Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás
A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányul. Az EU összes tagállama megerősítette a megállapodást.
Miről szól a Párizsi Megállapodás?
A Párizsi Megállapodás egy nemzetközi szerződés, amely arra kötelezi az aláíró feleket, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás ellen.
A megállapodás 2015-ben történt elfogadása jelentette az első olyan alkalmat, amikor a kormányok megegyeztek abban, hogy komoly kollektív erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés korlátozására és hatásainak enyhítésére.
A globális felmelegedést 1,5 ˚C alatt kell tartani
Kezelni kell az éghajlatváltozás hatásait
A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, amikor teljesült az ehhez szükséges feltétel, azaz a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős legalább 55 ország megerősítette a megállapodást.
A megállapodás a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmaz.
A Párizsi Megállapodás legfontosabb elemei
Hosszú távú cél
A globális átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végére ne haladja meg az 1,5 ˚C-ot
Átláthatóság
Az átláthatóság és a felügyelet jegyében az országok tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy miként halad az általuk kitűzött célértékek elérése
Hozzájárulások
Az országok az éghajlat-politikai fellépés melletti elkötelezettségüket a kibocsátásuk csökkentését célzó éghajlat-politikai cselekvési tervben rögzítik
Szolidaritás
Klímafinanszírozást kell nyújtani a sérülékeny helyzetű országok részére, segítve őket mind a kibocsátások csökkentésében, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kialakításában
Ambíció
A kormányok ötévente tesznek közzé cselekvési tervet, és minden egyes tervben egyre ambiciózusabb célértékeket tűznek ki
UNFCCC: a globális éghajlatváltozási keretegyezmény
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) az éghajlatpolitika területén létrejött legfontosabb nemzetközi megállapodás. Az országok az UNFCCC Feleinek 2015-ös ülésén fogadták el a Párizsi Megállapodást.
Az UNFCCC-t két másik egyezménnyel együtt az 1992-es riói Föld-csúcstalálkozón fogadták el annak nyomán, hogy a nemzetközi közösség felismerte: együttesen kell fellépnie az emberek és a környezet védelme, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.
Az egyezményt a világ csaknem összes országa megerősítette.
Az UNFCCC-t aláíró felek 1997-ben megkötötték a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely elsőként vezetett be jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célértéket a fejlett országokra vonatkozóan; ez a célérték 2020-ig volt érvényben.
A Párizsi Megállapodással az országok megújították az éghajlat-politikai intézkedések iránti elkötelezettségüket, és új célokban állapodtak meg, hogy felgyorsítsák a globális felmelegedés korlátok közé szorítását célzó erőfeszítéseket.
Az EU és a Párizsi Megállapodás
Az EU és valamennyi tagállama aláírta és megerősítette a Párizsi Megállapodást, és határozottan elkötelezett annak végrehajtása mellett.
A megállapodás megerősítésével jogilag kötelező erejűvé vált rájuk nézve a megállapodásban kitűzött azon cél, amely szerint a globális hőmérsékleteket biztonságos korlátok között kell tartani.
E cél elérése érdekében az EU több más intézkedés mellett elindította az „európai zöld megállapodás” elnevezésű stratégiát, amely intézkedéseket és szabályokat ír elő a kibocsátások radikális csökkentésére, az uniós gazdaság átalakítására, és mindezzel a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megvalósítására irányulóan.
A Tanács 2025 októberében jóváhagyta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei 30. Konferenciájának (COP30) uniós előkészítéséről szóló következtetéseket, amely konferenciára 2025. november 10. és 21. között fog sor kerülni a brazíliai Belémben.
A következtetések felvázolják a konferenciára vonatkozó legfontosabb uniós prioritásokat és álláspontokat, és a globális éghajlat-politikai fellépés és együttműködés sürgető szükségességére összpontosítanak.
A Tanács november 5-én jóváhagyta az EU és tagállamai aktualizált, nemzetileg meghatározott hozzájárulását (NDC), amelyet az UNFCCC keretében kell benyújtani a COP30 előtt. Az NDC a 2035-ig tartó időszakra vonatkozik.
Az aktualizált NDC megerősíti az EU azon célját, hogy 2030-ig nettó 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint 2035-re 66,25–72,5%-os indikatív hozzájárulást tűz ki célul a karbonsemlegesség 2050-ig történő megvalósítása felé vezető úton.
- Párizsi Megállapodás: a COP30-ra készülve az EU benyújtotta az ENSZ-hez a 2035-re vonatkozó indikatív célt tartalmazó aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulását (sajtóközlemény, 2025. november 5.)
- COP30: a Tanács meghatározta az EU által a Belémben tartandó éghajlatváltozási konferencián képviselendő uniós álláspontot (sajtóközlemény, 2025. október 21.)
Éghajlatvédelmi törekvései révén az EU élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Nagyratörő szakpolitikái és intézkedései globális normaalkotóvá teszik az EU-t, és világszerte előmozdítják az éghajlat-politikai törekvéseket.
5 tény az EU klímasemlegességi célkitűzéséről
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából. Az európai klímarendelet jogszabályi keretbe foglalta az EU azon célkitűzését, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a cél arra a kötelezettségvállalásra épül, amelyet az EU és tagállamai 2015-ben, a Párizsi Megállapodás aláírásával tettek.
Mit jelent a klímasemlegesség, és miként tervezi az EU elérni ezt a célt?
A Tanács szerepe a Párizsi Megállapodással összefüggésben
Az UNFCCC Felei minden évben összeülnek a Felek Konferenciája (COP) keretében, hogy áttekintsék és megvitassák, milyen eredményeket sikerült elérni az egyezmény és a kapcsolódó megállapodások, valamint azok végrehajtása tekintetében.
Az EU és tagállamai mind az UNFCCC-nek, mind a Párizsi Megállapodásnak részes felei. Részt vesznek az éves COP-üléseken, valamint a Keretegyezmény által előirányzott azon tárgyalásokon, amelyek célja, hogy a globális megállapodások keretében aktualizált vagy új szabályok kerüljenek elfogadásra.
A COP-üléseken az EU küldöttségét a Tanács elnöksége vezeti az Európai Bizottsággal közösen. A COP-üléseken az Európai Tanács elnöke is részt vehet.
Ezeken a fórumokon az EU egységes álláspontot képvisel. Az EU Tanácsa a nemzetközi ülés előtt tanácsi következtetéseket hagy jóvá azzal a céllal, hogy megállapodás szülessen az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon képviselendő általános uniós tárgyalási álláspontról.
További információk
Globális éghajlat-politikai fellépés
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Európai zöld megállapodás
Legutóbbi frissítés: 2025. november 5.