Hogyan védi az EU a kiskorúakat az interneten?
Az internet Unió-szerte egyre fontosabb szerepet játszik a gyerekek és a tizenéves fiatalok életében. Az EU és tagállamai azon dolgoznak, hogy megvédjék őket az online világ kockázataival szemben.
Mit tesz az EU azért, hogy megvédje a kiskorúakat az interneten?
Az EU és tagállamai együttműködnek annak érdekében, hogy védjék a kiskorúakat a digitális környezetben, tiszteletben tartva az uniós értékeket és elveket.
A legújabb kezdeményezések között vannak az alábbiak:
- a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelmet célzó szabályok
- a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, amelynek célja a káros online tartalmak elleni küzdelem
- az egész Unióban használható életkor-ellenőrző alkalmazás
- következtetések a biztonságosabb digitális környezetről
A gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelmet célzó új szabályok
Az uniós tagállamok képviselői elfogadták a Tanács álláspontját arról a rendeletről, amelynek célja a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem. Az új jogszabály az elfogadását követően kötelezni fogja a digitális vállalatokat arra, hogy megakadályozzák a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztését és a gyermekekkel való kapcsolatfelvételt.
Az online szolgáltatóknak az ilyen tartalmakat el kell majd távolítaniuk vagy hozzáférhetetlenné kell tenniük, illetve – keresőmotorok esetében – törölniük kell a találati listákról. A rendelet létrehoz továbbá egy új uniós ügynökséget, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központot, amely támogatást nyújt majd a tagállamoknak és az online szolgáltatóknak a jogszabály végrehajtásához.
A Tanács és a Parlament szigorúbb büntetőjogi szabályokról is megállapodott a gyermekek szexuális bántalmazására és szexuális kizsákmányolására vonatkozóan. Az új szabályok értelmében büntetendő lesz például, ha valaki fizet a gyermekek szexuális bántalmazásának élő közvetítéséhez való hozzáférésért. Emellett bűncselekménynek minősül majd az MI-rendszereknek a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok előállítása céljából történő tervezése vagy átalakítása, valamint az ilyen rendszerek terjesztése. Az aktualizálásra azért volt szükség, mert egyre több mélykamu (deepfake) vagy mesterséges intelligencia alkalmazásával készült, bántalmazást ábrázoló anyag jelenik meg.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet: küzdelem a káros online tartalmak ellen
Az EU továbbá elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, hogy segítse a küzdelmet a káros online tartalmak terjedése ellen, ezek a tartalmak ugyanis kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a kiskorúak mentális és érzelmi jóllétére és fejlődésére.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet előírja az online platformok számára, hogy vezessenek be intézkedéseket a felhasználók jobb védelme és az olyan káros tartalmak eltávolítása érdekében, mint az internetes megfélemlítés, a gyűlöletbeszéd vagy az illegális termékek értékesítése.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata a kiskorúak online biztonságára is ki fog terjedni. A Tanács 2025 májusában következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben meghatározta, hogy az Európai Bizottságnak mire kell majd összpontosítania, például be kell majd illesztenie egy, a kiskorúak védelméről szóló szakaszt.
Az életkor-ellenőrzés terén alkalmazott uniós megközelítés
Az EU bevezetett egy európai életkor-ellenőrző alkalmazást, hogy ezzel segítse az online platformokat felhasználóik életkorának ellenőrzésében, amikor azok jogszerűen korhatárossá tett weboldalakhoz próbálnak hozzáférni.
A felhasználóknak le kell tölteniük az alkalmazást, útlevelük vagy személyazonosító igazolványuk segítségével el kell végezniük annak beállítását, és online szolgáltatások igénybevételekor az alkalmazást használva kell igazolniuk életkorukat. Az alkalmazást úgy tervezték, hogy eleget tegyen a világ legszigorúbb adatvédelmi normáinak, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy anonim módon és bármilyen egyéb személyes adat megosztása nélkül igazolják életkorukat.
Következtetések a biztonságosabb digitális környezetről
A 2025 júniusában jóváhagyott következtetéseiben a Tanács olyan intézkedéseket szorgalmazott, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek és a serdülők biztonságos és egészséges módon, mentális egészségük veszélyeztetése nélkül használhassák a digitális eszközöket.
Az intézkedések közé tartoznak az alábbiak:
- szoros együttműködés a fő érdekelt felekkel a biztonságosabb digitális környezet kiépítése érdekében
- a figyelem felhívása egyrészt a digitális környezet jelentette kockázatokra, másrészt pedig azokra az előnyökre, amelyeket a digitális eszközök használatának későbbi megkezdése vagy fokozatos megismerése eredményez
- médiatudatossági és digitális jártassági kampányok gyerekek és serdülők számára
- a digitális termékek jobb tervezése, előmozdítandó a biztonságot és a magánélet védelmét
- a bejelentési mechanizmusok továbbfejlesztése az online szexuális kizsákmányolás elleni küzdelem segítése érdekében
Mire használják a kiskorúak az internetet?
Az internet a mindennapok központi részévé vált mindenki számára, de ez különösen érvényes a fiatalokra. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a 9–15 éves gyerekek naponta átlagosan 3 órát töltenek a képernyő előtt és a közösségi média felületein.
2024-ben az EU-ban a 16–17 évesek 98%-a használta napi szinten az internetet, szemben a teljes népesség 88%-ával. A 16–17 évesek körében legnépszerűbb online tevékenységek között vannak az alábbiak:
- azonnali üzenetváltások
- internetes tévéközvetítések vagy videók nézése
- telefon- és videohívások
- részvétel a közösségi médiában
- kereskedelmi vagy videómegosztó szolgáltatásokból származó videótartalmak nézése
- zenehallgatás vagy -letöltés
A kiskorúak politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos fő információforrását a közösségi média jelenti
Az Európai Parlament 2024. évi felméréséből kiderül, hogy a 16–18 éves fiatalok politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos fő információforrása a közösségi média, megelőzve a hagyományos médiát, például a televíziót és az online híreket. A 25–30 éves korosztály viszont továbbra is a televíziót részesíti előnyben elsődleges információforrásként a közösségi médiával vagy az online hírekkel szemben.
A 16–18 éves, a 19–24 éves és a 25–30 éves korosztály politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos fő információforrásait bemutató grafikon.
Közösségi média:
ezt a 16–18 éves és a 19–24 éves korosztály 45%-a, valamint a 25–30 éves korosztály 39%-a említette.
Televízió:
ezt a 16–18 éves korosztály 39%-a, a 19–24 éves korosztály 38%-a és a 25–30 éves korosztály 41%-a említette.
Online sajtó- és/vagy hírplatformok:
ezt a 16–18 éves korosztály 21%-a, a 19–24 éves korosztály 25%-a és a 25–30 éves korosztály 30%-a említette.
Barátok, családtagok és kollégák:
ezt a 16–18 éves korosztály 29%-a, a 19–24 éves korosztály 26%-a és a 25–30 éves korosztály 33%-a említette.
Videóplatformok:
ezt a 16–18 éves korosztály 23%-a, a 19–24 éves korosztály 24%-a és a 25–30 éves korosztály 23%-a említette.
Rádió:
ezt a 16–18 éves korosztály 13%-a, a 19–24 éves korosztály 14%-a és a 25–30 éves korosztály 19%-a említette.
Nyomtatott újságok vagy magazinok:
ezt a 16–18 éves korosztály 10%-a, a 19–24 éves korosztály 12%-a és a 25–30 éves korosztály 13%-a említette.
Milyen kockázatok fenyegetik a gyerekeket és a tizenéves fiatalokat a digitális környezetben?
Az Eurostat szerint 2023-ban az EU-ban a 16–19 éves fiatalok 45%-a kapott ellenséges vagy megalázó online üzeneteket. Az Európai Bizottság szerint csak 2023-ban 1,3 millió bejelentés érkezett gyermekek szexuális bántalmazásáról az EU-ban, és ennek keretében több mint 3,4 millió képet és videót is jelentettek.
Az internet számos előnyt kínál a gyerekek és a tizenévesek számára, például információkhoz és oktatóanyagokhoz való hozzáférést, szórakozást és a kapcsolattartás lehetőségét. Egyúttal azonban jelentős kockázatoknak is kiteszi őket – például kibertérben elkövetett szexuális bántalmazásnak, internetes megfélemlítésnek vagy számukra nem megfelelő tartalmaknak –, amelyek a mentális és az érzelmi jóllétükre kiható súlyos következményekkel járhatnak.
Kibertérben elkövetett szexuális bántalmazás
Kiskorúak szexuális kizsákmányolás céljából történő behálózása, valamint gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos tartalmak létrehozása, megosztása vagy birtoklása.
Internetes megfélemlítés
Fenyegetés alkalmazása vagy hamis információk terjesztése személyek megijesztése, megszégyenítése vagy feldühítése céljából.
Káros tartalom
Gyűlöletbeszéd, álhírek, illetve az önbántalmazás népszerűsítése.
Életkornak nem megfelelő tartalom
Pornográfia,szerencsejáték vagyalkohollal kapcsolatos anyagok.
Addiktív vagy manipulatív kialakítás
Olyan jellemzők, mint például a végtelenített görgetés, az automatikus lejátszás és az „elmulasztásra” utaló értesítések, amelyek arra szolgálnak, hogy fenntartsák a kiskorúak érdeklődését.
Káros kereskedelmi gyakorlatok
Félrevezető hirdetések, a „fizess, hogy nyerhess” rendszerek, zsákmánydobozok (olyan virtuális tételek a játékokon belül, amelyeket a játékosok valódi pénzzel vásárolhatnak meg).
Az internetes megfélemlítés és a kibertérben elkövetett szexuális bántalmazás lesújtó hatást gyakorolhat a gyerekekre és a tizenéves fiatalokra – például traumát, szorongást, depressziót és az önbecsülés hiányát okozhatja. A lányok különösen célkeresztbe kerülnek, gyakran már attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdik használni a digitális technológiákat és a közösségi médiát.
Az álhírek vagy az életkornak nem megfelelő tartalmak – például a pornográfia vagy a szerencsejáték – torzíthatják a világról alkotott képüket, valamint azt, hogy mit tekintenek egészséges magatartásnak és kapcsolatoknak, ami pedig félelmet és zavart kelthet.
Az addiktív vagy manipulatív tervezési jellemzők, például a végtelenített görgetés vagy az automatikus lejátszás megnehezítik a gyerekek és a tizenévesek számára, hogy egészséges digitális szokásokat alakítsanak ki, ami befolyásolhatja az iskolai teljesítményüket és a társas kapcsolataikat.
Végezetül a káros kereskedelmi gyakorlatok, például a félrevezető hirdetések vagy a „fizess, hogy nyerhess” rendszerek függőséghez vezethetnek, és rossz költekezési szokásokat alakíthatnak ki.
Bővebben
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet: küzdelem a káros online tartalmak ellen
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 4.