék gazdaság
Part menti közösségek és szigetek
Az óceánokkal kapcsolatos ismeretek, kutatás és készségek
Tengeri biztonság és védelem
Óceándiplomácia
A paktum egy sor kezdeményezést vezet be e területek mindegyikén az EU környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági céljainak megvalósítása érdekében.
Az Európai Tanács 2025. március 20-i felhívása nyomán az Európai Bizottság 2025. június 5-én előterjesztette az „európai óceánügyi paktumot”, amelyet a Tanács ezt követően 2025. december 8-án üdvözölt, további intézkedéseket szorgalmazva. A következő lépésként a Bizottságnak 2026 végéig elő kell terjesztenie az „óceánügyi jogszabályt”. A cél az óceánpolitikai irányítás erősítése az EU-ban.
A környezet megőrzése és biológiai sokféleség
Az óceánok egészségének megőrzése alapvető fontosságú, különösen a szennyezéssel, az erőforrások túlzott kiaknázásával és az éghajlatváltozással szemben.
E fenyegetések leküzdése érdekében a Tanács hangsúlyozta az óceánok és ökoszisztémáik megőrzésének, helyreállításának és fenntartható hasznosításának a fontosságát és sürgősségét.
A biológiai sokféleséget illetően a Tanács ösztönzi a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló ENSZ-megállapodás mielőbbi megerősítését, és szorgalmazza a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia gyorsabb végrehajtását.
A Tanács felszólított továbbá a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló, jogilag kötelező erejű megállapodásra, és hangsúlyozta, hogy fontos az uniós tengeri élőhelyek jó környezeti állapotának az elérése.
Versenyképesség és fenntarthatóság
Az óceán számos ágazat – például a halászat, az akvakultúra, a hajózás, a turizmus és az energia – szempontjából kulcsfontosságú. A digitális és zöld átállásra vonatkozó célkitűzéseivel összhangban az EU elkötelezett amellett, hogy javítsa a versenyképességet és ösztönözze a növekedést, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és fokozva az innovációt az úgynevezett kék gazdaság ágazataiban.
E célból a Tanács szorgalmazta az uniós tengerhasznosítási ágazatnak egy új uniós tengeripari stratégiával és egy uniós kikötőstratégiával történő megerősítését.
Az új uniós tengeripari stratégia tekintetében a Tanács hangsúlyozta továbbá a kutatásba, a munkahelyteremtésbe és a készségfejlesztésbe történő beruházások, valamint annak fontosságát, hogy az európai vállalatok és kkv-k könnyebben jussanak tőkéhez.
A part menti közösségek támogatása
A part menti és a szigeti közösségek meghatározó szerepet töltenek be a fenntartható és versenyképes kék gazdaságban, mivel gondoskodnak az élelmezésbiztonságról, valamint a tiszta és megfizethető tengeri megújuló energiáról. Ugyanakkor sajátos kihívásokkal is szembesülnek. Ezek közé tartozik például a tengerszint emelkedésével, a parti erózióval és a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni sebezhetőség, valamint a korlátozott gazdasági diverzifikáció.
E kihívások kezelése érdekében a Tanács fokozottabb támogatást szorgalmazott azzal a céllal, hogy egyrészt a part menti közösségek segítséget kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez, másrészt hogy segíteni lehessen a kék gazdaságtól függő ágazatokat. Emellett a Tanács hangsúlyozta a fenntartható turizmusra vonatkozó, küszöbön álló uniós stratégia fontosságát is a part menti közösségek további támogatása szempontjából.
A Tanács hangsúlyozta továbbá a következők biztosításának fontosságát:
- különös figyelem fordítása az EU legkülső régióira
- nagyobb fokú koordináció a helyi, a nemzeti és a regionális szintek között a döntéshozatali folyamatokban
Kutatás és készségek
Az EU elkötelezett amellett, hogy megőrizze vezető szerepét az óceántudományban, javítsa az óceánokkal kapcsolatos ismereteket, és azokat könnyen hozzáférhetővé tegye. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen a kutatás, az innováció és a nyílt hozzáférésű adatok támogatása. Ezt szem előtt tartva a Tanács a következőket szorgalmazza:
- erőteljesebb adatkezelési keretek
- fokozottabb ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés, többek között az óceánokra nehezedő nyomás tekintetében
- több ismeretmegosztás és képzés, valamint a tengerrel kapcsolatos munkaerő tovább- és átképzése
- az óceánokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a polgárok és a fiatalok politikai döntéshozatalba való bevonásának a javítása
- szorosabb kapcsolatok a tudomány és a szakpolitika között
A Tanács hangsúlyozta továbbá a szabványosított tengeri adatok, valamint a fokozott adatgyűjtés és nyomon követés fontosságát, továbbá üdvözölte az óceánmegfigyelési kezdeményezést.
Tengeri védelem
A tengeri fenyegetések fokozódó összetettsége – a víz alatti infrastruktúrák elleni támadásoktól kezdve a kiberfenyegetéseken át az árnyékflotta jelentette kockázatokig – összehangolt választ tesz szükségessé. Az uniós tengeri védelmi politika célzott stratégián alapul, amely hozzájárul ahhoz, hogy az EU meg tudja védeni tengeri érdekeit, valamint polgárait, értékeit és gazdaságát.
Óceándiplomácia és nemzetközi együttműködés
Az EU erősíteni fogja óceándiplomáciáját az óceánok védelme, az uniós érdekek és értékek előmozdítása, valamint a többoldalú együttműködés ösztönzése érdekében, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett. E tekintetben a Tanács hangsúlyozta a nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontosságát a tengerszennyezés, a halállományok kimerülése és a tengeri erőforrások csökkenése elleni küzdelem érdekében.
A Tanács újólag megerősítette továbbá, hogy az EU zéró toleranciát képvisel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben, és a következőkre szólított fel:
- szorosabb nemzetközi együttműködés a halászhajó-tulajdonosi struktúrák átláthatóságának biztosítása érdekében
- új megközelítés az EU külső tevékenységében a globális halászati irányítás, valamint az óceánokkal és tengeri erőforrásaikkal való fenntartható gazdálkodás tekintetében
A Tanács támogatja továbbá az uniós tagállamok által a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság keretében végzett munkát, amelynek célja, hogy megbízható szabályozási rendszer alakuljon ki a potenciális jövőbeli mélytengeri bányászatra vonatkozóan.
További információk:
Tengeri védelem
Tengeri szállítás
Legutóbbi frissítés: 2026. június 8.