REPowerEU terv: energiapolitika az uniós országok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben

Mi az a REPowerEU terv?

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja pusztító hatást gyakorol Ukrajnára. A háború súlyosan érinti az EU gazdaságát és társadalmát is. 2022 márciusában az EU vezetői megállapodtak arról, hogy fokozatosan megszüntetik az EU függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától, mégpedig azzal, hogy:

• gyorsabb ütemben csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok általános felhasználását
• diverzifikálják a beszerzési forrásokat és útvonalakat
• továbbfejlesztik az uniós hidrogénpiacot
• felgyorsítják a megújuló energia fejlesztését
• javítják az európai gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságát
• megerősítik az EU ellátásbiztonsági vészhelyzeti tervezését
• javítják az energiahatékonyságot, és előmozdítják a körforgásos jelleget

• Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése, Versailles, 2022. március 10–11.

A vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen tervet az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függőség mielőbbi csökkentésére. A Bizottság 2022. május 18-án benyújtotta a REPowerEU tervet.

A terv az uniós energiaágazat stratégiai autonómiájának megerősítése mellett a tiszta energiára való átállás támogatására és a reziliensebb energiarendszer érdekében való összefogásra összpontosít.

A REPowerEU terv céljai a következők:

• energiatakarékosság
• tiszta energia előállítása
• az EU energiaellátásának diverzifikálása
• a beruházások és a reformok intelligens kombinálása

A terv az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag teljes körű végrehajtására épül. Ez az intézkedéscsomag az európai zöld megállapodással összhangban azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, 2050-re pedig Európa klímasemlegessé váljon.

Hogyan hajtják végre az uniós országok a REPowerEU tervet?

Az uniós országok külön fejezetekkel egészítik ki a Next Generation EU keretében kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú beruházások és reformok finanszírozása érdekében. E célkitűzések közé tartozik az energiamegtakarítás, az energiaellátás diverzifikálása és a megújuló energiaforrások bevezetésének felgyorsítása.

A reformok és beruházások keretében mindenekelőtt:

• fejleszteni kell az energetikai infrastruktúrát és létesítményeket, hogy ki lehessen elégíteni a gázellátás – így többek között a cseppfolyósított földgázzal (LNG) való ellátás – biztonságával kapcsolatos azonnali szükségleteket, és az Unió egészének érdekében meg lehessen valósítani az ellátás diverzifikálását
• fokozni kell az épületek energiahatékonyságát
• meg kell valósítani az ipar dekarbonizációját
• növelni kell a fenntartható biometán és a megújuló, illetve fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül előállított hidrogén előállítását, és gondoskodni kell szélesebb körű elterjedéséről
• növelni kell a megújuló energia részarányát, és fel kell gyorsítani elterjesztését
• kezelni kell az energiaszegénységet
• ösztönözni kell az energiaigény csökkentését
• kezelni kell a belső, illetve a határokon átnyúló energiaátvitel és -elosztás szűk keresztmetszeteit, valamint támogatni kell a kibocsátásmentes közlekedést és a kapcsolódó, így többek között a vasúti infrastruktúrát
• támogatni kell a villamosenergia-tárolást

A REPowerEU-fejezetek a 2022. február 1. után kezdődő új reformokat és beruházásokat és/vagy az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben már feltüntetett reformok és beruházások kibővített változatát vázolják fel, a hozzájuk tartozó mérföldkövekkel és célértékekkel együtt.

A Bizottság 2022 májusában javaslatot tett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szükséges módosításaira. 2022 decemberében a Tanács és a Parlament politikai megállapodásra jutott a REPowerEU finanszírozásáról, lehetővé téve az uniós országok számára, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket külön fejezetekkel egészítsék ki. A Tanács 2023. február 21-én hivatalosan elfogadta a módosító rendeletet.

• Uniós helyreállítási terv: a Tanács elfogadta a REPowerEU-fejezetről szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2023. február 21.)

Hogyan történik a REPowerEU terv finanszírozása?

A REPowerEU fő finanszírozási forrása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A REPowerEU-fejezetekben előirányzott intézkedéseket elsősorban a fennmaradó, 225 milliárd EUR összegű hitelből finanszírozzák.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében már finanszírozott intézkedések és az egyéb nemzeti vagy uniós forrásokból támogatott kezdeményezések közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget.

A tagállamok a REPowerEU-fejezetekre elkülönített források legfeljebb 20%-áig előfinanszírozást kérhetnek, amely legfeljebb két részletben fizetendő.

A legfeljebb 20 milliárd EUR összegű, vissza nem térítendő támogatások finanszírozását egyrészt az Innovációs Alap biztosítja (60%), másrészt azt a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek értékesítéséből fedezik (40%).

Az egyes tagállamoknak nyújtott, vissza nem térítendő támogatások összegét egy olyan képlet alkalmazásával osztják el, amely figyelembe veszi:

• a kohéziós politika kritériumait
• az adott tagállam fosszilis tüzelőanyagoktól való függését
• a beruházási árak emelkedését

A tagállamok emellett a REPowerEU-intézkedések finanszírozása céljából legfeljebb 5,4 milliárd EUR összegű forrást átcsoportosíthatnak a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból, valamint kohéziós politikai alapokból.

Melyek a REPowerEU terv legfontosabb eredményei?

A REPowerEU terv keretében hozott intézkedések megvédték az uniós polgárokat és vállalkozásokat az energiahiánytól, miközben felgyorsították a tiszta energiára való átállást és megerősítették az EU stratégiai autonómiáját. Emellett hozzájárultak a beszerzési források és útvonalak további diverzifikálásához.

A terv keretében az EU konkrétabban a következő intézkedéseket hozta:

• gázkereslet-csökkentési intézkedéseket fogadott el
• gáztárolási szabályokat vezetett be
• növelte a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat
• felgyorsította a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárásokat
• elősegítette a közös gázbeszerzést

Ezenkívül az orosz gáz behozatala a 2021. évi 45%-ról 2025-ben 13%-ra csökkent. Ami az egyéb fosszilis tüzelőanyagok behozatalát illeti, az Oroszország elleni uniós szankciók elfogadását követően az orosz szén behozatala teljes egészében tilossá vált, az olajimport pedig 2025-ben 27%-ról 3% alá csökkent.

Az orosz olaj és gáz fennmaradó behozatalának teljes leállítása érdekében a Bizottság 2025 májusában a REPowerEU terv nyomán előterjesztette a REPowerEU ütemtervet. Ennek egyik fő eredménye egy új rendelet, amely arra irányul, hogy teljes mértékben megszüntesse az EU-ba irányuló orosz gázimportot.

A Tanács és a Parlament 2025 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott erről az új rendeletről, majd 2026. január 26-án hivatalosan is elfogadta azt. A jogszabály tilalmat vezet be mind a cseppfolyósított földgáz (LNG), mind a csővezetékes gáz Oroszországból történő behozatalára vonatkozóan. A tilalom végrehajtása lépcsőzetesen történik, és 2026 végétől, illetve 2027 őszétől teljes körű tilalom lesz érvényben.

• A Tanács véglegesen jóváhagyta az orosz gáz behozatalának fokozatos betiltását (sajtóközlemény, 2026. január 26.)

További információk:

• REPowerEU (Európai Bizottság)