A migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem
A migránsok kiszolgáltatott helyzetét kihasználó bűnözői hálózatok elleni fellépés nemcsak a migránscsempészés elleni, hanem az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében is szükséges.
A migránscsempészés elleni küzdelem
A migránscsempészés nagymértékben elterjedt 2015, vagyis a migrációs válság kezdete óta. Az Europol és az Interpol adatai szerint az irreguláris migránsok több mint 90%-a fizet csempészeknek azért, hogy Európába jusson. A migránscsempészés tehát igen jövedelmező és ráadásul alacsony lebukási kockázattal járó üzletágnak számít a bűnszervezetek világában.
A becslések szerint a migránscsempészés világszinten évente 4,7 milliárd és 6 milliárd euró közötti bevételt generál.
- Az embercsempészek bevételei (az Europol infografikája, 2019. november 27.)
- Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, Global study on smuggling of migrants (Globális tanulmány a migránscsempészésről), 2018.
Az EU határozott fellépést tanúsít a migránsok kiszolgáltatott helyzetét kihasználó bűnözői hálózatokkal szemben. Az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) a 2022–2025-ös időszakra kiemelt területként jelölte meg az irreguláris migráció elősegítése elleni küzdelmet.
A tagállamok összehangolt fellépése keretében 2022-ben:
• 3646 személyt tartóztattak le
• 3285 vizsgálatot indítottak
• lefoglaltak 2 267 655 euró összegű készpénzt
• lefoglaltak több ezer hamis okmányt
A migránscsempészés megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó uniós jogszabályok
Az Európai Bizottság 2023 novemberében elfogadott két jogalkotási javaslatot a migránscsempészés megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányulóan.
Az első javaslat a migránscsempészés megelőzését és az ellene való küzdelmet szolgáló minimumszabályokról szóló irányelvre vonatkozik. A javaslat célja, hogy:
• hatékonyabbá tegye a csempészhálózatok büntetőeljárás alá vonását
• pontosabbá tegye a csempészés bűncselekményének meghatározását
• harmonizálja a szankciókat
A második javaslat a rendőrségi együttműködésről szóló rendeletre vonatkozik. Célja többek között:
• az Europol szerepének megerősítése a migránscsempészés elleni küzdelem terén
• az adatok – köztük biometrikus adatok – tagállamok közötti, illetve az Europollal való megosztásának megerősítése
Az uniós tagállamok képviselői (a Coreper keretében) 2024. június 19-én megállapodtak a Tanács tárgyalási megbízásáról arra a rendeletre vonatkozóan, amely megerősítené az Europol szerepét a migránscsempészés elleni küzdelem terén.
2025 szeptemberében a Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak arról a rendeletről, amely megerősítené az Europol szerepét annak érdekében, hogy jobban tudja támogatni a tagállamokat a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel szemben folytatott küzdelmükben.
- A Tanács és az Európai Parlament meg kívánja erősíteni az Europol szerepét a migránscsempészés elleni küzdelemben (sajtóközlemény, 2025. szeptember 25.)
- Migránscsempészés: nagyobb szerepet kap az Europol a migránscsempészés elleni küzdelemben (sajtóközlemény, 2024. június 19.)
- A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi együttműködés megerősítéséről, valamint az Europol által az ilyen bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatás megerősítéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat
- A Bizottság megerősíti a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat, és globális szövetséget kezdeményez (Európai Bizottság, angol nyelvű weboldal)
Az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó uniós munka
Az évek során az EU és tagállamai határozottabb és folyamatosan alakuló válaszintézkedéseket dolgoztak ki az emberkereskedelem ellen, a rendészeti feladatokra és a megelőzésre összpontosítva.
A 2011-ben elfogadott, az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló irányelv az emberkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyvre, valamint az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló Európa tanácsi egyezményre támaszkodik.
Az irányelv elismeri, hogy az emberkereskedelem nem csupán bűncselekmény, hanem az emberi jogok megsértése, és hogy a tagállamok felelősek az áldozatok védelméért, származási országuktól függetlenül.
Az irányelv szigorúbb szabályokat ír elő a gyermekkereskedelem kezelésére vonatkozóan is. A tagállamoknak az emberkereskedelem valamennyi gyermek áldozata számára segítséget és az oktatáshoz való hozzáférést kell biztosítaniuk.
Az EU 2024 júniusában felvette a béranyaság céljára való kizsákmányolást, a kényszerházasságot, illetve a jogellenes örökbefogadást is azon kizsákmányolási formák közé, amelyek az emberkereskedelem elleni uniós jog hatálya alá tartoznak. Emellett az irányelv az emberkereskedelem áldozata által nyújtott szolgáltatás tudatos igénybevételét bűncselekménnyé nyilvánítja, amely hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntetendő.
2022-ben az EU-ban az emberkereskedelemnek 10 093 regisztrált áldozata volt, valamint 2097 elítélt emberkereskedőt tartottak számon. 2023-ban pedig 7500 áldozatot azonosítottak a szervezett és súlyos bűnözés elleni küzdelem uniós platformja (EMPACT) keretében, továbbá 457 letartóztatásról számoltak be.
Az emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó uniós munka
Évente emberek ezreit azonosítják az emberkereskedelem áldozataiként az Unióban. Az Európai Unió és tagállamai számos intézkedést hoztak, hogy küzdjenek e kegyetlen bűncselekmény ellen, erőfeszítéseiket pedig tovább fokozzák.
Legutóbbi frissítés: 2026. január 15.