"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi vita előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia keretében tájékoztatta az uniós minisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól.
A Tanács újólag megerősítette, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát, és megbeszélést folytatott az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatásról. E tekintetben a miniszterek üdvözölték az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának elindításáról szóló határozatot, amelynek célja, hogy legalább 15 000 ukrán katonát kiképzésben részesítsenek.
A miniszterek megvitatták továbbá az Oroszországgal kapcsolatos általános megközelítést.
Nemzetközi szinten továbbra is elszigeteljük Oroszországot, és korlátozó intézkedéseket alkalmazunk Oroszországgal szemben. Készen állunk arra, hogy tovább erősítsük az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket, és ilyen intézkedéseket vezessünk be a részt vevő harmadik országokkal – különösen a fegyvereket és katonai támogatást nyújtó Iránnal és Belarusszal – szemben.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Tanács megbeszéléseinek középpontjában az alábbiak álltak: az elszámoltathatóság biztosítása a nemzetközi jog Ukrajnában való megsértésével és az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, szoros együttműködés a NATO-val és a partnerekkel világszerte a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme érdekében, továbbá – különösen az energiabiztonság és a kritikus infrastruktúrák szempontjából – az EU rezilienciájának fokozása az Oroszország hibrid fenyegetéseivel és az információmanipulációval szembeni fellépés terén.
Az EU támogatja a civil társadalmat, az emberijog-védőket és a független médiát Oroszországban és azon kívül is, de az EU azonnali támogatása elsősorban arra irányul, hogy segítseUkrajnát abban, hogy ellenálljon a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni fokozott, szisztematikus orosz támadásoknak.
Végezetül a Tanács kitért az élelmezésbiztonság kérdésére is. A fekete-tengeri gabonakezdeményezés segített abban, hogy újrainduljanak a gabonaszállítmányok Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, és világszerte tovább csökkenjenek az élelmiszerárak. A nemzetközi közösségnek most az a feladata, hogy biztosítsa e kezdeményezésnek a november 19-i határidőn túli meghosszabbítását.
Uniós szankciók válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára (Infografika)
Nagy-tavak régió
A Tanács megbeszélést folytatott az afrikai Nagy-tavak régióra vonatkozó megújult uniós megközelítés lehetséges elemeiről.
A Nagy-tavak régió olyan geostratégiai csomópont, amelyben megvan a potenciál, hogy az egész afrikai kontinens fejlődésének motorjává váljon: olyan régió, amely egyszerre számos kihívással és lehetőséggel rendelkezik.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Külügyek Tanácsának decemberi ülésén meg kell újítani a régióra vonatkozó uniós stratégiát annak érdekében, hogy támogatni lehessen a régiót abban, hogy a feszültségek helyett a bizalom, a tiltott helyett a jogszerű kereskedelem, valamint a verseny helyett a regionális integráció felé haladjon.
Nyugat-Balkán
A Tanács véleménycserét folytatott a Nyugat-Balkánról, és aggodalmát fejezte ki a régióban fenyegető számos válsággal kapcsolatban, valamint Oroszország Ukrajna elleni agressziójának közvetlen káros hatása miatt.
A háború sokkhullámokat vált ki a Nyugat-Balkánon. Ennek ellensúlyozása érdekében fokozzuk szerepvállalásunkat, mivel a Nyugat-Balkán továbbra is geostratégiai prioritásunk. Ragaszkodni szeretnék ahhoz az alapgondolathoz, hogy a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van. Ezzel az üzenettel készülünk a következő, december 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A főképviselő tájékoztatta a minisztereket közvetítői szerepvállalásáról az Albin Kurti miniszterelnök és Aleksandar Vučić részvételével zajló Belgrád–Pristina párbeszédben, amelynek célja a Koszovó és Szerbia közötti szükségtelen és kontraproduktív feszültségek feloldása. Hangsúlyozta, hogy 2013 óta a jelenlegi a legsúlyosabb válság, a feszültségek csökkentése érdekében pedig mindkét félnek sürgősen hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy megtalálják az előremutató utat. Elfogadhatatlan, hogy bármelyikük megsértse vagy figyelmen kívül hagyja a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a párbeszédben részt vevő mindkét félnek nagyobb rugalmasságot kell tanúsítania, az előrelépésnek pedig hamarosan és egyértelműen be kell következnie. A koszovói szerbeknek vissza kell térniük az intézményekbe, a koszovói hatóságoknak pedig rugalmasabban kell kezelniük a rendszámtáblák kérdését, és haladéktalanul intézkedniük kell a szerb többségű önkormányzatok szövetségére/közösségére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
A Tanács megbeszélést folytatott továbbá a régióra irányuló hibrid fenyegetésekről, és elítélte az Albánia, illetve Montenegró informatikai infrastruktúrája elleni augusztusi támadásokat. A miniszterek megállapodtak abban, hogy fokozzák a kibervédelem terén a partnerekkel folytatott uniós együttműködést és a partnerek támogatását.
Aktuális ügyek
Az uniós tagállamok miniszterei véleménycserét folytattak Iránról és az iráni hatóságok által a közelégedetlenségre válaszul gyakorolt, töretlen elnyomásról. Ennek kapcsán a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el 29 személlyel és 3 szervezettel szemben a Mahsza Amini halálában, valamint a közelmúltbeli iráni tüntetések elleni erőszakos fellépésben betöltött szerepük miatt. A miniszterek továbbá nyomatékosan felszólították Iránt, hogy hagyjon fel azon fegyverek szállításával, amelyeket Oroszország az ukrán nép elleni atrocitások elkövetésére használ.
A Tanács Libanonról és az országon belüli politikai vákuum elmélyüléséről is megbeszélést folytatott. Libanon számára alapvetően fontos feladat az elnökválasztás sürgős lezárása, hogy elindulhassanak a régóta esedékes gazdasági reformok és az ország nemzetközi támogatásban részesülhessen. A jelenlegi politikai patthelyzet feloldása érdekében a Tanács nem zár ki semmilyen lehetőséget, akár szankciók kilátásba helyezését sem.
A Tanács további határozatai
Tekintettel arra, hogy a vegyi fegyverek elterjedése és használata továbbra is fenyegetést jelent, a Tanács további korlátozó intézkedéseket vezetett be.
A tanácsi ülés kezdete előtt az uniós tagállamok külügyminiszterei nem hivatalos megbeszélést folytattak Szvjatlana Cihanouszkajával, a belarusz demokratikus erők vezetőjével, és újólag megerősítették, hogy az EU szolidaritást vállal a belarusz néppel.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
Nemzetközi szinten továbbra is elszigeteljük Oroszországot, és korlátozó intézkedéseket alkalmazunk Oroszországgal szemben. Készen állunk arra, hogy tovább erősítsük az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket, és ilyen intézkedéseket vezessünk be a részt vevő harmadik országokkal – különösen a fegyvereket és katonai támogatást nyújtó Iránnal és Belarusszal – szemben.
