"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi vita előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján rövid felszólalást tartott, tájékoztatva az uniós minisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól.
A miniszterek megbeszélést folytattak a legfrissebb fejleményekről, nevezetesen a polgári lakosság elleni szisztematikus támadásokról és arról, hogy Oroszország jelenleg fegyverként használja fel a téli időszakot.
„Jelenleg másfél millió ember maradt áram nélkül csak Odesszában, az Oroszország általi dróntámadásokat követően. Odesszában most 0 °C körüli hideg van.
Egyértelmű, hogy Putyin azt akarja elérni, hogy a fagyoskodó ukránok megadják magukat, és ezért ukránok millióit fosztja meg a víz- és áramellátástól és a fűtéstől.
Ez emberiesség elleni bűncselekménynek tekinthető. Ez háborús bűncselekmény. […] Az ukrán nép bátorsága mindenképpen tiszteletet érdemel, de a tiszteletnél és a tapsnál is nagyobb szükségük van a támogatásra.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács megbeszélést folytatott arról, hogy miként segítheti Ukrajnát energiarendszerének helyreállításában, továbbá az Ukrajnába irányuló uniós villamosenergia-export növeléséről és az ukrajnai háború során elkövetett orosz bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítására irányuló uniós munkáról.
Ezenkívül megbeszélést folytatott a Kremllel szemben az Ukrajna elleni agresszió eszkalálása miatt bevezetendő kilencedik szankciós csomaggal kapcsolatos, folyamatban lévő munkáról is.
Irán
A Külügyi Tanács véleménycserét tartott Iránról az országon belüli és kívüli legfrissebb fejlemények fényében.
A Tanács elítélte a folyamatban lévő tüntetések elfogadhatatlan, erőszakos elfojtását és a romló emberi jogi helyzetet, Irán katonai együttműködését Oroszországgal, beleértve az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja során Oroszország által bevetett drónok szállítását. A miniszterek behatóan foglalkoztak a JCPOA (átfogó közös cselekvési terv) megújításának kilátásaival és a regionális biztonság kérdésével is. A Tanács következtetéseket hagyott jóvá e kérdésekről.
A Tanács további szankciókat fogadott el Iránnal szemben, egyrészt az emberi jogoknak az országban történő folyamatos megsértése nyomán, másrészt amiatt a segítségnyújtás miatt, amelyet Irán az ukrán nép elleni agresszió során biztosít Oroszországnak.
Végezetül a főképviselő naprakész tájékoztatást nyújtott a minisztereknek a JCPOA-val kapcsolatos aktuális helyzetről.
Nyilván Önök is tudják, hogy a JCPOA-val kapcsolatos helyzet jelenleg nem egyszerű. De úgy gondolom, hogy nincsen a JCPOA-nál jobb eszközünk annak biztosítására, hogy Irán ne fejleszthessen nukleáris fegyvert. Ez továbbra is a saját érdekünk, és ezért még mindig úgy vélem, hogy külön kell választanunk az emberi jogokkal és az Oroszországnak történő fegyverszállítással kapcsolatos szankciókat a nukleáris programtól. A nukleáris megállapodással kapcsolatos patthelyzet ellenére, és annak ellenére is, hogy Irán nukleáris programjának eszkalálódása komoly aggodalomra ad okot, továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy új életre keltsük a nukleáris megállapodást.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Aktuális ügyek
A Tanács megbeszélést folytatott az Európai Unió örményországi megfigyelői kapacitásáról, amely december 19-én fejezi be a tevékenységét. Az EU – mint az Örményország és Azerbajdzsán között párbeszéd elősegítője – hitelességének fenntartása érdekében december 20-tól egy csoport telepítésére kerül sor Örményországban, amelynek feladata hozzájárulni egy olyan lehetséges polgári misszió tervezéséhez, amely 2023-ban kezdené meg a tevékenységét, amennyiben erről megegyezés születik.
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott a Koszovó* és Szerbia között fennálló helyzet romlásáról – mivel a legutóbbi incidensek is arra utalnak, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása aggasztó mértékben romló tendenciát mutat –, és megállapodott az észak-koszovói feszültségek enyhítésére irányuló lehetséges lépésekről.
Augusztus óta a konfrontációk, provokációk és válaszreakciók ördögi körét tapasztaljuk, amely az elmúlt napokban súlyos biztonsági incidensekhez – többek között az EULEX missziónk és a koszovói rendőrség elleni támadáshoz – vezetett. Utakat lezáró barikádok, az utcákon pásztázó fegyveresek: mindez nem olyasmi, amit készek vagyunk elfogadni a jövőjét az Európai Unióban tervező partnerünktől.
Ennek a helyzetnek véget kell vetni. A barikádokat el kell bontani, a nyugalmat helyre kell állítani.
A Tanács világosan felszólította mindkét felet arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és a provokatív cselekményektől.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A főképviselő azt javasolta a minisztereknek, hogy küldjenek további erősítést az EULEX misszióhoz, és felkérte az Európai Uniónak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselőjét, Miroslav Lajčákot, hogy még az Európai Tanács ülése előtt utazzon a régióba, hogy felmérje a helyzetet és arról aztán tájékoztassa az uniós vezetőket.
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A Tanács véleménycserét folytatott továbbá a Moldovai Köztársaságról, a déli szomszédságról, az emberi jogokról, Tunéziáról és a Global Gateway-ről.
Tanácsi következtetések és határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá Iránról, Jemenről és a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról.
A Tanács megállapodott abban, hogy az Európai Békekeret pénzügyi felső határát 2023-ban 2 milliárd EUR összeggel megemeli. Arról is megállapodás született, hogy szükség esetén a felső határ 2027-ig további 3,5 milliárd euróval növelhető.
A Tanács a nigeri kormány kérésére katonai partnerségi missziót hozott létre Niger tekintetében, ezáltal is megerősítve az EU elkötelezettségét a Száhel-övezet stabilitása iránt.
A Tanács korlátozó intézkedéseket vetett ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben, tekintettel arra, hogy az ország – a vonatkozó ENSZ BT-határozatok ellenében – folytatja a ballisztikus rakéták fejlesztését.
A Tanács 2024. december 31-ig meghosszabbította a polgári kapacitásépítést célzó EUCAP Szomália misszió, az EU katonai kiképzési missziója, az EUTM Szomália, valamint az EU egyik tengeri katonai végrehajtási művelete, az Atalanta művelet megbízatását.
– A mali helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések
Az EU 2023. december 14-ig megújította a Mali békéjének, biztonságának vagy stabilitásának veszélyeztetéséért, illetve a mali politikai átmenet sikeres megvalósításának aláásásáért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni uniós korlátozó intézkedéseket.
Egyéb „A” napirendi pontok
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.