Uniós szankciók Belarusszal szemben
Az EU átfogó szankciókat vezetett be Belarusszal szemben, válaszul az országban elkövetett emberi jogi visszaélésekre, a Belarusz által az Ukrajna elleni orosz háborúhoz nyújtott támogatásra, valamint az EU ellen elkövetett belarusz hibrid támadásokra.
A Belaruszban elkövetett emberi jogi visszaélések
Az EU súlyos szankciókat fogadott el a 2020. augusztusi elnökválasztási csalás, valamint a belarusz biztonsági erőknek a békés tüntetőkkel, az ellenzék tagjaival és az újságírókkal szemben tanúsított brutális fellépése miatt.
A szankciókkal az EU nyomást kíván gyakorolni a belarusz politikai vezetésre, hogy az a továbbiakban felhagyjon az erőszak és az elnyomás alkalmazásával, szabadon engedje a jogtalanul fogva tartott személyeket, köztük az összes politikai foglyot, továbbá tényleges és inkluzív nemzeti párbeszédet folytasson a társadalom egészével.
A szankciók olyan személyek és szervezetek ellen irányulnak, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel azért, hogy megfélemlítettek békés tüntetőket, ellenzéki szereplőket és újságírókat, és elnyomást alkalmaztak velük szemben, továbbá akiket, illetve amelyeket felelősség terhel választási visszaélésekért, fogvatartottak kínzásáért és egyéb emberi jogi visszaélésekért.
Ezeket az intézkedéseket az EU több alkalommal – legutóbb 2027. február 28-ig – meghosszabbította. Jelenleg 310 személy és 46 szervezet tartozik a szankciórendszer hatálya alá.
A szankciós jegyzékben az alábbi személyek szerepelnek:
- Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke
- Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, Lukasenka elnök fia
- a rezsim propagandistái és magas rangú tisztviselői
- a Belarusz Nemzetgyűlés Köztársasági Tanácsának elnöke
- a legfőbb ügyész és az igazságszolgáltatás más szereplői
- a belarusz rezsimből hasznot húzó és azt támogató üzletemberek
- különböző büntetés-végrehajtási intézmények vezetői és helyettes vezetői
- a Ryanair egyik járatának Minszkben történt jogellenes leszállításában közreműködő személyek
A szankciós jegyzékben az alábbi szervezetek szerepelnek:
- propagandaorgánumok, a Belteleradio állami televíziós és rádiós műsorszolgáltató vállalat
- a belarusz rezsimből hasznot húzó és azt támogató –többek között a katonai, a technológiai és a mezőgazdasági ágazatban működő – vállalatok
- a szankciók kijátszását elősegítő vállalatok
- azok a közlekedési vállalatok, utazásszervezők és szállodák, amelyek támogatták a Belaruszon keresztül az EU-ba irányuló illegális határátlépéseket
- a Legfelsőbb Bíróság
- az Állami Számvevőszék
- a Központi Választási Bizottság
- az Elnökségi Ingatlankezelő Igazgatóság
A szankciók többek között a következőkre terjednek ki:
Utazási tilalom
A szankcionált személyek nem léphetnek be az EU területére, és nem is haladhatnak át azon.
Vagyoni eszközök befagyasztása
A szankcionált személyek és szervezetek EU-ban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztják.
Pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalma
Az EU országainak lakosai és szervezetei nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankcionált személyek és szervezetek rendelkezésére.
A Tanács 2021 és 2025 között kiterjesztette a Belarusszal szembeni szankciórendszer hatályát az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában és az uniós országok elleni hibrid támadásokban részt vevő személyekre és szervezetekre.
Ezen túlmenően az EU 2021. június 4-én minden belarusz légi fuvarozó számára megtiltotta az uniós légtéren történő átrepülést és az uniós repülőterek használatát, miután 2021. május 23-án a Ryanair egyik járatát a hatóságok jogellenesen leszállásra kényszerítették Minszkben.
- Határozat a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Rendelet a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Belarusz: a 2020. évi választási csalás és az emberi jogi visszaélések
Az Oroszországnak nyújtott katonai támogatás
Válaszul arra, hogy a Lukasenka-rezsim továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját, az EU számos egyéni és gazdasági intézkedést fogadott el, elsősorban a Belarusszal szembeni szankciórendszer keretében. Ezeket az intézkedéseket az EU az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók mintájára dolgozta ki.
Az egyéni intézkedések célkeresztjében azok állnak, akik támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A jegyzékbe vett személyek egyebek mellett nem léphetnek be az EU területére, vagyoni eszközeiket – akárcsak az érintett szervezetek esetében – befagyasztják, ezenfelül pedig tilos pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat a rendelkezésükre bocsátani.
A gazdasági szankciók Belarusz pénzügyi, kereskedelmi, energetikai, szállítási, technológiai és védelmi ágazatát, valamint az Oroszország vagy orosz állampolgárok részére nyújtott szolgáltatásokat veszik célba. Nagy vonalakban az Oroszországgal szemben elfogadott intézkedések mintáját követik, és a következő intézkedéseket foglalják magukban:
Pénzügyek
- a Belarusz Központi Bankkal folytatott tranzakciók tilalma
- további négy belarusz bankra vonatkozó tranzakciós tilalom
- az euróban denominált bankjegyek Belarusz rendelkezésére bocsátásának tilalma
- a Belaruszból az EU-ba irányuló pénzáramlás korlátozása
Védelem és technológia
- a tűzfegyverek, lőszerek és kettős felhasználású termékek Belaruszba történő kivitelének tilalma
- a védelmi vonatkozású árucikkek és a védelmi technológiák Belaruszba irányuló kivitelének tilalma
- fegyverembargó
Közlekedés és szállítás
- a légi közlekedési, a tengerhasznosítási és az űrágazattal kapcsolatos áruk és technológiák Belaruszba irányuló kivitelének tilalma
- a belarusz közúti fuvarozók EU-ba való belépésének tilalma
- az EU területén belül végzett közúti árufuvarozás tilalma
Szolgáltatások
- a számviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadói szolgáltatásnyújtás tilalma
- az építészeti, mérnöki, informatikai és jogi tanácsadási szolgáltatásnyújtás tilalma
- a hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatásnyújtás tilalma
Nyersanyagok és egyéb árucikkek kereskedelme
- a luxuscikkek Belaruszba irányuló kivitelének tilalma
- az arany, a gyémánt, a hélium, a szén és az ásványi termékek Belaruszból történő behozatalának tilalma
- a hamuzsír-, fa-, cement-, vas-, acél- és gumitermékek Belaruszból történő behozatalának tilalma
A szankciók kijátszása elleni intézkedések
- arra irányuló követelmény, hogy az uniós exportőrök Belaruszt kizáró klauzulát foglaljanak bele a szerződéseikbe
- arra irányuló követelmény, hogy uniós gazdasági szereplők átvilágítási mechanizmusokat hajtsanak végre
- a kettős felhasználású termékek és technológiák Belarusz területén keresztül történő továbbításának tilalma
- Határozat a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Rendelet a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Belarusz részvétele az Ukrajna elleni orosz háborúban
Mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra kivetett vámok
A Tanács 2025. június 12-én rendeletet fogadott el, amellyel az EU új vámokat vet ki az Oroszországból és Belaruszból származó, kiegészítő vámmal eddig nem terhelt mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra.
A vámoktól az EU azt várja, hogy hatásukra csökkennek az orosz és a belarusz exportbevételek, és ezáltal Belarusz kevésbé lesz képes arra, hogy támogassa az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agressziós háborút. A vámok 2025. július 1-jétől alkalmazandók.
A belarusz hibrid támadásokra válaszul hozott szankciók
A Belarusz által az EU ellen folytatott hibrid hadjáratra válaszul a Tanács kiterjesztette a Belarusszal szembeni szankciók hatályát, tekintettel a migránsok eszközként való felhasználására (2021. november), a Litvániában elkövetett légtérsértésekre és az uniós tagállamokat érintő egyéb hibrid tevékenységekre (2025. december).
A jegyzékbevételi kritériumok bővítése lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókat szabjon ki azokkal szemben, akiket felelősség terhel a következő cselekményekért, illetve akik részt vesznek ilyen cselekményekben:
- a migránsok politikai eszközként való felhasználása
- külföldi információmanipuláció és beavatkozás
- az EU és az uniós tagállamok demokratikus intézményeinek, gazdasági tevékenységeinek vagy közérdekű szolgáltatásainak működése ellen irányuló tevékenységek
- a kritikus infrastruktúrák működésének megzavarását elősegítő vagy lehetővé tevő tevékenységek
Azokra, akik felkerülnek a jegyzékre, utazási tilalom vonatkozik, vagyoni eszközeiket pedig befagyasztják. Az uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak a rendelkezésükre pénzeszközöket.
- Belarusz: a Tanács az EU tagállamai ellen irányuló hibrid tevékenységekre is kiterjesztette a szankciórendszer hatályát (sajtóközlemény, 2025. december 15.)
- Belarusz: az EU kiterjesztette a Belarusszal szembeni szankciók körét, hogy ezzel is fellépjen a hibrid támadásokkal és a migránsok eszközként való használatával szemben (sajtóközlemény, 2021. november 15.)
- Az EU elleni belarusz hibrid támadások
Egyéb szankciók Belarusszal szemben
A 2020. augusztusi választásokhoz kapcsolódóan bevezetett szankciókkal párhuzamosan más típusú uniós szankciók is érvényben vannak Belarusszal szemben.
2004-ben az EU korlátozó intézkedéseket fogadott el annak nyomán, hogy 1999-ben, illetve 2000-ben máig nem tisztázott körülmények között eltűnt két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró. Ezen intézkedések keretében négy személy vagyoni eszközeit befagyasztották, és megtiltották számukra az EU-ba való beutazást.
A Tanács később további korlátozó intézkedéseket is elfogadott a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogi normák megsértésében, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni fellépésben közreműködő személyekkel és szervezetekkel szemben.
2011-ben fegyverembargó bevezetésére került sor.
2016 februárjában a Tanács úgy határozott, hogy feloldja az emberi jogi visszaélésekben érintett személyekkel és szervezetekkel szemben életbe léptetett szankciókat, ugyanakkor fenntartotta a fegyverembargót és a megoldatlan eltűnési ügyekben érintett négy személlyel szembeni szankciókat.
A határozat meghozatalával egyidejűleg a Tanács nyugtázta, hogy Belarusz lépéseket tett az EU–Belarusz kapcsolatok javítása érdekében, különösen ami a politikai foglyok teljes körű szabadon bocsátását illeti.
A 2020. augusztusi elnökválasztást követően azonban megtorpant a kapcsolatok javulása, és az EU egy sor új szankciót vezetett be Belarusszal szemben.
Lásd még:
Belarusz
Oroszország Ukrajna elleni háborúja: Uniós szankciók
Miért vezet be szankciókat az EU?
Legutóbbi frissítés: 2026. február 26.