Az EU közös agrárpolitikájának (KAP) egyszerűsítése

Mit értünk a közös agrárpolitika egyszerűsítésén?

A közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítése a szabályozás javítását célzó átfogó uniós stratégia részét képezi. E stratégia keretében az EU arra törekszik, hogy ahol csak lehet, egyszerűsítse az uniós jogszabályokat és csökkentse azok számát, mérsékelve ezáltal a bürokráciát, valamint a vállalkozásokra, a polgárokra és a közigazgatási szervekre nehezedő szabályozási terhet.

A KAP egyszerűsítésének első cselekvési tervét 2006-ban tették közzé. Az egyszerűsítés folyamata azóta is tart. A KAP emellett nagy horderejű reformokon is átesett, legutóbb 2013-ban. E reformok célja biztosítani, hogy a közös agrárpolitika reagálni tudjon a mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokra. A 2013-as átfogó reform három prioritásra irányult:

fenntartható élelmiszer-termelés
fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal
a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődése

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos a kiemelt fontosságú uniós célkitűzések közé emelte a KAP egyszerűsítését, mindenekelőtt a közös agrárpolitika végrehajtására összpontosítva.

A Tanács szerepe abban áll, hogy gondoskodjon a tagállamoktól érkező visszajelzések figyelembevételéről, illetve arról, hogy a tagállamokat is bevonják az egyszerűsítés folyamatába.

Miért van szükség a KAP egyszerűsítésére?

A közös agrárpolitika 2013-as reformja javított az agrárágazat szabályozási környezetén. A KAP reformja ez alkalommal tartozott először a rendes jogalkotási eljárás keretébe, amelynek során a Tanács és az Európai Parlament egyenrangú társjogalkotóként jár el. A reform által bevezetett fontos változások és a reform léptéke miatt az új szabályok helyes végrehajtása időt és energiát vett igénybe. Kiváltképp igaz ez bizonyos területekre, így például a termelői támogatások „zöldítésére”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatásokat környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok bevezetéséhez kötik. Ilyen gyakorlatnak minősül például a növénytermesztés diverzifikációja, az ökológiai szempontból értékes tájképi jellegzetességek megőrzése vagy a meghatározott minimális nagyságú állandó gyepterület fenntartása.

Az uniós intézmények most azt tervezik, hogy áttekintik a jóváhagyott és végrehajtott intézkedéseket, meghatározzák azokat a területeket, ahol rövid vagy középtávon fejlesztésekre kerülhet sor, illetve felmérik, hogy mi az, amit legközelebb jobban is lehetne csinálni.. Az egyszerűsítés folyamata kezdetben főként a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a végrehajtási jogi aktusokra irányul majd, vagyis azokra a jogi aktusokra, amelyek a megreformált közös agrárpolitika végrehajtásához szükséges részletes szabályokat tartalmazzák.

A közös agrárpolitika szereplőire vonatkozó keret egyszerűsödésével várhatóan növekedni fog a versenyképesség az uniós mezőgazdasági ágazatban. A közös agrárpolitika szabályainak egyszerűsítése továbbá idő- és költségmegtakarítást eredményez majd a mezőgazdasági termelők és a gazdasági szereplők számára, akiknek be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, illetve a hatóságok számára is, akik a KAP irányításáért felelnek, mindezt anélkül, hogy sérülne a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve.

A KAP egyszerűsítéséről bővebben

Phil Hogan biztos 2015 elején az egész mezőgazdasági joganyag részletes átvizsgálását kezdeményezte, hogy azonosítani lehessen a szakpolitika egyszerűsítésének lehetőségeit. E kezdeti vizsgálat után a biztos jelezte, hogy felül fogja vizsgálni az ökológiai jelentőségű területekhez kapcsolódó szabályokat, mint ahogy az alaptámogatási rendszer minden egyéb olyan vonatkozását is, amelyek révén javítani lehetne a mezőgazdasági termelők megélhetését. Emellett azt is megjegyezte, hogy több mint 200 egyéb bizottsági rendelet esetében ugyancsak meg fogják vizsgálni az egyszerűsítés lehetőségét.

A biztos az alábbi elveket is kiemelte:

minden új vagy folyamatban lévő javaslatnak hozzá kell járulnia a KAP egyszerűsítéséhez
felül kell vizsgálni a közös piacszervezés végrehajtására irányuló bizottsági rendeleteket, és e gyakorlat keretében csökkenteni kell azok számát
az alkalmazás első évét követően felül kell vizsgálni a közvetlen kifizetési rendszer szerinti ökológiai jelentőségű területekhez kapcsolódó szabályokat
alaposan meg kell vizsgálni a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályokat, hogy azok a lehető leghatékonyabbak és legegyszerűbbek legyenek

Számos tagállam jelezte, hogy az egyszerűsítési folyamatban a KAP ökologizálásának, más szóval környezetbarátabbá tételének is prioritást kell élveznie.

A Tanácsban folyó munka

A Tanács célja biztosítani, hogy a tagállami mezőgazdasági miniszterek és küldöttek részt vegyenek az egyszerűsítésben, különösen annak fényében, hogy a megreformált KAP végrehajtásában nagyobb szerepet kapnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

A Tanács első alkalommal a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2014. december 15–16-i ülésén folytatott megbeszélést az egyszerűsítés kérdéséről. Az ülésen a Bizottság képviselője ismertette az egyszerűsítési menetrend főbb elemeit.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése, 2014. december 15–16.

A Tanács irányadó vitát is tartott a KAP egyszerűsítéséről a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2015. március 16-i ülésén, majd következtetéseket fogadott el a témában a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2015. május 11-i ülésén. A Tanács a következtetésekben kiemelt helyen foglalkozott a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok egyszerűsítésének lehetőségeivel.

2015 májusa óta a Tanács szintjén további vitákra került sor a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítésének állásáról, nevezetesen 2015. november 16-án és 2016. május 17-én, amikor is a Bizottság beszámolt a már meghozott egyszerűsítési intézkedésekről, illetve azokról, melyeket az elkövetkező hónapokra terveztek, az ökologizálás kivételével.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. július 18-i ülésén a Bizottság előterjesztette a kizöldítési intézkedések végrehajtásának első évéről szóló bizottsági jelentést, a nyilvános konzultáció eredményeivel együtt. Az előterjesztést követően a miniszterek véleménycserét tartottak.

A Tanács 2017. március 6-án véleménycserét tartott a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről. A miniszterek mindenekelőtt megvitatták, hogyan lehetne megvalósítani a KAP jövőjével kapcsolatban az elnökségi dokumentumban meghatározott prioritásokat, valamint hogy meg kellene-e változtatni a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés közötti jelenlegi egyensúlyt.

A miniszterek általánosságban azon a véleményen voltak, hogy az egyszerűsítés kérdésének átfogó prioritásként kellene megjelennie a jövőbeli szakpolitikákban annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni az uniós mezőgazdaságban és a vidéki területekben rejlő gazdasági potenciált. A kiemelt intézkedések között említették még:

a reziliencia erősítését,
a környezetvédelmi kihívásokra adott válaszlépéseket,
a vidék életképességébe való befektetést,
a generációs megújulás biztosítását,
a piacorientáció fenntartását, valamint
a mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítését az élelmiszer-ellátási láncon belül.