Külügyek Tanácsa, 2015.11.16–17., 2015. november 16–17.

Az ülés főbb eredményei

Külügyek, november 16.

A szíriai helyzet, a franciaországi és az európai kihívások közös problémáink: csak akkor lehetünk biztonságban, ha ezeken a helyeken is biztonság van.  Nem szabad összemosni a migráció és a menekültek kérdését a terrorfenyegetések veszélyével, mert azok, akik az Unióban keresnek védelmet, ugyanazok elől a fenyegetések elől menekülnek, mint amelyekkel nekünk is szembe kell néznünk.” Federica Mogherini, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

Az ülés elején a főképviselő megemlékezett a párizsi terrortámadásokról, amelyeket a bejrúti terrorcselekmények, az egyiptomi repülőgépen utazó orosz civilek elleni merénylet, valamint az Irakban és Szíriában naponta elkövetett erőszakos cselekmények előztek meg.

A miniszterek délben egyperces csenddel adóztak az áldozatok emlékének.

Szíria

A miniszterek Szíriáról folytattak megbeszélést, amelyen részt vett Staffan De Mistura, az ENSZ különmegbízottja is. Áttekintették a legújabb fejleményeket a diplomáciai tevékenységek terén, köztük az október 30-án és november 14-én Bécsben tartott megbeszélések eredményeit.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy a szíriai konfliktus politikai rendezésével teremthetnénk meg a legmegfelelőbb feltételeket a Dáis legyőzéséhez. Federica Mogherini arról számolt be, hogy a bécsi tárgyalóasztal körül valamennyi fél egyértelműen tisztában volt azzal, hogy – különösen Európában – sürgősen cselekednünk kell. Kiemelte azt is, hogy a megbeszéléseken ambiciózus ütemtervben állapodtak meg.

Az EU készen áll arra, hogy a továbbiakban is hozzájárulást nyújtson: 

• humanitárius szinten, a folyamatban lévő projekteken keresztül (az EU nyújtja a legnagyobb mértékű humanitárius hozzájárulást a szíriai válság kezeléséhez).
• politikai szinten, mindenekelőtt azon erőfeszítései révén, hogy az ellenzéki csoportokat tárgyalóasztalhoz ültesse és megkezdődhessen Szíriában a politikai átmenet.

Migráció

A Tanács a nyugat-balkáni migrációs útvonalról rendezett magas szintű konferencia (október 8.) és a migráció kérdéseivel foglalkozó vallettai csúcstalálkozó (november 11–12.) eredményeire alapozva megbeszélést tartott a migráció kérdéseiről. A miniszterek emellett foglalkoztak a Földközi-tenger közepén húzódó útvonallal és a nyugat-balkáni útvonallal kapcsolatban már meghozott döntéseket követő intézkedésekkel. Megelégedéssel nyugtázták, hogy Vallettában őszinte párbeszédre került sor az afrikai partnerekkel. A nyugat-balkáni és a keleti migrációs útvonallal összefüggésben a Törökországgal, Libanonnal és Jordániával folytatott együttműködés kérdéseit tekintették át. Az együttműködésnek több dimenziója is van, amelyek jóval túlmutatnak a menekültek, valamint a menekültáradat kezelése és a határigazgatás kérdésein.

• A migrációs nyomás kezelése az EU-ban (háttérinformációk)

A közel-keleti békefolyamat 

A Tanács megbeszélést tartott a közel-keleti helyzetről és ezzel kapcsolatban elsősorban a békefolyamat állásáról, különös tekintettel arra, hogy egyre gyakoribbá válnak az erőszakos cselekmények mindenekelőtt Kelet-Jeruzsálemben, Ciszjordániában és Gázában. Az EU készen áll arra, hogy a továbbiakban is tevékeny szerepet vállaljon a hiteles politikai folyamat újraindításában. A főképviselő a jövőben is együttműködik mindkét féllel, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel is, egyrészt a Kvartetten belül, másrészt pedig kétoldalú kapcsolatain keresztül.

Külügyek – Védelem, november 17.

Franciaországot megtámadták. Európa egészét megtámadták. A mai napon Franciaország egész Európa segítségét és támogatását kérte, és Európa egyhangú igennel felelt.” Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

 A védelmi miniszterek a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokra adandó válaszintézkedésekről tárgyaltak.  Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésére hivatkozva François Hollande francia elnök kétoldalú segítséget és támogatást kért a többi uniós tagállamtól. A miniszterek egyhangú és teljes körű támogatásukról biztosították Franciaországot és jelezték, hogy készen állnak minden szükséges támogatás és segítség megadására.

A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés

A miniszterek áttekintették a válságok megelőzéséhez és kezeléséhez a partnerországoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos intézkedéseket. A megbeszélésen részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki hangsúlyozta, hogy ugyan mind az EU, mind pedig a NATO sokat tesz a kapacitásépítés terén, még további erőfeszítésekre van szükség.  Valamennyi tagállam egyetértett azzal, hogy a partnerországok kapacitásainak növelése a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja, egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy kevesebb válságkezelési beavatkozásra legyen szükség. 

A főképviselő a vita lezárásaként jelezte, hogy az EU az elkövetkező hónapokban az alábbi tevékenységekkel célozza majd a fenti problémák megoldását:

• néhány partnerországban – köztük Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Szomáliában – megkezdi kísérleti projektek végrehajtását;
• tovább dolgozik a lehetséges pénzügyi eszközökön – köztük az Afrikai Békekeretben rendelkezésre álló eszközökön – és megkezdi egy jövőbeli célzott eszköz kidolgozását.

KBVP-műveletek

 A Jan Stoltenberg NATO-főtitkár részvételével megtartott ülésen a miniszterek mindenekelőtt a következő műveletekről folytattak megbeszélést:

• a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott uniós katonai művelet, az EUNAVFOR MED Sophia
• az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai tanácsadó missziója, az EUMAM RCA.

A miniszterek tájékoztatást kaptak arról, hogy a Sophia művelet eredményeként eddig 42 csempészt adtak át az olasz hatóságoknak, és mintegy 5400 migráns életét sikerült megmenteni. 

A Tanács következtetéseket fogadott el a Közép-afrikai Köztársaságról.

• A Tanács következtetései a Közép-afrikai Köztársaságról, 2015. november 17.

• A Tanács ülésének eredményei