Skip to content

A másodlagos füst és aeroszolok egészségügyi kockázatai

Az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy frissítsék és terjesszék ki a füst- és aeroszolmentes környezetre vonatkozó hatályos jogszabályaikat.

A dohánytermékek használata és a másodlagos füst

A dohánytermékek használata továbbra is a korai elhalálozás egyik fő, megelőzhető oka, és a rák elsődleges kockázati tényezője: az EU-ban, Izlandon és Norvégiában minden negyedik rákos megbetegedés a dohányzással hozható összefüggésbe.

A passzív füst néven is ismert másodlagos füst súlyos egészségügyi kockázatot jelent a nemdohányzókra nézve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányfüstben található 7000 vegyületből legalább 69 rákot okozhat, sok közülük pedig mérgező.

Bár a hevített dohánytermékek által kibocsátott másodlagos aeroszolok egészségre gyakorolt hatásait még nem térképezték fel teljeskörűen, a kutatások potenciálisan káros hatásokra utalnak. Ezek különösen a szív és a tüdő egészségét érintik, és többek között légzőszervi nehézségeket és asztmát okozhatnak.

Az Európai Bizottság közelmúltbeli tanulmánya rámutat, hogy a becslések szerint az európaiak mintegy 31%-a van kitéve másodlagos dohányfüstnek otthon, a munkahelyen, a szabadidős tevékenységek során, az oktatási intézményekben vagy nyilvános környezetekben, míg a EU 15 éves és annál idősebb korú népességének közel egynegyede (24%) dohányzik.

A 2009. márciusi Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 84%-a előnyben részesíti a füstmentes irodákat és egyéb beltéri munkahelyeket, 79%-uk preferálja a füstmentes éttermeket, és 61%-uk támogatja a füstmentes bárokat és sörözőket.

A dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályok egészségügyi előnyei

Az uniós tagállamokban készült tanulmányok azt jelzik, hogy a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó – a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009. évi tanácsi ajánlást követő – jogszabályok egészségügyi előnyökkel járnak.

Az említett egészségügyi előnyök közé tartoznak a következők: a szívinfarktusok előfordulásának jelentős csökkenése a teljes népesség körében – amint az Olaszországban tapasztalható –, valamint a miokardiális infarktus és más akut szívkoszorúér-megbetegedések miatti kórházi felvételek számának csökkenése olyan országokban, mint Németország és Olaszország.

Dánia, Olaszország és Málta szintén a morbiditás csökkenéséről számolt be a teljes népesség körében.

Írországban a légzőszervi egészség gyors javulását figyelték meg, Svédországban pedig a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályokkal összefüggésben a légzőszervi és szenzoros tünetek előfordulásának jelentős csökkenéséről számoltak be, különösen a játéktermekben dolgozók körében.

Málta a másodlagos füstexpozíció csökkenésének köszönhetően az éves halálozás csökkenéséről számolt be a teljes népesség körében.

Az uniós polgárok védelme

Az EU célja, hogy fokozottabban védje polgárait – különösen a gyermekeket és a fiatalokat – a másodlagos füsttől és aeroszoloktól.

A Tanács 2024. december 3-án aktualizált ajánlást fogadott el a füst- és aeroszolmentes környezetekről, amelynek célja a káros kibocsátásoknakvaló kitettség csökkentése a közterületeken, a közlekedésben és a munkahelyeken.

Emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelenlegi szabályaikat terjesszék ki az olyan új típusú termékekre, mint az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek.

Az ajánlás azt javasolja a tagállamoknak, hogy:

  • terjesszék ki a füst- és aeroszolmentességet célzó szakpolitikákat a legfontosabb szabadtéri környezetekre, többek között a játszóterekre, vidámparkokra és közlekedési állomásokra
  • terjesszék ki ezeket a rendelkezéseket az új típusú dohánytermékekre, például az e-cigarettákra és a hevített dohánytermékekre, amelyeket egyre gyakrabban használnak a fiatalok

Az aktualizálás összhangban van az európai rákellenes terv részét képező, 2040-ig megvalósítandó európai bizottsági kezdeményezéssel. A kezdeményezés egy „dohánymentes generáció” létrehozására irányul, és célul azt tűzte ki, hogy a 2021. évi 25%-ról 2040-re 5% alá csökkenjen a dohánytermékek fogyasztása az EU-ban.

A másodlagos füstnek való kitettséghez légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri problémák társulhatnak

A másodlagos füstnek kitett felnőttek és gyerekek számos rákkeltő anyagot ugyanúgy belélegeznek, mint a dohányzók.

A másodlagos füstexpozíció tüdőrákot okozhat olyan személyeknél, akik soha nem dohányoztak, és egyéb rákos megbetegedésekkel is összefügghet felnőtteknél (például emlőrák) és gyermekeknél.

A másodlagos füstöt belélegző embereknél 25–30%-kal magasabb a szívbetegség kockázata, és akár 16%-kal is nő a rák kockázata.

A WHO szerint a másodlagos dohányzás évente több mint 1,2 millió emberhalálát okozza. A halálozás fő okait az alábbi ábra szemlélteti.

Szöveges változat

Az alábbi grafikon a másodlagos füstexpozíció miatti halálesetek globális éves számát mutatja konkrét betegségek szerinti kategóriákra bontva. Az egyes betegségtípusok mellett látható a vonatkozó halálesetek száma.

  • ischaemiás szívbetegség: 414 640 haláleset
  • stroke: 280 052 haláleset
  • krónikus obstruktív légúti betegség: 266 124 haláleset
  • alsó légúti fertőzések: 151 938 haláleset
  • légcsődaganatok, hörgő- és tüdőrák: 97 910 haláleset
  • emlőrák: 7 518 haláleset

A másodlagos dohányzás által okozott halálesetek közül minden negyedik gyermekeknél következik be

Az alábbi grafikon a globálisan a másodlagos dohányzásnak tulajdonítható éves halálesetek számának százalékos megoszlását mutatja a nők, férfiak és gyerekek (15 éves kor alatt) körében.

Szöveges változat

A kördiagram a másodlagos füst okozta halálesetek százalékos arányának megoszlását szemlélteti:

  • Nők: 47%
  • Gyermekek: 28%
  • Férfiak: 25%

Az EU-ban minden negyedik ember dohányzik

Az EU-n belüli dohányzásról szóló, 2024 júniusában közzétett Eurobarométer felmérés megállapította, hogy a válaszadók 24%-a cigarettázik, szivarozik, szív szivarkát vagy pipázik, míg 20%-uk már abbahagyta a dohányzást, 56%-uk pedig soha nem is dohányzott.

A férfiak (28%) nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a nők (21%), és a dohányzók aránya a 25–39 évesek körében a legmagasabb (32%); ezt követik a 44–54 évesek (28%) és a 15–24 évesek (22%).

Bulgáriában, Görögországban és Horvátországban a legmagasabb a dohányzók aránya

Ez a térkép a dohányzók arányát mutatja be az EU-ban, beleértve a korábban dohányzókat is.

Szöveges változat

Az ábra a dohányzási szokások megoszlását szemlélteti a 27 tagú EU országaiban:

  • Belgium: 21% jelenleg is dohányzik, 21% korábban dohányzott, de abbahagyta, 58% pedig soha nem is dohányzott.
  • Bulgária: 37% jelenleg is dohányzik, 18% korábban dohányzott, de abbahagyta, 45% pedig soha nem is dohányzott.
  • Cseh Köztársaság: 23% jelenleg is dohányzik, 21% korábban dohányzott, de abbahagyta, 56% pedig soha nem is dohányzott.
  • Dánia: 14% jelenleg is dohányzik, 27% korábban dohányzott, de abbahagyta, 59% pedig soha nem is dohányzott.
  • Németország: 24% jelenleg is dohányzik, 18% korábban dohányzott, de abbahagyta, 58% pedig soha nem is dohányzott.
  • Észtország: 25% jelenleg is dohányzik, 25% korábban dohányzott, de abbahagyta, 50% pedig soha nem is dohányzott.
  • Írország: 16% jelenleg is dohányzik, 18% korábban dohányzott, de abbahagyta, 66% pedig soha nem is dohányzott.
  • Görögország: 36% jelenleg is dohányzik, 21% korábban dohányzott, de abbahagyta, 43% pedig soha nem is dohányzott.
  • Spanyolország: 24% jelenleg is dohányzik, 24% korábban dohányzott, de abbahagyta, 52% pedig soha nem is dohányzott.
  • Franciaország: 27% jelenleg is dohányzik, 24% korábban dohányzott, de abbahagyta, 49% pedig soha nem is dohányzott.
  • Horvátország: 35% jelenleg is dohányzik, 17% korábban dohányzott, de abbahagyta, 48% pedig soha nem is dohányzott.
  • Olaszország: 24% jelenleg is dohányzik, 15% korábban dohányzott, de abbahagyta, 61% pedig soha nem is dohányzott.
  • Ciprus: 29% jelenleg is dohányzik, 14% korábban dohányzott, de abbahagyta, 57% pedig soha nem is dohányzott.
  • Lettország: 33% jelenleg is dohányzik, 18% korábban dohányzott, de abbahagyta, 49% pedig soha nem is dohányzott.
  • Litvánia: 29% jelenleg is dohányzik, 22% korábban dohányzott, de abbahagyta, 49% pedig soha nem is dohányzott.
  • Luxemburg: 19% jelenleg is dohányzik, 24% korábban dohányzott, de abbahagyta, 56% soha nem is dohányzott, 1% pedig nem tudja.
  • Magyarország: 26% jelenleg is dohányzik, 14% korábban dohányzott, de abbahagyta, 60% pedig soha nem is dohányzott.
  • Málta: 22% jelenleg is dohányzik, 17% korábban dohányzott, de abbahagyta, 61% pedig soha nem is dohányzott.
  • Hollandia: 11% jelenleg is dohányzik, 34% korábban dohányzott, de abbahagyta, 55% pedig soha nem is dohányzott.
  • Ausztria: 32% jelenleg is dohányzik, 22% korábban dohányzott, de abbahagyta, 46% pedig soha nem is dohányzott.
  • Lengyelország: 27% jelenleg is dohányzik, 14% korábban dohányzott, de abbahagyta, 59% pedig soha nem is dohányzott.
  • Portugália: 21% jelenleg is dohányzik, 11% korábban dohányzott, de abbahagyta, 68% pedig soha nem is dohányzott.
  • Románia: 34% jelenleg is dohányzik, 8% korábban dohányzott, de abbahagyta, 58% pedig soha nem is dohányzott.
  • Szlovénia: 24% jelenleg is dohányzik, 21% korábban dohányzott, de abbahagyta, 55% pedig soha nem is dohányzott.
  • Szlovákia: 27% jelenleg is dohányzik, 19% korábban dohányzott, de abbahagyta, 54% pedig soha nem is dohányzott.
  • Finnország: 15% jelenleg is dohányzik, 31% korábban dohányzott, de abbahagyta, 54% pedig soha nem is dohányzott.
  • Svédország: 8% jelenleg is dohányzik, 36% korábban dohányzott, de abbahagyta, 56% pedig soha nem is dohányzott.
  • EU-átlag: 24% jelenleg is dohányzik, 21% korábban dohányzott, de abbahagyta, 56% soha nem is dohányzott, 0,02% pedig bizonytalan.

Új típusú dohánytermékek és egyéb termékek

Az új típusú dohánytermékek és dohányzást helyettesítő termékek – mint például az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek – fokozzák a nikotinfüggőség kockázatát, és kiindulópontjai lehetnek a hagyományos dohánytermékek későbbi használatának.

A WHO szerint a hevített dohánytermékek és az e-cigaretták a hagyományos dohánytermékek használatát imitálják.

Annak ellenére, hogy e termékeket gyakran a cigaretták biztonságosabb alternatíváiként forgalmazzák, az új típusú dohánytermékekből és dohányzást helyettesítő termékekből származó kibocsátások káros és függőséget okozó vegyületeket és vegyi anyagokat – például nikotint – tartalmaznak, és ezeket a felhasználók belélegzik.

A nikotin, amellett, hogy függőséget okoz, káros egészségügyi hatásokkal járhat, többek között a gyermekek és a serdülők agyának fejlődésére nézve.

Az EU-ban élők 3%-a használ e-cigarettát

Az alábbi grafikon az e-cigaretták használatát mutatja a 27 uniós tagállam válaszadói körében.

Szöveges változat

Az alábbi grafikon az e-cigaretták használatát mutatja a 27 uniós tagállam válaszadói körében.

Az adatok a következő kategóriák szerinti bontásban láthatók: jelenleg használ e-cigarettát; korábban használt e-cigarettát, de abbahagyta; egyszer vagy kétszer kipróbálta az e-cigarettát; soha nem használt e-cigarettát; nem tudja.

1. Jelenleg használ:

  • Unió-szerte a válaszadók átlagosan 3%-a használ jelenleg e-cigarettát
  • a jelenleg e-cigarettát használók aránya Írországban a legmagasabb (9%), Máltán és Svédországban a legalacsonyabb (1%)

2. Korábban használt:

  • a válaszadók átlagosan 3%-a korábban használt e-cigarettát, de abbahagyta
  • a korábban e-cigarettát használók aránya Lengyelországban a legmagasabb (9%), Romániában és Szlovéniában a legalacsonyabb (1%)

3. Egyszer vagy kétszer kipróbálta:

  • a válaszadók átlagosan 8%-a arról számolt be, hogy egyszer vagy kétszer kipróbálta az e-cigarettát
  • Svédországban a legmagasabb azok aránya, akik kipróbálták az e-cigarettát (14%), Szlovéniában pedig a legalacsonyabb (2%)

4. Soha nem használt:

  • a válaszadók többsége – átlagosan 85%-a – soha nem használt e-cigarettát
  • Litvániában a legalacsonyabb azok aránya, akik soha nem használtak e-cigarettát (68%), Romániában pedig a legmagasabb (96%)

5. Bizonytalan:

  • a válaszadók átlagosan 1%-a bizonytalan volt az e-cigaretta-használatával kapcsolatban
  • a bizonytalanok aránya Lettországban és Litvániában a legmagasabb (5%), míg egyes országok – mint például Írország – nem számoltak be bizonytalanokról.

Az EU-ban élők 2%-a használ hevített dohánytermékeket

Az alábbi grafikon a hevített dohánytermékek használatát mutatja az EU-ban.

Szöveges változat

Az alábbi grafikon a hevített dohánytermékek használatát mutatja az EU-ban.

1. Jelenleg használ

A válaszadók átlagosan 2%-a használ jelenleg hevített dohánytermékeket. A használók aránya országonként eltérő:

  • Cipruson és Litvániában (5%), valamint Spanyolországban (3%) nagyobb
  • néhány országban, például Németországban és Szlovéniában a jelenlegi használat elhanyagolható mértékű, vagy egyáltalán nem számoltak be használatról

2. Korábban használt

A válaszadók mintegy 1%-a korábban használt hevített dohánytermékeket, de abbahagyta:

  • a hevített dohánytermékeket használók aránya Lengyelországban a legnagyobb (7%)
  • a többi ország közül a legtöbb 1–2%-os arányról számolt be ebben a kategóriában

3. Egyszer vagy kétszer kipróbálta

A válaszadók átlagosan 4%-a arról számolt be, hogy csak egyszer vagy kétszer próbálta ki a hevített dohánytermékeket:

  • a kipróbálók aránya Bulgáriában (10%), Spanyolországban (10%) és Litvániában (9%) a legnagyobb
  • Németország és Szlovénia alacsonyabb kipróbálási arányról számolt be (1–2%)

4. Soha nem használt

A válaszadók túlnyomó többsége – átlagosan 92%-a – soha nem használt hevített dohánytermékeket:

  • ez az arány Németországban és Hollandiában a legnagyobb (96%), és számos országban – többek között Észtországban, Írországban és Franciaországban – stabilan 90% feletti
  • a nem használók aránya Lettországban (79%) és Lengyelországban (80%) a legalacsonyabb

Bizonytalan

Unió-szerte a válaszadók kis százaléka (1%) bizonytalan a hevítettdohánytermék-használatával kapcsolatban:

  • a bizonytalanok aránya Németországban (4%) és Lettországban (6%) a legnagyobb
Témák

Legutóbbi frissítés: 2024. december 3.