Skip to content

Miért vezet be szankciókat az EU?

A szankciók bevezetése olyan eszköz, amely a konfliktusok megelőzésére vagy a kialakuló és jelenlegi válságokra való reagálásra hivatott, valamint a békének, a demokráciának, és a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának az előmozdítására szolgál.

A diplomácia eszközei

A korlátozó intézkedések – más néven szankciók – az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alapvető fontosságú eszközei. Lehetővé teszik, hogy az EU reagáljon az olyan globális kihívásokra és fejleményekre, amelyek ellentétesek az Unió céljaival és értékeivel.

A szankciókról szóló határozatokat az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag hozza meg.

Az uniós szankciók célzottak, és olyan személyekre vagy szervezetekre irányulnak, akik vagy amelyek felelősek azokért az intézkedésekért, illetve tevékenységekért, amelyeket az EU a szankciókkal befolyásolni kíván. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem egy adott országra vagy annak lakosságára vonatkoznak.

A szankciók nem büntető jellegűek, hanem arra hivatottak, hogy változást idézzenek elő az általuk érintett személyek vagy szervezetek politikájában vagy tevékenységeiben, és ezzel előmozdítsák az EU közös kül- és biztonságpolitikájának céljait.

E célok az alábbiakat foglalják magukban:

Több elemből álló kollázs. Balra (kék háttérrel): pénzérmék, egy olajoshordó, egy távközlési antenna és két harci drón. Jobbra (világoskék háttérrel): egy megálljt parancsoló kéz, egy nőalak magasba tartott és ökölbe szorított kézzel és egy bírói kalapács.
Egy kört formáló 12 uniós csillagot tartó kéz ikonja.

az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelme

Egy bírói kalapács ikonja.

a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog támogatása

Egy földgömb ikonja, két oldalán a békét jelképező levelekkel.

a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése

A szankciók irányulhatnak nem uniós országok kormányaira, nem állami szervezetekre, csoportokra vagy egyénekre, és vagyoni eszközök befagyasztása mellett utazási tilalmat is magukban foglalhatnak. Az EU gazdasági szankciókat is bevezethet, illetve diplomáciai intézkedéseket is hozhat.

Az EU által elfogadott minden korlátozó intézkedésnek maradéktalanul meg kell felelnie az EU nemzetközi jog szerinti – így többek között a humanitárius segítségnyújtásra, az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó – kötelezettségeinek.

A szankciókra vonatkozó iránymutatások

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2004-ben alapelveket fogadott el:

  • a szankciók alkalmazásáról
  • végrehajtásukról
  • hatásuk mérésének és szabályozásának módjáról

A korlátozó intézkedések hatékony végrehajtására vonatkozó legjobb gyakorlatok legutóbb 2022-ben lettek frissítve. A korlátozó intézkedések végrehajtására és értékelésére vonatkozó iránymutatások legutóbb 2018-ban lettek frissítve.

Humanitárius célú eltérés

Az uniós szankciók teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi joggal, többek között a nemzetközi humanitárius joggal.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2022. december 9-én elfogadta a 2664 (2022) sz. határozatot, amely „humanitárius kivételről” – állandó humanitárius mentességről – rendelkezik az ENSZ szankciórendszerei keretében bevezetett, vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések alól.

A Tanács 2023. február 14-én úgy határozott, hogy uniós szinten bevezeti az ENSZ szankciórendszereiben meglévő, a 2664 sz. határozat szerinti humanitárius mentességet, 2023. március 31-én pedig bevezette a humanitárius mentességet az úgynevezett „ENSZ/EU vegyes szankciórendszerekbe”, amelyekben az uniós intézkedések kiegészítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiszabott szankciókat.

A 2023 és 2024 közötti időszakban a Tanács emellett a humanitárius mentességet bevezette egyes konkrét – többek között a bosznia-hercegovinai, a burundi, a guineai, a libanoni, a mianmari, a nicaraguai, a tunéziai, a venezuelai és a zimbabwei helyzetre tekintettel, valamint a kibertámadásokkal és a terrorizmussal összefüggésben létrehozott – szankciórendszerekbe is.

Ezek a határozatok bizonyítják azt, hogy az EU egyrészről szilárdan elkötelezett amellett, hogy elkerülje a szankciók által a humanitárius intézkedésekre gyakorolt, nem szándékolt negatív hatásokat, másrészről pedig nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi jog maradéktalan betartásának.

A szankciók megsértése bűncselekmény

A Tanács 2022. november 28-án elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a korlátozó intézkedések megsértése felkerül az „uniós dimenziójú bűncselekményeknek” az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő listájára. Ezzel elkerülhető az, hogy a tagállamokban eltérő mértékben hajtsák végre a szankciókat, illetve annak a kockázata, hogy kijátsszák ezeket az intézkedéseket.

Emellett a Tanács 2024. április 12-én új szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozó intézkedések megsértése bűncselekménynek minősüljön.

Ezen új szabályoknak köszönhetően bizonyos cselekmények valamennyi tagállamban bűncselekménynek minősülnek: ilyen például az utazási tilalom kijátszásában való segédkezés, a szankcionált árukkal folytatott kereskedelem vagy a tiltott pénzügyi tevékenységek végzése. Az ilyen bűncselekmények elkövetésére való felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély szintén bűncselekménynek minősülhet.

A tagállamoknak az uniós szankciókat megsértőket hatékony és arányos büntetőjogi szankciókkal kell sújtaniuk, amelyek a bűncselekmény függvényében eltérők lehetnek. A korlátozó intézkedések szándékos megsértése esetén azonban a büntetés felső határának szabadságvesztésnek kell lennie.

Lásd még

Milyen típusú szankciókat fogad el az EU?

Milyen típusú szankciókat fogad el az EU?

Hogyan fogadja el és vizsgálja felül az EU a szankciókat?

Hogyan fogadja el és vizsgálja felül az EU a szankciókat?

Szankciók

Szankciók

Legutóbbi frissítés: 2024. április 12.