Tengeri védelem

Az EU célja, hogy az érdekeinek, a polgárainak és a gazdaságának a védelmét szolgáló módon garantálja a tengerek biztonságát és védelmét. A tengeri fenyegetések ráadásul egyre komplexebbé válnak – a víz alatti infrastruktúra elleni támadásoktól kezdve a kiberfenyegetéseken át az árnyékflotta jelentette veszélyekig –, ez pedig koordinált válaszlépéseket igényel.

Az EU tengeri védelmi politikájának kereteit a 2014-ben elfogadott, majd 2023-ban aktualizált tengeri védelmi stratégia jelenti. Ezt követően a Bizottság útjára indította az európai óceánügyi paktumot: az óceánok védelmét, a kék gazdaság fellendítését és a part menti közösségek támogatását célzó átfogó stratégiát. A Tanács 2025. december 8-án jelezte, hogy üdvözli a paktumot, és további intézkedéseket szorgalmazott többek között a tengeri védelem terén.

Az EU emellett – értékeivel és a nemzetközi joggal, többek között az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) – összhangban a szabályokon alapuló tengerpolitikai irányítás előmozdítója. E célból az EU együttműködik hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal, valamint regionális és multilaterális szervezetekkel, többek között a stratégiailag jelentős tengeri területeket illetően.

• A Tanács következtetései az EU felülvizsgált tengeri védelmi stratégiájáról (EUMSS) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervről, 2023. október 24.
• A Tanács következtetései az európai óceánügyi paktumról, 2025. december 8.

Az EU haditengerészeti missziói és eszközei

Globális tengeri biztonságszolgáltatóként az EU a biztonság- és védelempolitikája központi elemévé emelte a tengeri védelmet. Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább erősítse tengeri szerepvállalását, többek között a közös biztonság- és védelempolitika keretében működő ATALANTA, IRINI és ASPIDES haditengerészeti műveletei révén. A Tanács folyamatosan erősítette e haditengerészeti erők megbízatását, nem utolsósorban a tengeri helyzetismeretet helyezve a középpontba – többek között az orosz árnyékflotta tevékenységeinek megfigyelésével összefüggésben.

Az EU elkötelezett továbbá amellett is, hogy a stratégiai iránytű iránymutatásai alapján képzésekkel és kapacitásépítéssel segítse a partnereit, javítsa a polgári és katonai hatóságok közötti információcserét, valamint megerősítse a tengeri és határőrizeti operatív rendszereket.

Az EU 2021-ben bevezette a tengeri jelenlétek koordinálásának új koncepcióját (CMP). Ennek az eszköznek a célja, hogy lendületet adjon az EU kollektív szerepvállalásának a tengeri védelem tekintetében, mégpedig azzal, hogy elősegíti a tagállamok haditengerészeti eszközeinek a lehető leghatékonyabb kiaknázását az EU számára stratégiai jelentőséggel bíró területeken. A koncepciót az EU jelenleg a Guineai-öbölben és az Indiai-óceán északnyugati részén alkalmazza.

Az EU évente tengeri védelmi gyakorlatban vesz részt a tagállamok haditengerészeteivel és parti őrségeivel. E gyakorlat célja, hogy fokozza a készenlétet, előmozdítsa az interoperabilitást, és segítse a folyamatosan változó fenyegetésekkel szembeni küzdelmet.

• A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű

Kritikus infrastruktúra és kibertámadások

A kritikus infrastruktúrák tengeri színtéren történő védelme kiemelt prioritás az EU számára. Ilyen infrastruktúrák többek között a gázvezetékek, a tenger alatti kábelek és a tengeri szélerőműparkok.

Az Északi Áramlat balti-tengeri vezetékei elleni 2022. évi támadások, az északi-tengeri kritikus infrastruktúrák körüli engedély nélküli jelenlét, valamint az ismétlődő kibertámadások és hibrid hadjáratok fényében az EU-nak határozottabban kell fellépnie, és hatékonyabban kell védenie kritikus infrastruktúráját a felszínen és a felszín alatt egyaránt. A tengerhasznosítási ágazat ráadásul a folyamatban lévő digitális átalakulás miatt egyre összetettebbé és sérülékenyebbé válik.

A szárazföldi és a tengeri kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítése érdekében az EU ki fog fejleszteni:

• innovatív technológiákat
• a felügyeletre vonatkozó regionális együttműködési terveket
• interoperábilis, személyzet nélküli megfigyelőrendszereket

A Tanács emellett üdvözölte, hogy a Bizottság és a főképviselő 2025-ben előterjesztette a kábelbiztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervet, és nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt további együttműködést sürgetett.

A Tanács 2025. december 15-én nyilatkozatot fogadott el az orosz árnyékflotta jelentette fenyegetésekkel szembeni fellépésről. Az árnyékflotta súlyos kockázatokat jelent, ideértve a potenciális környezeti károkat, valamint a tengerészeti biztonságot és a tengeri védelmet, a nemzetközi tengeri kereskedelem integritását, a kritikus tenger alatti infrastruktúrát, valamint a nemzetközi tengerészeti szabályok és normák tiszteletben tartását fenyegető kockázatokat. Ezt szem előtt tartva a Tanács felkérte a főképviselőt és a tagállamokat, hogy hangolják össze az árnyékflotta jelentette veszélyekre adott válaszaikat.

• Kiberbiztonság: hogyan kezeli az EU a kiberfenyegetéseket (háttér-információk)
• Nyilatkozat az árnyékflotta által jelentett fenyegetésekkel és a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmével kapcsolatos nemzetközi tengerjogi keret teljes körű kiaknázásáról (2025. december 15.)

Fel nem robbant robbanótestek

Az EU számára az első és második világháború óta nagy feladatot jelent, hogy miként kezelje a nagy mennyiségű fel nem robbant robbanótestet és vegyi lőszert, valamint a hajóroncsokból szivárgó olajat. Ezt a problémát tovább súlyosbítja Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúja, amelynek következtében aknák kerültek a Fekete-tengerbe.

E robbanótestek típusa, elhelyezkedése és mennyisége egyes tengermedencék esetében nincs megfelelően dokumentálva. Ez pedig jelentős kockázatot jelent a tengerészeti biztonságra és a tengeri védelemre nézve, mivel kihat az emberek és a környezet védelmére, a tengeri megújulóenergia-termelő létesítmények működésére és a halászati tevékenységre.

Az EU elkötelezett e kihívás átfogó módon történő kezelése iránt, és ennek részeként növeli a tengeri helyzetismeretet, valamint a kockázatok mérséklését szolgáló eszközöket fejleszt. A Tanács üdvözölte továbbá a Bizottság azon tervét, hogy stratégiát dolgoz ki a fel nem robbant robbanótestek koordinált eltávolítására irányulóan.

Tengeri bűnözés

A tengeri bűnözés komoly kihívás elé állítja az EU-t, és súlyos kockázatot jelent a tengeri védelemre nézve. Olyan bűncselekmények tartoznak ide, mint:

• a kalóztevékenység
• a migránscsempészés
• az emberkereskedelem, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem
• a tengeren elkövetett fegyveres rablás
• a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat
• a tengeri erőforrások kifosztása
• a kizárólagos gazdasági övezetekben engedély nélkül folytatott feltárások

Ezek a bűncselekmények csorbítják a hajózás szabadságát, és veszélyt jelentenek a legfőbb kereskedelmi útvonalakra. Globális biztonságszolgáltatóként az EU elkötelezett amellett, hogy megelőző intézkedésekkel fellépjen e kihívásokkal szemben.