Külügyek Tanácsa, 2022. október 17.

Főbb eredmények

A Tanács olyan, fontos határozatokat hozott, amelyek alátámasztják az EU elkötelezettségét Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni támogatása iránt, előmozdítják a békét és a stabilitást a dél-kaukázusi térségben, illetve az emberi jogok melletti kiállást szolgálják Iránban.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió

A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.

A tanácsi vita előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia keretében rövid felszólalást tartott, tájékoztatva az uniós minisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól.

Putyin mind politikai, mind erkölcsi téren vesztésre áll. Annak ellenére, hogy folytatja az eszkalációt, többek között az Ukrajna-szerte elkövetett, polgári célpontok elleni megkülönböztetés nélküli támadások révén, ahogyan azt ma reggel is láttuk. Nyugtáztuk az ENSZ Közgyűlése múlt heti szavazásának eredményét is. A szavazás megerősítette, hogy Oroszország nemzetközileg elszigetelt helyzetben van. Ezt ugyanakkor nem vehetjük magától értetődőnek, így folytatnunk kell hármas stratégiánk végrehajtását – Ukrajna támogatását, az Oroszországra irányuló nyomásgyakorlást, valamint a háború szélesebb körű negatív következményeinek kezelését –, mivel ez a háború a világ egészére hatással van. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A miniszterek tájékoztatást kaptak a katonai eszkalációról és a Kijev ellen jelenleg is folyamatban lévő légi csapásokról, majd fontos döntéseket hoztak. Megegyeztek abban, hogy az ukrán fegyveres erőket támogató uniós katonai segítségnyújtási missziót hoznak létre. A misszió keretében mintegy 15 000 katona kiképzésére kerül majd sor az EU területén. Megállapodtak emellett arról is, hogy az Európai Békekereten keresztül további 500 millió EUR-t különítenek el az ukrán védelmi erők számára történő szállítások finanszírozására, 3,1 milliárd EUR-ra növelve így az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segítségnyújtás értékét.

A Tanács tájékoztatást kapott továbbá az áldozatok tömegeivel szemben elkövetett újabb atrocitások felfedezéséről, valamint az Ukrajnából származó gyermekek orosz erők általi szisztematikus elrablásáról szóló jelentésekről, és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a büntetlenség elleni küzdelmet.

• Ukrajna: az EU katonai segítségnyújtási missziót hozott létre az ukrán fegyveres erők további támogatására
• Ukrajna: a Tanács az Európai Békekeretből nyújtandó további támogatásról állapodott meg

Az EU és Kína közötti kapcsolatok

A Tanács újólag megerősítette az EU Kínát illetően alkalmazott sokrétű megközelítésének érvényességét, amely az országot egyszerre tekinti olyan partnernek, amellyel az EU-nak együtt kell működnie, ugyanakkor erős versenytársnak és rendszerszintű riválisnak is.

Az uniós tagállamok teljes mértékben támogatják az EU érdeklődésére számot tartó kérdésekkel – például az éghajlatváltozással – kapcsolatos szerepvállalást, elkerülve, hogy a függőségek sebezhetőségekké alakuljanak át.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy az EU-nak meg kell erősítenie belső rezilienciáját, és együtt kell működnie a nemzetközi partnerekkel.

Aktuális ügyek

Az uniós miniszterek véleménycserét tartottak Iránról, és korlátozó intézkedéseket fogadtak el 11 személlyel és 4 szervezettel szemben. Az intézkedések célpontjában azok állnak, akik kapcsolatba hozhatók Mahsza Amini halálával és a békés tüntetések erőszakos elnyomásával.

Megdöbbentőnek tartjuk Mahsza Amini továbbra is megmagyarázatlan meggyilkolását, valamint azt a brutális erőszakot, amelyet a biztonsági erők alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, akik továbbra is életüket vagy szabadságukat vesztik a biztonsági erők kezei között. Valamennyi miniszter komoly aggodalmának adott hangot e tényekkel kapcsolatban. […] Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy felszólítsam az iráni kormányt: haladéktalanul vessen véget az erőszaknak, engedje szabadon a fogva tartottakat, továbbá állítsa helyre a megszokott internetes szolgáltatásokat és tegye lehetővé az információ áramlását. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A miniszterek foglalkoztak azokkal a hírekkel is, melyek szerint Oroszország állítólag Irán által szállított drónokat vet be az ukrajnai háborúban.

• Irán: az EU szankciókkal sújtotta a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőit

A miniszterek kitértek a Bosznia-Hercegovinában október 2-án tartott választásokra is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) jelentései szerint a választások összességében valódi versenyen alapultak és jól szervezettek voltak, ugyanakkor a közintézményekbe vetett bizalom hiánya és etnikailag megosztó retorika jellemezte őket. A végleges eredményeket még jóvá kell hagyni, mivel széles körű választási csalásokra vonatkozó állítások láttak napvilágot.

Annak érdekében, hogy az ország továbbra is az uniós tagsághoz vezető úton maradjon, a Bizottság a múlt héten azt ajánlotta, hogy Bosznia-Hercegovina kapjon tagjelölti státuszt, azzal a feltétellel, hogy a különböző szintű kormányzati és jogalkotó hatóságoknak abszolút prioritásként számos, a reformok végrehajtására irányuló lépést meg kell tenniük.

A Tanács megvitatta a libanoni helyzetet is, ismét kiemelve, hogy továbbra is rendkívül aggasztónak tartja az ország társadalmi-gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy a politikai erők nem képesek végrehajtani az égetően szükséges reformokat. A miniszterek arra szólították fel a libanoni hatóságokat, hogy még a hónap vége előtt válasszanak új elnököt, egyszersmind üdvözölték a Libanon és Izrael közötti, a két országot elválasztó tengeri határ kijelöléséről szóló megállapodást.

Etiópiát illetően a miniszterek hangsúlyozták, hogy az országban uralkodó helyzet minden eddiginél rosszabb mind katonai, mind humanitárius téren, valamint hogy a konfliktust csak politikai úton lehet tartósan megoldani.

• Etiópia: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az ország északi részén zajló heves összecsapásokról

A Tanács további határozatai

A Tanács úgy döntött, hogy mintegy 40 uniós megfigyelő szakértőt rendel az Azerbajdzsánnal közös nemzetközi határ örmény oldalára a régióban fennálló helyzet nyomon követése, elemzése és az arról való jelentéstétel céljából.

• Örményország–Azerbajdzsán: uniós megfigyelői kapacitás a nemzetközi határok mentén

A Tanács határozatot fogadott el az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések további egy évvel, 2023. október 31-ig történő meghosszabbításáról.

• Az ISIL/Dáis és az al-Kaida: a Tanács további egy évvel meghosszabbította az uniós korlátozó intézkedéseket

A Tanács következtetéseket fogadott el a kereskedelemre és a fenntarthatóságra irányuló felülvizsgálatról.

• A Tanács következtetései a kereskedelemre és a fenntarthatóságra irányuló felülvizsgálatról