"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről, és ennek során elsőként a Gáza biztonságához és stabilizálásához való uniós hozzájárulást tárgyalta.
A helyszínen működő két missziónk fokozhatja operatív tevékenységét: egyikük a határátkelést segíti, másikuk pedig a palesztin rendőrség munkáját támogatja. Mindkét misszió értékes hozzájárulást nyújthat a béketervhez és a nemzetközi stabilizációs erő munkájához, de ezt még az izraeli félnek is jóvá kell hagynia.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Ebben az összefüggésben a miniszterek elsősorban az uniós KBVP-missziókkal – az EU BAM Rafahhal és az EUPOL COPPS-szal –, valamint a Palesztin Hatóság reformjával foglalkoztak. Beszéltek továbbá a humanitárius segítségnyújtásról és az újjáépítésről is: számos miniszter egyetértett abban, hogy ezekbe az EU-nak nagyobb beleszólást kellene kapnia.
A Tanács ezt követően azt vizsgálta meg, hogy milyen a helyzet Szíriában egy évvel az Aszad-rezsim bukása után. A megbeszélések középpontjában a szíriai átmenet állt, és az, hogy miként tudná az EU jobban támogatni a kormányzást, a biztonsági ágazat reformját és a kereskedelmet.
Az Aszad-rezsim egy éve bukott meg, és Szíria még mindig óriási kihívásokkal néz szembe. Szektariánus erőszak, valamint az inkluzivitás, a megfelelő intézmények és a jogállamiság hiánya – ezek a problémák még nem szűntek meg. […] Hadd emlékeztessek arra, hogy az EU elsőként oldotta fel a szankciókat, hogy segítsen az országnak az újjáépítésben. De a szankciók megszüntetése önmagában nem vezet el a gazdasági jóléthez: a befektetőknek tudniuk kell bízni a jogrendszerben, és biztosnak kell lenniük abban, hogy a helyzet stabil, és nem válik kezelhetetlenné.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek beszéltek arról is, hogy az uniós szankciórendszert a helyzet alakulásának fényében ki kell igazítani, és előre kell lépni egy új EU–Szíria politikai partnerség terén.
Végezetül a Tanács foglalkozott a libanoni helyzettel is, felkészülve az EU–Libanon Társulási Tanács ülésére.
A Külügyek Tanácsa munkaebéd keretében véleményt cserélt az EU és Kína közötti kétoldalú kapcsolatokról, többek között a geoökonómiai kapcsolatokról és a geopolitikai problémákról.
Kína egyre nagyobb mértékben használja fegyverként a gazdasági kapcsolatokat politikai haszonszerzés céljára. Nemrég közzétettük a Bizottsággal közösen elkészített gazdasági biztonsági stratégiánkat, valamint a kritikus fontosságú ásványok beszerzésének diverzifikálását célzó tervünket. A miniszterek ma megvitatták, hogy miként tudjuk jobban bevetni kereskedelemi eszköztárunkat Európa rezilienciájának megerősítése céljából. Egymagában egyetlen európai ország sem veheti fel a versenyt Kínával. Ebben a helyzetben az erő az egységben rejlik.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján felszólalt az ülésen, és áttekintést nyújtott a helyszínen uralkodó helyzetről – többek között a jelenlegi diplomáciai tanácskozásokról –, valamint Ukrajna legsürgetőbb prioritásairól. A Külügyek Tanácsa ezt követően megbeszélést tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
Két prioritásunk van: nagyobb nyomást gyakorolni Moszkvára, és több támogatást nyújtani Kijevnek. Európa idén rekordösszegű, 27 milliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és azon vállalásunknak is eleget tettünk, hogy kétmillió darab tüzérségi lőszert bocsátunk Ukrajna rendelkezésére. De nem férhet kétség ahhoz, hogy ezt az ütemet tartanunk kell. Többet kell tennünk azért, hogy megerősítsük az ukrán védelmet és tárgyalóképességet, miközben Oroszország folyamatosan elutasítja a békét.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Ezt követően az EU 27 tagja először az Ukrajnának nyújtandó uniós biztonsági garanciákkal foglalkozott. A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy miként lehet megerősíteni Ukrajna pozícióját a folyamatban lévő diplomáciai tárgyalásokon.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a jövőbeli békemegállapodásnak erős biztonsági garanciákat kell tartalmaznia. Ukrajna belekényszerült abba, hogy feladja NATO-tagsági törekvéseit, tehát ez lesz az egyetlen biztosíték, amellyel meg lehet akadályozni, hogy Oroszország új inváziót indítson az ország ellen. Az EU ki fogja venni a részét ebből, többek között kiképzés és védelmi ipari támogatás révén.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Az Európai Tanács decemberi ülésén várható megbeszélésekre készülve a miniszterek az Ukrajnának 2026 és 2027 folyamán nyújtandó finanszírozással is foglalkoztak.
Ezenkívül azt is megvizsgálták, hogy miként lehet növelni az Oroszországra irányuló nyomást – különösen az árnyékflotta és az azt segítő szereplők ellehetetlenítését célzó intézkedésekkel. A Tanács ennek érdekében korlátozó intézkedéseket fogadott el az árnyékflotta működését lehetővé tévő kilenc szereplővel szemben.
A miniszterek egyetértettek azzal, hogy az EU-nak továbbra is fő prioritásként kell tekintenie az orosz árnyékflotta elleni fellépésre, és hogy a továbbiakban is rendszeres alapon folytatni kell az árnyékflotta és azt segítő személyek és szervezetek elleni korlátozó intézkedésekre irányuló munkát.
Végezetül a Tanács újabb tizenkét személyt és két szervezetet vont korlátozó intézkedések hatálya alá Oroszország folyamatos hibrid tevékenységei – például az EU és tagállamai, valamint partnerei ellen irányuló külföldi információmanipuláció és beavatkozás – miatt. Emellett a Belarusz elleni szankciók hatályát is bővítette annak fényében, hogy a közelmúltban több alkalommal került sor Litvánia légterének megsértésére, és más tagállamokat is érintették a Belarusz által végzett hibrid tevékenységek.
A Tanács elfogadta az Európai Uniónak és tagállamainak nyilatkozatát az „árnyékflotta” által jelentett fenyegetésekkel és a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmével kapcsolatos nemzetközi tengerjogi keret teljes körű kiaknázásáról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a főképviselő arról tájékoztatta a külügyminisztereket, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén elharapózott az erőszak, és beszámolt a Nagy-tavak régiójában uralkodó helyzetről is.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében Ciprus beszámolt a Tanácsnak az ország által az EBESZ elnöki tisztségére benyújtott pályázatról. Szlovénia beszélt az EU–AU csúcstalálkozó alkalmával a nyugat-afrikai államokkal tartott találkozóról, amelyet a főképviselő nevében Szlovénia vezetett. Ausztria pedig tájékoztatta a minisztereket a Nyugat-Balkán barátainak bécsi üléséről.
A Tanács további szankciókat fogadott el a haiti bandák által elkövetett erőszakért felelős három személlyel és egy szervezettel szemben.
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a kölcsönösen előnyös partnerségeknek a jobb finanszírozás, a nemek közötti egyenlőség, a globális egészségügy és a kereskedelem révén történő előmozdításáról. E dokumentumban a Tanács megerősítette, hogy az EU elkötelezett a külső tevékenységének gerincét jelentő nemzetközi partnerségek iránt, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, a szegénység felszámolásához, a globális stabilitáshoz és a szabályokon alapuló nemzetközi rendhez.
A miniszterek jóváhagyták a következtetésekben meghatározott, különösen a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó átfogó megközelítést, az EU globális egészségügyi stratégiájának hatékony végrehajtását, a nemek közötti egyenlőség, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását, továbbá a kereskedelmi kapacitások kereskedelemösztönző támogatás révén történő megerősítését.
E következtetések jóváhagyásával a Tanács megerősítette, hogy az EU kész hozzáigazítani külső tevékenységét a változó globális környezethez, de – a tagállamokkal együtt – továbbra is megbízható és szigorú elveket követő partner marad, és ennek részeként, a világon a legtöbb hivatalos fejlesztési támogatást biztosítja. A Tanács arra szólított fel, hogy a tevékenységek minden területén hatékony végrehajtás, mérhető hatás, átláthatóság és elszámoltathatóság valósuljon meg. Emellett – a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és más nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – folytatódó együttműködést szorgalmazott a nemzetközi partnerekkel és intézményekkel a fenntartható fejlődés, a globális közegészségügyi és járványügyi biztonság, a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív kereskedelem előmozdítása érdekében.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Tanács következtetéseket fogadott el a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) részes feleinek 2026. évi felülvizsgálati konferenciájáról, a dokumentumban megerősítve, hogy határozottan támogatja az NPT-t, amely a globális nukleáris nonproliferációs rendszer sarokköve, a nukleáris leszerelés alapja, továbbá fontos elem a nukleáris energia békés célokra történő felhasználásainak továbbfejlesztésében. A szerződés jelentős kihívásokkal szembesül a 2026. évi felülvizsgálati konferencia előtti időszakban: többek között azzal az újjáéledő nukleáris retorikával, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni indokolatlan és jogellenes, teljes körű agressziós háborúja keretében tanúsít.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
