Belarusz
Az EU támogatja a belarusz népet. Elítéli a Belaruszban elkövetett emberi jogi visszaéléseket, a Belarusz által az EU ellen végrehajtott hibrid támadásokat és az országnak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvételét.
A 2020. évi választási csalás és az emberi jogi visszaélések
Az EU nem ismeri el a 2020. augusztus 8-i belarusz elnökválasztás eredményét, mivel megítélése szerint a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Az EU úgy véli, hogy Aljakszandr Lukasenka minden demokratikus legitimitást nélkülöz.
A Tanács 2020 és 2025 között több alkalommal is aggodalmát fejezte ki a Belaruszban elkövetett emberi jogi visszaélések miatt, és ismételten hangsúlyozta: támogatja a belarusz népet abban, hogy demokratikus jogával élve új – szabad és tisztességes – választások révén, külső beavatkozás nélkül választhasson elnököt.
Az EU Belarusszal kapcsolatos politikája szempontjából a Tanács 2024. február 19-én elfogadott következtetései irányadóak, amelyekben az Unió újólag megerősítette: rendíthetetlenül támogatja a belarusz nép arra irányuló törekvését, hogy Belarusz szabad, demokratikus, szuverén és független országként képezze részét a békében és jólétben élő Európának.
Az EU rendkívül aggasztónak tartja, hogy:
- Belaruszban romlik az emberi jogi helyzet
- a belarusz társadalom mindegyik rétege folyamatos üldözésnek és megfélemlítésnek van kitéve
- az országban példátlan méreteket öltött a politikai részvétel korlátozása és az elnyomás
- olyan intézkedések születtek, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a belarusz nemzeti identitásra
Az ország által hozott intézkedésekre válaszul az EU szankciókat vezetett be Belarusszal szemben. A szankciókkal az EU nyomást kíván gyakorolni a belarusz politikai vezetésre, hogy az a továbbiakban felhagyjon az erőszak és az elnyomás alkalmazásával, szabadon engedje a jogtalanul fogva tartott személyeket, köztük az összes politikai foglyot, továbbá tényleges és inkluzív nemzeti párbeszédet folytasson a társadalom egészével.
Részvétel az Ukrajna elleni orosz háborúban
2022. február 24-től a Lukasenka-rezsim bűnrészes Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában.
Az EU határozottan elítéli, hogy a Lukasenka-rezsim továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját, és felszólítja Belaruszt, hogy tartózkodjon ettől, és tartsa be nemzetközi kötelezettségeit.
Belarusz többféle módon is hozzájárul az Ukrajna elleni agressziós háborúhoz, így például:
- lehetővé teszi Oroszország számára, hogy belarusz területről ballisztikus rakétákat indítson
- lehetővé teszi orosz katonai személyzet, valamint orosz nehézfegyverek, harckocsik és katonai szállító járművek szállítását
- lehetővé teszi az Ukrajnába tartó orosz katonai repülőgépek számára, hogy áthaladjanak a belarusz légtéren
- üzemanyagfeltöltő állomásokat bocsát az orosz fél rendelkezésére
- orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tárol Belaruszban
Belarusz lépéseire válaszul az EU 2022 márciusa óta számos egyéni és gazdasági intézkedést fogadott el az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók mintájára.
Az EU elleni hibrid támadások
Légtérsértések
Az EU elítéli, hogy Belarusz fokozott intenzitású hibrid támadásokat hajtott végre az EU és tagállamai ellen, és többször is megsértette az uniós légteret 2025 folyamán. Ezek a légtérsértések súlyos biztonsági és védelmi kockázatot jelentenek – elsősorban a polgári légi közlekedésre nézve –, és arra irányulnak, hogy destabilizálják az EU egyik tagállamát, illetve hogy megfélemlítsék az európai polgárokat.
Ezek a támadások egy átfogóbb és célzottan végrehajtott hibrid hadjáratba illeszkednek, több más olyan tevékenységgel együtt, amelyek államilag támogatott migránscsempészést is magukban foglalnak. Az EU felszólítja a belarusz rezsimet, hogy haladéktalanul és teljeskörűen hagyjon fel mindezen cselekményekkel.
A migránsok politikai eszközként való felhasználása
A belaruszi politikai zavargásokat és az EU által elfogadott korlátozó intézkedéseket követően Belarusz 2021 júniusától kezdődően légi járatok és az országon belüli utaztatás megszervezésével megkönnyítette, hogy migránsok jussanak át az EU-ba – először Litvániába, később pedig Lettországba és Lengyelországba. Az EU minden arra irányuló kísérletet elítél, hogy harmadik országok eszközként használjanak embereket politikai célokra.
A következő években is magas maradt a keleti határra nehezedő migrációs nyomás. Különösen így volt ez az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió megindítása után. A szabálytalan határátlépések száma ugyanakkor viszonylag alacsony.
A Belarusz által az EU ellen folytatott hibrid hadjáratra válaszul a Tanács kiterjesztette a Belarusszal szembeni szankciók hatályát, tekintettel a migránsok eszközként való felhasználására (2021. november), valamint a Litvániában elkövetett légtérsértésekre és az uniós tagállamokat érintő egyéb hibrid tevékenységekre (2025. december).
A belarusz nép támogatása
Amint elindul Belarusz a demokratikus átmenet útján, az EU azonnali és hosszú távú támogatást is nyújtani fog az országnak, segítve abban, hogy stabilizálja a gazdaságát, megreformálja az intézményeit, és olyan intézkedéseket hozzon, amelyek polgárai és társadalma javát szolgálják.
A hatékony gazdasági reformok elősegítése, a reziliencia növelése, a növekedési potenciál fokozása és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében az EU készen áll arra, hogy olyan beruházási csomagot biztosítson Belarusz számára, amely akár 3 milliárd EUR-t is elérő összegben mozgósít majd beruházásokat.
A demokratikus Belarusz gazdasági támogatását célzó átfogó terv végrehajtására politikai és pénzügyi eszközök széles skálájának felhasználásával kerül majd sor. Ezek az eszközök meg fogják erősíteni a nemzetközi pénzügyi intézmények, különösen az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által biztosított támogatási programokat. Az EU úgy számol, hogy amint végbemegy a demokratikus átmenet Belaruszban, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is fokozni fogja az országnak nyújtott támogatást.
2020 augusztusa óta az EU növelte a belarusz népnek nyújtott pénzügyi támogatást. Az uniós pénzügyi támogatás közvetlenül a polgárok javát szolgálja azáltal, hogy megerősíti a polgári kezdeményezéseket és a független médiát, előmozdítja a mobilitást és az ösztöndíjprogramokat, valamint támogatja a kis- és középvállalkozásokat, illetve az egészségügyi és a kulturális ágazatokat.
Az EU–Belarusz kapcsolatok felülvizsgálatát követően, valamint tekintettel arra, hogy a belarusz rezsim bűnrészes Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában, az EU a nem állami szereplők felé irányította át az általa biztosított segítséget, számottevő támogatást nyújtva a belarusz népnek hat kulcsfontosságú ágazatban: civil társadalom, emberi jogok, független média, oktatás, kultúra és külföldre költözött kkv-k.
2020 óta a belarusz nép 200 millió EUR összegben jutott uniós pénzügyi támogatáshoz a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül.
A belarusz rezsim elleni szankciók
Az EU átfogó szankciókat vetett ki Belaruszra, válaszul:
- a 2020. évi választási csalásra és a belarusz hatóságok által elkövetett újabb és újabb emberi jogi visszaélésekre
- a belarusz rezsimnek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióban történő közreműködésére
- az EU elleni hibrid támadásokra, a migránsok politikai eszközként való felhasználását és a légtérsértéseket is ideértve
Uniós szankciók Belarusszal szemben
A keleti partnerségben való részvétel felfüggesztése
2014 és 2020 között – a 2020. augusztusi választási csalás előtt – kismértékben javultak az EU és Belarusz közötti kapcsolatok.
A Tanács 2016 februárjában elismerte a Belarusz által az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javítása érdekében tett lépéseket, és úgy határozott, hogy feloldja a Belarusszal szemben korábban meghozott szankciók egy részét.
2016-ban újraindult az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszéd, Belarusz pedig emberi jogi cselekvési tervet fogadott el a 2016–2019-es időszakra vonatkozóan. 2017-ben lezárultak a mobilitási partnerség kialakítására irányuló tárgyalások, 2020. július 1-jén pedig vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások léptek hatályba.
A kapcsolatok javulása azonban megtorpant, amikor a 2020. augusztusi választások előkészítése és lebonyolítása során, valamint a választásokat követő időszakban drasztikusan romlott az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság általános helyzete.
Az elnökválasztás után a békés tüntetőkkel szemben tanúsított brutális fellépés és a folytatódó emberi jogi jogsértések miatt az EU csökkentette a belarusz hatóságokkal folytatott kétoldalú együttműködést, és egy sor szankciót vetett ki Belaruszra.
2021 júniusában Belarusz bejelentette, hogy kilép a keleti partnerségből, és felfüggeszti úgy az EU-val kötött visszafogadási megállapodást, mint más, korábban létrehozott struktúrák működését, például leállítja az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszédet.
Az EU 2021 novemberében felfüggesztette a Belarusszal kötött vízumkönnyítési megállapodást.
További információk
Az emberi jogok védelme és előmozdítása
Oroszország Ukrajna elleni háborúja
Hibrid fenyegetések
Legutóbbi frissítés: 2026. január 21.