"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A miniszterek által a mai napon tett egyhangú kötelezettségvállalás azt a határozott politikai szándékot tükrözi, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás a piaci integrációs és felügyeleti csomagról, és egyúttal annak elismerését, hogy ehhez kompromisszumra lesz szükség a tagállamok részéről. Bízom benne, hogy képesek leszünk olyan egyezségre jutni, amely valamennyi tagállam számára kedvező kimenetelű, és amelynek köszönhetőan az uniós polgárok és vállalkozások mélyebb és hatékonyabb tőkepiacokra támaszkodhatnak majd.
Simon Harris, Tánaiste (miniszterelnök-helyettes), Írország pénzügyminisztere
A miniszterek véleménycserét folytattak a piaci integrációs és felügyeleti csomagról, amely a megtakarítási és beruházási unió egyik kulcsfontosságú eleme. Az e csomagra vonatkozó megállapodás az „Egy Európa, egy piac” ütemterv célkitűzései között szerepel.
Az elnökség vitaindító feljegyzést készített, amelynek alapján a miniszterek aziránti egyértelmű politikai elkötelezettségüknek adtak hangot, hogy októberig robusztus és ambiciózus tanácsi tárgyalási álláspont jöjjön létre a csomagra vonatkozóan, és széleskörű megállapodásra jutottak azokról a központi szakpolitikai kérdésekről, amelyeket e cél elérése érdekében meg kell oldani.
A tagállamok körvonalazták a soron következő tárgyalásokkal kapcsolatos prioritásaikat. Az ECOFIN Tanács nyugtázta a véleménycserét; az elnökség mérlegelni fogja a felvetett kérdéseket, és egyúttal továbbra is szem előtt tartja majd a miniszterek által jóváhagyott ütemtervet.
A Tanács megbízást adott a szakértői csoportoknak munkájuk intenzívebb folytatására a tagállamok pénzügyminiszterei által vázolt célok elérésének segítése céljából.
A piaci integrációs és felügyeleti jogszabálytervezet célja az uniós tőkepiacok integrációjának elmélyítése a befektetési tevékenységek határokon átívelő nyújtását akadályozó korlátok felszámolása, valamint a felügyeleti hatékonyság megerősítése révén. Ez pedig a magánmegtakarítások mozgósítása révén várhatóan hozzá fog járulni az EU versenyképességének fokozásához.
A tervezett szabályok különösen olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szerepének többek között azáltal történő megerősítése, hogy a legfőbb piaci szereplők – így például a jelentős központi szerződő felek, központi értéktárak, kereskedési helyszínek és kriptoeszköz-szolgáltatók vonatkozásában – erősödik e hatóságnak az uniós szintű felügyeletben betöltött szerepe, valamint hogy megreformálják az irányítását.
Az ír elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyek területére vonatkozó, az év második felére szóló munkaprogramját.
Az ír elnökség mindenekelőtt bejelentette, hogy munkáját három átfogó prioritás fogja vezérelni: a versenyképesség, az értékek és a biztonság – összhangban az EU 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendjével.
Gazdasági és pénzügyi területen Írország az EU versenyképességének, rezilienciájának, valamint az egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai és gazdasági környezetre való reagálási képességének megerősítésére fog hangsúlyt fektetni.
Elnökségünk prioritásai tükrözik az EU előtt álló jelentős kihívásokat, de azokat a lehetőségeket is, amelyek az egységes európai fellépésből fakadnak. Az év hátralevő részére vonatkozóan ambiciózus programot terjesztettem elő, összhangban az „Egy Európa, egy piac” ütemterv céljaival. A sikerhez arra lesz szükség, hogy az összes tagállam és az összes intézmény a kemény munka és a kompromisszum szellemében, egyként cselekedjen. Írország a maga részéről készen áll arra, hogy nekivetve vállát a jogalkotási gépezetnek, előrelendítse a folyamatban lévő munkát egy olyan, biztonságos és versenyképes Unió érdekében, amelynek középpontjában az európai értékek állnak.
Simon Harris, Tánaiste (miniszterelnök-helyettes), Írország pénzügyminisztere
A miniszterek úgy határoztak, hogy túlzotthiány-eljárást indítanak Bulgária esetében. Emellett egy Bulgáriának szóló ajánlást is elfogadtak, amelyben felvázolták, hogy a túlzott hiány 2029-ig történő megszüntetése érdekében Bulgáriának milyen nettó kiadási pályát és időrendet kellene követnie.
A túlzotthiány-eljárás olyan mechanizmus, amely azt hivatott biztosítani, hogy az uniós tagállamok visszatérjenek a költségvetési fegyelemhez, vagy fenntartsák azt. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban túlzotthiány-eljárás akkor indul, ha az adott tagállamban a költségvetési hiány meghalad egy meghatározott referenciaértéket, amely a GDP 3%-ának felel meg.
A Tanács döntésére, amely szerint a main napon megindítja a túlzotthiány-eljárást, azért került sor, mert Bulgária 2026-ra előrejelzett költségvetési hiánya a GDP 4,1%-ának megfelelő mértékű, és 2027-ben várhatóan továbbra is meghaladja majd a GDP 3%-át. Az, hogy Bulgária igénybe vette a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a védelmi kiadásokra alkalmazható nemzeti mentesítési rendelkezést, nem magyarázza meg teljes mértékben a 3%-os küszöbérték túllépését.
Ajánlásában a Tanács úgy rendelkezik, hogy Bulgáriának ezért eredményes intézkedéseket kell tennie, és 2026. október 15-ig ismertetnie kell a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Bulgáriának biztosítania kell továbbá azt, hogy a nettó kiadások kumulált nominális növekedési rátája 2026-ban ne haladja meg a 4,2%-ot, 2027-ben a 7,7%-ot, 2028-ban a 11,4%-ot, 2029-ben pedig a 15%-ot.
A Tanács a 2026. évi európai szemeszter folyamatának részeként elfogadta az egyes tagállamok gazdaság-, szociál-, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikáira vonatkozó ajánlásait.
Az idei országspecifikus ajánlások különös hangsúlyt fektetnek a versenyképességre, az energiabiztonságra, a gazdasági biztonságra, a védelmi készültségre és a társadalmi méltányosságra.
Ennek szellemében az ajánlások arra ösztönzik a tagállamokat, hogy érjenek el előrelépést a versenyképesség támogatását célzó kulcsfontosságú prioritások terén, biztosítsák a kohéziós politikai alapok gyors végrehajtását, és folytassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatásban részesülő reformjaikat és beruházásaikat.
Az egyéb, inkább a költségvetésre vonatkozó ajánlások részben arra összpontosítanak, hogy milyen pályákat kell követniük az egyes tagállamoknak az egészséges államháztartási helyzet kialakítása vagy fenntartása érdekében, részben pedig az energiával kapcsolatos intézkedéseknek az uniós gazdasági kormányzási szabályok keretein belüli prudens végrehajtására.
A Tanács emellett következtetéseket hagyott jóvá a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett 2026. évi részletes felülvizsgálatokról. Ez az eljárás arra irányul, hogy azonosítsa, megelőzze és kezelje azokat a potenciálisan káros makrogazdasági egyensúlyhiányokat, amelyek hátrányosan érinthetnék valamelyik tagállam, az euróövezet vagy az egész EU gazdasági stabilitását.
A Tanács a mai napon jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Az új terv várhatóan 10 milliárd EUR folyósítását teszi lehetővé Magyarország számára, amelyből mintegy 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás és mintegy 3,5 milliárd EUR hitel.
E jóváhagyásra azt követően kerül sor, hogy Magyarország nemrég benyújtotta új tervét. Az előző tervében szereplő szupermérföldkövek késedelmes teljesítése miatt ugyanis annak megvalósítása ellehetetlenült az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedés, a geopolitikai körülmények váratlan megváltozása, előre nem látható végrehajtási nehézségek, az időkorlátokra vagy ütemezési követelményekre visszavezethető késedelmek, valamint egyéb fejlemények következtében.
A miniszterek egyúttal jóváhagyták a következő tagállamok nemzeti tervének célzott módosításait: Ciprus, Finnország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország és Szlovénia.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nemzeti reform- és beruházási menetrendeket határoznak meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében, mely központi elemét képezi a NextGenerationEU-nak – annak az ideiglenes uniós eszköznek, amely arra hivatott, hogy elősegítse és felgyorsítsa a zöld és digitális átállást a tagállamokban, miközben fokozza a rezilienciát, a kohéziót és a fenntartható növekedést.
Annak érdekében, hogy részesülhessenek az eszköz keretében biztosított támogatásból, a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben meghatározzák, milyen reformokat és beruházásokat szándékoznak végrehajtani 2026. augusztus végéig.
Az RRF-ből eddig mintegy 429 milliárd EUR folyósítására került sor.
A Tanács megállapította Hollandia maximális nettó kiadási pályáját, amely az ország középtávú költségvetési-strukturális tervének egyik kulcsfontosságú eleme.
A 2024. április vége óta hatályos uniós gazdasági kormányzási keret értelmében a tagállamoknak választási ciklusuktól függően négy-öt évre szóló nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtaniuk.
E tervek az EU új gazdasági kormányzási keretének sarokkövét alkotják, és a tagállamok költségvetési pályáját, valamint a tervezett reformokat és beruházásokat foglalják magukban.
A Tanács által meghatározott nettó kiadási pályák jelentik az uniós szintű költségvetési felügyelet legfontosabb operatív mutatóját. Ez a költségvetési korlát 2030-ig biztosítja majd Hollandia nemzeti költségvetési politikáinak kereteit, és elő fogja segíteni annak megállapítását, hogy az ország fenntartja-e az egészséges pénzügyi helyzetet.
A miniszterek a Bizottság tájékoztatója alapján véleménycserét tartottak Oroszország Ukrajna elleni agressziójának jelenlegi gazdasági és pénzügyi hatásairól. Ez visszatérő napirendi pont az ECOFIN Tanács napirendjén.
