"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólalását követően, aki személyesen vett részt az ülésen, hogy áttekintést nyújtson a helyszínen uralkodó helyzetről, Ukrajna legsürgetőbb prioritásairól és az aktuális diplomáciai fejleményekről.
A Tanács ezt követően megvitatta, hogyan lehet – többek között a 19. szankciócsomag révén – növelni az Oroszországra nehezedő nyomást.
Ukrajna már február óta készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre, Oroszországot viszont valójában nem érdekli a béke. Mindnyájan támogatjuk Trump elnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy véget vessen a háborúnak, Putyin azonban csak akkor fog érdemben tárgyalni, ha úgy véli, hogy vesztésre áll.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács megbeszéléseinek középpontjában ezt követően az a kérdés állt, hogyan lehet további katonai és pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának, többek között az immobilizált vagyoni eszközök felhasználása révén, valamint az energetikai infrastruktúra elleni közelmúltbeli orosz támadásokkal és a télre való felkészüléssel összefüggésben.
Ahogy Szibiha miniszter úrtól hallottuk, egyre erőteljesebbek az energiahálózat elleni orosz terrortámadások. Oroszország arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben ártson a civil lakosságnak. A mai napon felkértük az Európai Bizottságot, javasoljon további intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljon Ukrajna energiabiztonságának támogatása. A tagállamok arról is megállapodtak, hogy harmadik országokhoz fordulnak, hogy gondoskodjanak szervizberendezésekről és az Ukrajnába irányuló gázszállítás növeléséről.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A főképviselő ezt követően kitért Moszkva árnyékflottájára: határozottabb európai válaszlépéseket jelentett be, és jelezte, hogy javulni fog a koordináció.
Végezetül a főképviselő arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy eddig 26 tagállam vállalta, hogy csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszékhez.
Az EU és az indiai–csendes-óceáni térség közötti kapcsolatok
A Tanács megbeszélést tartott az EU és az indiai–csendes-óceáni térség közötti kapcsolatokról, és következtetéseket hagyott jóvá egyrészt Indiáról, másrészt pedig az indiai–csendes-óceáni térségről.
Ez a régió az Európai Unió kulcsfontosságú partnere. A régióval közösen a globális áru- és szolgáltatáskereskedelem több mint 70%-át bonyolítjuk le. A jövő hónapban Brüsszelben rendezzük meg az EU és az indiai–csendes-óceáni térség közötti miniszteri fórumot, amelyen mintegy 80 delegáció vesz majd részt, így ez lesz az idei év egyik legnagyobb diplomáciai találkozója Európában. Ez tükrözi azirányú elkötelezettségünket, hogy szorosabbra fűzzük a partnerekkel folytatott együttműködést a kereskedelem, a technológia és a biztonság terén.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Külügyek Tanácsa véleményt cserélt a közel-keleti helyzetről annak fényében, hogy megállapodás született a Trump elnök által szeptember 29-én előterjesztett, a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó terv első szakaszáról, és arról, hogy október 10-én kezdetét veszi a terv végrehajtásának első szakasza, az ezt magában foglaló tűzszünettel együtt.
A Közel-Keleten a gázai tűzszünet éppen most esett át az első komoly „stresszteszten”. Az a tény, hogy a Hamász támadásokat hajtott végre palesztin civilek ellen, és nem hajlandó letenni a fegyvert, egyre ingatagabbá teszi a tűzszünetet. Az EU a Palesztin Hatóság legnagyobb pénzügyi támogatója, és a Gázának juttatott humanitárius adományok legnagyobb részét is az EU nyújtja. A határellenőrzést segítő missziónk készen áll a telepítésre.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács megvitatta, hogyan tudja az EU – többek között további irányítási és újjáépítési támogatást nyújtva – teljes súlyát latba vetve támogatni a béketervet. A miniszterek azokat az intézkedéseket is áttekintették, amelyeket az Európai Bizottság Izrael tekintetében javasol meghozni.
A tűzszünet átírta a helyzetet – ez mindenki számára egyértelmű. Viszont ha nem látunk tényleges és tartós változást a helyszínen, ideértve azt is, hogy több segélyszállítmány jusson el Gázába, a szankciók továbbra is valós fenyegetést jelentenek.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a főképviselő kitért a MoldovaiKöztársaságra és a közelmúltbeli választások eredményére, amely azt mutatta, hogy a lakosság határozottan támogatja az ország európai jövőjét. A Tanács megvitatta a levonható tanulságokat, és megállapodott arról, hogy kezdeményezést indít a választási megfigyelési módszerek további korszerűsítése céljából.
A főképviselő említést tett a grúziai helyzetről, és tájékoztatta a minisztereket a legújabb fejleményekről, többek között a 2025. október 4-én megtartott helyhatósági választásokról és az országban zajló demokratikus visszacsúszásról. A főképviselő hangsúlyozta, hogy a Bizottság még idén előterjeszti a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló jelentését, alkalmat adva a minisztereknek arra, hogy mérlegeljék, milyen intézkedéseket kívánnak hozni a jövőben.
A Tanács tájékoztatást kapott a szudáni helyzetről, és következtetéseket hagyott jóvá a témában.
A Tanács következtetéseket fogadott el „Az EU és az ENSZ közötti, a békére és biztonságra irányuló stratégiai partnerség továbbfejlesztése: a 2025 és 2028 közötti időszakra vonatkozó közös prioritások” címmel.
Miniszteri találkozó a régiókon átívelő biztonságról és a régióközi összeköttetésekről
A Külügyek Tanácsának ülését követően a főképviselő Marta Kos és Jozef Síkela biztosokkal együtt összehívta a régiókon átívelő biztonságról és a régióközi összeköttetésekkel foglalkozó miniszteri találkozót.
Az ülésen az EU, a keleti partnerség, valamint a fekete-tengeri és a közép-ázsiai országok miniszterei gyűltek össze azzal a céllal, hogy közösen előrehaladást érjenek el a régióközi összeköttetés-fejlesztési program tekintetében, és megerősítsék a regionális stabilitást.
A miniszteri találkozó keretében két ülésre került sor. Az egyik a fekete-tengeri térség biztonságával, stabilitásával és rezilienciájával foglalkozott az uniós tagállamok, Azerbajdzsán, a Moldovai Köztársaság, Örményország, Törökország és Ukrajna részvételével. A másik ülésen, ahol az uniós tagállamok, valamint a keleti partnerországok, illetve a fekete-tengeri és a közép-ázsiai országok képviselői gyűltek egybe, az a téma állt a középpontban, milyen közös lehetőségeket kínál és milyen közös kihívásokkal jár a régióközi összeköttetésekkel kapcsolatos együttműködés.
