Skip to content

Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás

A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányul. Az EU összes tagállama megerősítette a megállapodást.

Miről szól a Párizsi Megállapodás?

A Párizsi Megállapodás egy nemzetközi szerződés, amely arra kötelezi az aláíró feleket, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás ellen.

A megállapodás 2015-ben történt elfogadása jelentette az első olyan alkalmat, amikor a kormányok megegyeztek abban, hogy komoly kollektív erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés korlátozására és hatásainak enyhítésére.

Hőmérő 1,5 Celsius-fokot mutató higanyszállal, felette egy a hőmérséklet-emelkedés visszaszorítását szimbolizáló, lefelé tartott kézfej.

A globális felmelegedést 1,5 ˚C alatt kell tartani

Felfelé tartott tenyér, benne bolygónk.

Kezelni kell az éghajlatváltozás hatásait

A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, amikor teljesült az ehhez szükséges feltétel, azaz a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős legalább 55 ország megerősítette a megállapodást.

A megállapodás a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmaz.

A Párizsi Megállapodás legfontosabb elemei

Hosszú távú cél

A globális átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végére ne haladja meg az 1,5 ˚C-ot

Átláthatóság

Az átláthatóság és a felügyelet jegyében az országok tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy miként halad az általuk kitűzött célértékek elérése

Hozzájárulások

Az országok az éghajlat-politikai fellépés melletti elkötelezettségüket a kibocsátásuk csökkentését célzó éghajlat-politikai cselekvési tervben rögzítik

Szolidaritás

Klímafinanszírozást kell nyújtani a sérülékeny helyzetű országok részére, segítve őket mind a kibocsátások csökkentésében, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kialakításában

Ambíció

A kormányok ötévente tesznek közzé cselekvési tervet, és minden egyes tervben egyre ambiciózusabb célértékeket tűznek ki

UNFCCC: a globális éghajlatváltozási keretegyezmény

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) az éghajlatpolitika területén létrejött legfontosabb nemzetközi megállapodás. Az országok az UNFCCC Feleinek 2015-ös ülésén fogadták el a Párizsi Megállapodást.

Az UNFCCC-t két másik egyezménnyel együtt az 1992-es riói Föld-csúcstalálkozón fogadták el annak nyomán, hogy a nemzetközi közösség felismerte: együttesen kell fellépnie az emberek és a környezet védelme, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.

Az egyezményt a világ csaknem összes országa megerősítette.

Az UNFCCC-t aláíró felek 1997-ben megkötötték a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely elsőként vezetett be jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célértéket a fejlett országokra vonatkozóan; ez a célérték 2020-ig volt érvényben.

A Párizsi Megállapodással az országok megújították az éghajlat-politikai intézkedések iránti elkötelezettségüket, és új célokban állapodtak meg, hogy felgyorsítsák a globális felmelegedés korlátok közé szorítását célzó erőfeszítéseket.

Az EU és a Párizsi Megállapodás

Az EU és valamennyi tagállama aláírta és megerősítette a Párizsi Megállapodást, és határozottan elkötelezett annak végrehajtása mellett.

A megállapodás megerősítésével jogilag kötelező erejűvé vált rájuk nézve a megállapodásban kitűzött azon cél, amely szerint a globális hőmérsékleteket biztonságos korlátok között kell tartani.

E cél elérése érdekében az EU több más intézkedés mellett elindította az „európai zöld megállapodás” elnevezésű stratégiát, amely intézkedéseket és szabályokat ír elő a kibocsátások radikális csökkentésére, az uniós gazdaság átalakítására, és mindezzel a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megvalósítására irányulóan.

A Tanács 2025 októberében jóváhagyta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei 30. Konferenciájának (COP30) uniós előkészítéséről szóló következtetéseket, amely konferenciára 2025. november 10. és 21. között fog sor kerülni a brazíliai Belémben.

A következtetések felvázolják a konferenciára vonatkozó legfontosabb uniós prioritásokat és álláspontokat, és a globális éghajlat-politikai fellépés és együttműködés sürgető szükségességére összpontosítanak.

A Tanács november 5-én jóváhagyta az EU és tagállamai aktualizált, nemzetileg meghatározott hozzájárulását (NDC), amelyet az UNFCCC keretében kell benyújtani a COP30 előtt. Az NDC a 2035-ig tartó időszakra vonatkozik.

Az aktualizált NDC megerősíti az EU azon célját, hogy 2030-ig nettó 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint 2035-re 66,25–72,5%-os indikatív hozzájárulást tűz ki célul a karbonsemlegesség 2050-ig történő megvalósítása felé vezető úton.

Éghajlatvédelmi törekvései révén az EU élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Nagyratörő szakpolitikái és intézkedései globális normaalkotóvá teszik az EU-t, és világszerte előmozdítják az éghajlat-politikai törekvéseket.

5 tény az EU klímasemlegességi célkitűzéséről

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából. Az európai klímarendelet jogszabályi keretbe foglalta az EU azon célkitűzését, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a cél arra a kötelezettségvállalásra épül, amelyet az EU és tagállamai 2015-ben, a Párizsi Megállapodás aláírásával tettek.

Mit jelent a klímasemlegesség, és miként tervezi az EU elérni ezt a célt?

Bolygónkat ábrázoló illusztráció.

A Tanács szerepe a Párizsi Megállapodással összefüggésben

Az UNFCCC Felei minden évben összeülnek a Felek Konferenciája (COP) keretében, hogy áttekintsék és megvitassák, milyen eredményeket sikerült elérni az egyezmény és a kapcsolódó megállapodások, valamint azok végrehajtása tekintetében.

Az EU és tagállamai mind az UNFCCC-nek, mind a Párizsi Megállapodásnak részes felei. Részt vesznek az éves COP-üléseken, valamint a Keretegyezmény által előirányzott azon tárgyalásokon, amelyek célja, hogy a globális megállapodások keretében aktualizált vagy új szabályok kerüljenek elfogadásra.

A COP-üléseken az EU küldöttségét a Tanács elnöksége vezeti az Európai Bizottsággal közösen. A COP-üléseken az Európai Tanács elnöke is részt vehet.

Ezeken a fórumokon az EU egységes álláspontot képvisel. Az EU Tanácsa a nemzetközi ülés előtt tanácsi következtetéseket hagy jóvá azzal a céllal, hogy megállapodás szülessen az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon képviselendő általános uniós tárgyalási álláspontról.

A Tanács COP keretében betöltött szerepét ismertető ábra: a Tanács megállapítja a COP ülésén képviselendő uniós álláspontot, és a Bizottsággal együtt vezeti az uniós delegációt az ülésen.

További információk

Egymás kezét fogó emberek, a háttérben a Föld. Illusztráció.
Globális éghajlat-politikai fellépés

Globális éghajlat-politikai fellépés

Illusztráció, amelyen két kéz megállítja a gyárkéményekből felszálló füstöt.
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?

Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?

Stilizált illusztráció az uniós csillagokból álló körrel, amelyet a zöld átállás szimbólumai vesznek körül, például egy szélturbina, napelemek, fák, vadállatok, haszonnövények és egy traktor.
Európai zöld megállapodás

Európai zöld megállapodás

Legutóbbi frissítés: 2025. november 5.