Turisztikai ágazat

A turisztikai ágazat számokban

Európa a világ vezető turisztikai desztinációja: minden évben több millió látogatót fogad. 2024-ben 758 millióan látogattak el az Európai Unióba, tehát világszerte az összes turista 38%-a választotta desztinációjának az EU-t, ami jelentős gazdasági előnyökkel jár.

Abban az évben a turisztikai ágazat az Unió GDP-jének mintegy 10%-át és a munkahelyek szintén 10%-át generálta. A turisztikai ágazatban 4,6 millió vállalkozás tevékenykedett, amelyek 99%-a kis- és középvállalkozás volt.

Ezért a turizmus az EU egyik stratégiai ágazata, amely hozzájárul az Unió általános versenyképességéhez.

Kiegyensúlyozatlan turizmus

Az EU-ba évente érkező több millió látogató azonban nem oszlik meg egyenlő mértékben a tagállamok, illetve azok régiói és települései között. A látogatók négy uniós országban – Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – töltik az összes vendégéjszaka több mint 60%-át.

A turistaforgalom földrajzi és szezonális koncentrációja valódi kihívást jelent a turisztikai ágazat számára, mivel egyes turisztikai desztinációk tekintetében nyomást (azaz túlzottan nagy mértékű turizmust), míg mások esetében elszalasztott lehetőségeket (azaz túlzottan alacsony mértékű turizmust) okoz.

Emellett egyes régiókban a turisták növekvő száma megterheli az infrastruktúrát, a lakhatást és az erőforrásokat, ami vízhiányhoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és szennyezéshez vezethet.

Ezek a kockázatok veszélyeztetik a turizmus hosszú távú versenyképességét, a helyi közösségek általi elfogadottságát és a kulturális örökséget.

A turisztikai ágazat számos további kihívással is szembesül.

A klímaváltozás hatásai

A turisztikai ökoszisztéma egyre nagyobb mértékben ki van téve az éghajlatváltozásnak, így többek között a szélsőséges időjárási eseményeknek, ami rendszerszintű kockázatot jelent a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra nézve.

Munkaerőhiány

A vendéglátóipar és a turisztikai ágazat strukturális munkaerő- és készséghiánnyal küzd, ami korlátozza az ágazat általános vonzerejét.

Gyors technológiai fejlődés

A mesterséges intelligencia, valamint az adatgyűjtés és -elemzés a turisztikai desztinációk és az utazók javát egyaránt szolgálni tudja.

Geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanság

A turizmus azon ágazatok közé tartozik, amelyek a leginkább ki vannak téve a külső sokkhatásoknak. Ezek pedig hatással vannak az utazók bizalmára és – sok esetben – mobilitására.

Fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós turisztikai ágazat

A Tanács 2026. május 28-án következtetéseket fogadott el a jövő fenntartható és versenyképes turizmusának kiépítéséről. E következtetésekben a következő hét területre összpontosított:

• helyi közösségek és társadalmi igazságosság
• konnektivitás és fenntartható mobilitás
• zöld átállás és éghajlatváltozás
• digitális átalakulás, adatok és innováció
• készségek és minőségi foglalkoztatás
• reziliencia, adaptív irányítás és a válsághelyzetekre való felkészültség
• többszintű irányítás

• A Tanács stratégiai iránymutatásokat fogalmazott meg a fenntartható és versenyképes turisztikai ágazat számára (sajtóközlemény, 2026. május 28.)

Kiegyensúlyozott turizmus

A Tanács hangsúlyozta, hogy – többek között a nemzeti és regionális politikák, valamint a kohéziós politika révén – több figyelmet kell fordítani a peremterületeken, valamint a vidéki, a szigeti, a hegyvidéki és a távoli területeken fekvő desztinációkra a regionális egyensúly megerősítése és turisztikai potenciáljuk felszabadítása céljából.

Elkötelezett helyi közösségek

A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy többek között az alábbiak révén erősítsék meg a közösségi részvételt és a társadalmi igazságosságot:

• a lakosok, a helyi vállalkozások és a turisztikai szövetségek érdemi részvételének biztosítása a turisztikai stratégiák kialakításában és végrehajtásában
• olyan turisztikai modellek előmozdítása, amelyek biztosítják a létrehozott előnyök méltányos elosztását, tiszteletben tartják a helyi kultúrákat, és csökkentik a helyi lakosokat terhelő nem kívánt negatív hatásokat

Fenntartható és multimodális mobilitás

A Tanács rámutatott a hozzáférhető, megfizethető, fenntartható, multimodális és határokon átnyúló közlekedési megoldások jelentőségére, többek között a kevésbé ismert és a legkülső régiók esetében. Hangsúlyozta továbbá, hogy csökkenteni kell a szabad mozgás előtt álló akadályokat.

Ez hozzá fog járulni a közlekedési ágazat környezeti hatásának csökkentéséhez, valamint a turisták és a helyi lakosok javát egyaránt szolgáló zökkenőmentes utazások biztosításához.

A zöld átállás felgyorsítása

Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések felgyorsítása, a biológiai sokféleség védelme és a természetes ökoszisztémák helyreállítása elengedhetetlen a turisztikai desztinációk vonzerejének és versenyképességének megőrzéséhez.

E célból a Tanács ösztönzi többek között a következőket:

• a természeti környezet és a turisztikai desztinációk javát egyaránt szolgáló regeneratívabb turisztikai megközelítések
• erőforrás-hatékony, karbonszegény és körforgásos üzleti modellek alkalmazása a turisztikai ágazatban
• a turistaforgalom kezelése és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb turisztikai termékek előmozdítása
• a következők figyelembevétele: az infrastruktúra átalakításához szükséges igények, a part menti és a tengeri területek védelme, valamint közlekedés az éghajlatváltozással összefüggő kockázatoknak nagymértékben kitett területeken

A digitális eszközök és adatok jobb felhasználása

Az adatvezérelt desztinációmenedzsment és az innovatív turisztikai gyakorlatok kulcsfontosságúak a turisztikai ágazat versenyképességének, fenntarthatóságának és rezilienciájának növeléséhez.

A Tanács ezért támogatja az innovatív utazástechnológiai és MI-szolgáltatások fejlesztését, továbbá a turistaforgalom előrejelzésére, kezelésére és tervezésére, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mérésére irányuló adatfelhasználást.

Készségfejlesztés és a munkahelyek minőségének javítása

A minőségi foglalkoztatás, a megfelelő munkakörülmények és a készségfejlesztés elengedhetetlenek a turisztikai ágazat hosszú távú versenyképességéhez és rezilienciájához.

Ezzel összefüggésben a Tanács többek között az alábbiak alkalmazását szorgalmazta:

• egész életen át tartó tanulás, továbbképzés és átképzés a turisztikai dolgozók és álláskeresők számára
• a készségeket és a munkavállalói mobilitást támogató eszközök a turizmus területén
• a szezonális és földrajzi foglalkoztatási mintákat elemző és előrejelző eszközök
• az EU egészére kiterjedő munkaközvetítési szolgáltatások a szezonális kereslet és a foglalkoztatási hiányok kezelése céljából

A válsághelyzetekre való felkészültség és reagálás erősítése

Mivel a turizmus a külső sokkhatásoknak leginkább kitett ágazatok közé tartozik, a gyors és hatékony reagálás kollektív képessége elengedhetetlen az ágazat folyamatos fejlődéséhez.

A Tanács ezért a következőket ajánlja:

• strukturált kockázatértékelési és -megelőzési, vészhelyzeti tervezési és korai előrejelző rendszerek kidolgozása, valamint a válságkommunikáció javítása
• valós idejű adatok és nyomonkövetési rendszerek használata a turisták és az egy napra érkező látogatók forgalmának kezelése érdekében, valamint a turisztikai termékek fokozottabb diverzifikációja
• a desztinációk támogatása a reziliencia és a társadalmi fenntarthatóság kiépítése tekintetében

További információk

• Uniós turisztikai eredménytábla (Európai Bizottság)