"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi vita előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján röviden tájékoztatta a tagállamok minisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól. A miniszterek biztosították az ukrán külügyminisztert arról, hogy az EU mindaddig folytatja közös erőfeszítéseit, ameddig csak szükséges.
A Tanács kitért a február 3-án tartandó EU–Ukrajna csúcstalálkozóra, amely az első csúcstalálkozó lesz azóta, hogy kezdetét vette Oroszország agresszív háborúja, és egyúttal az első olyan találkozó lesz, amelyen Ukrajna immár tagjelölt országként vesz részt. A miniszterek ezt követően megbeszélést folytattak az Ukrajnának nyújtandó további uniós katonai támogatásról.
A mai napon politikai megállapodásra jutottunk a katonai támogatás hetedik részletéről: további 500 millió EUR-val segítjük Ukrajnát, valamint jóváhagytunk egy 45 millió EUR értékű kiegészítő támogatási intézkedést az ukrán erők kiképzésére az EUMAM Ukrajna katonai kiképzési missziónk keretében. Ezzel az Európai Békekeret keretében nyújtott katonai támogatás teljes összege eléri a 3,6 milliárd EUR-t.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek elmondták, hogy támogatják Ukrajna igazságos békét célzó kezdeményezését, és hangsúlyozták: fontos, hogy a kezdeményezés globális szinten a lehető legszélesebb körű támogatást élvezze. Azt is kiemelték, hogy ragaszkodni kell a kezdeményezés kulcsfontosságú elemeihez: Ukrajna függetlenségéhez, szuverenitásához és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritásához, valamint Ukrajna azon természetes jogához, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben.
Végül a miniszterek megvitatták az elszámoltathatósági mechanizmus tekintetében rendelkezésre álló lehetőségeket. Az EU támogatja az ENSZ-ben e téren – többek között az ENSZ Közgyűlésének keretében – végzett munkát, és hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásban betöltött kritikus szerepét.
A miniszterek széles körben támogatták, hogy első lépésként hozzanak létre Hágában egy nemzetközi ügyészséget.
Informális véleménycsere Mohamed Staje palesztin miniszterelnökkel
A tagállamok külügyminiszterei munkaebéd keretében nem hivatalos véleménycserét tartottak Mohamed Staje palesztin miniszterelnökkel a kétoldalú kapcsolatokról, illetve arról, miként lehetne miniszteri szinten tovább mélyíteni e kapcsolatokat.
Mohamed Staje miniszterelnök tájékoztatta a minisztereket a helyben tapasztalható helyzetről és a folyamatos feszültségekről. A miniszterek egyrészről megerősítették, hogy az EU kiáll a kétállami megoldás életképessége mellett, másrészről kifejtették, hogy egyértelmű ütemtervre van szükség a palesztin nemzeti választások megtartását és a palesztin reformterv előrehaladását illetően.
A Száhel-övezet és Nyugat-Afrika part menti országai
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Száhel-övezetről és Nyugat-Afrika part menti országairól, és megerősítette, hogy a romló biztonsági és politikai helyzet ellenére ez a régió továbbra is prioritást jelent az EU számára.
A Tanács egy korábbi határozata alapján a tervek szerint 2023 februárjában indul egy Nigert támogató új katonai partnerségi misszió. E határozat nyomán az ülés résztvevői megállapodtak arról, hogyválságkezelési koncepciót kell kidolgozni, amelynek célja a konkrét uniós szerepvállalás, valamint célzott képzés és támogatás biztosítása a Guineai-öböl part menti államai számára. Az EU katonai tanácsadókat küld majd az uniós küldöttségekbe, hogy irányt szabjanak ezen erőfeszítéseknek.
A Tanács elítélte az Iránban zajló tüntetések kegyetlen elnyomását és az annak nyomán történt kivégzéseket, és kifejezte, hogy továbbra is támogatja az irániak azon jogát, hogy alapvető emberi jogaik védelmében tiltakozzanak. A Tanács ennek kapcsán 18 személyt és 19 szervezetet felvett az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett szankciórendszer keretében hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. E személyek és szervezetek közé tartoznak többek között az Iráni Forradalmi Gárda magas rangú tagjai, a médiaorgánumok munkatársai és a politikai vezetés tagjai.
A Tanács új, teljes körű polgári missziót hozott létre Örményországban (EUMA). A misszió legfeljebb 100 fős személyzetének feladata az lesz, hogy helyben megfigyelje a helyzetet, és jelentést tegyen arról, hozzájárulva a humánbiztonsághoz és az örmény és az azerbajdzsáni hatóságok közötti bizalomépítéshez.
A miniszterek következő napirendi pontként a rendkívül aggasztó afganisztáni fejleményekkel, és ezen belül is az afgán nőket és lányokat érintő újabb szigorú korlátozásokkal foglalkoztak. A Tanács jelenleg értékeli, hogyan reagáljon e fejleményekre, többek között olyan meglévő vagy újabb mechanizmusok révén, amelyek a táliboknak az emberi jogok megsértéséért való felelősségre vonására szolgálnak.
Az ülés utolsó szakaszában a főképviselő tájékoztatta a Tanácsot a Koszovó* és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszédről, és különösen Miroslav Lajčáknak, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselőjének koszovói* és szerbiai missziójáról, amelyet a különleges képviselő az Egyesült Államok helyettes államtitkárával, valamint Franciaország, Németország és Olaszország vezetőinek külpolitikai tanácsadóival együtt folytat azzal a céllal, hogy a felek továbbvigyék a kapcsolatok normalizálására irányuló javaslatról szóló megbeszéléseket.
A Tanács mindemellett véleménycserét tartott Venezueláról, Montenegróról és Etiópiáról is.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A mai napon politikai megállapodásra jutottunk a katonai támogatás hetedik részletéről: további 500 millió EUR-val segítjük Ukrajnát, valamint jóváhagytunk egy 45 millió EUR értékű kiegészítő támogatási intézkedést az ukrán erők kiképzésére az EUMAM Ukrajna katonai kiképzési missziónk keretében. Ezzel az Európai Békekeret keretében nyújtott katonai támogatás teljes összege eléri a 3,6 milliárd EUR-t.