"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az Ukrajna elleni teljes invázió Oroszország általi megindításának negyedik évfordulójára tekintettel a Tanács megbeszélést tartott Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról.
Holnap egy brutális és értelmetlen esemény évfordulójáról fogunk megemlékezni. Ukrajna súlyos árat fizet Oroszország végzetes tévedéséért, Moszkva pedig egyik stratégiai célját sem tudta elérni. Csapatai elakadtak, gazdasága gyors ütemben hanyatlik, az ukrán nép pedig továbbra is kitart, és szilárd ellenállást tanúsít.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek megbeszélésének kezdetén Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tartott felszólalást videokonferencia útján, és ennek keretében áttekintést nyújtott a helyszínen tapasztalható helyzetről és Ukrajna legsürgetőbb prioritásairól.
Az EU-27-ek körében ezt követően folytatott megbeszélés középpontjában az a kérdés állt, hogy miként lehetne tovább fokozni az Oroszországra nehezedő nyomást, valamint tovább növelni az Ukrajnának nyújtandó támogatást. Bár még folyamatban van az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések 20. csomagjával kapcsolatos munka, a Tanács úgy határozott, hogy további egy évvel, 2027. február 24-ig meghosszabbítja az Ukrajna egyes, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek az Oroszország általi jogellenes annektálása miatt hozott korlátozó intézkedések hatályát. A Tanács továbbá korlátozó intézkedéseket fogadott el nyolc további személlyel szemben, akiket felelősség terhel Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért.
A főképviselő emellett bejelentette, hogy úgy határozott, 40 főben maximálja az EU melletti orosz misszió létszámát, és az Európai Bizottsággal közösen azon fog dolgozni, hogy számos korábbi orosz katona számára ne legyen megengedett a schengeni térségben való tartózkodás.
Ami az Ukrajnának nyújtott támogatást illeti, a Tanács jóváhagyta az Ukrajna-terv annak érdekében végrehajtott felülvizsgálatát, hogy figyelembe lehessen venni Svédország két rendkívüli, az Ukrajna-eszközhöz nyújtott hozzájárulását, amelyek mintegy 260 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatásból állnak. A Tanács kitért a 2026–2027-es időszakra szóló 90 milliárd EUR összegű Ukrajnát támogató hitel kérdésére is.
A Tanács ezt követően megvitatta az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalások fejleményeit, és megbeszélést folytatott arról, hogy az EU hogyan nyújthat támogatást a diplomáciai úthoz, és miként járulhat hozzá a biztonsági garanciákhoz.
Európának egyértelmű és jogos érdeke fűződik ahhoz, hogyan ér véget az orosz háború. Ahhoz, hogy az európai érdekek ne váljanak a háború járulékos áldozatává, egyértelművé kell tennünk, hogy mit várunk Oroszországtól. A határok tiszteletben tartása, a szabotázs leállítása, a háborús károk megtérítése és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérése nem túlzó követelések, hanem ezeket kell a minimumfeltételeknek tekinteni.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
Az uniós tagállamok külügyminiszterei megvitatták a közel-keleti helyzetet azon legújabb fejlemények fényében, amelyek Gázát és Ciszjordániát, valamint Iránt és Szíriát érintik.
Gáza és Ciszjordánia
A munkaebéd keretében a miniszterek véleménycserét folytattak Nyikolaj Mlagyenovval, a Gázával foglalkozó főképviselővel a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó terv végrehajtásának következő lépéseiről, valamint a közelmúltban létrehozott Béketanács szerepéről. A megbeszélés hozzájárult annak tisztázásához, hogy milyen módokon valósulhatna meg az uniós szerepvállalás, többek között az irányítási és biztonsági intézkedések tekintetében is. Mindez azonban nem érinti a jövőben meghozandó döntéseket.
Az ezt követő megbeszélés kezdetén csatlakozott a miniszterekhez Alexander De Croo, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) adminisztrátora is, aki tájékoztatta a minisztereket a régióban tett közelmúltbeli látogatásáról és a gázai súlyos humanitárius helyzetről, valamint az UNDP szerepéről.
Gázában a valódi előrelépéshez a Hamász lefegyverzésére és az izraeli erők azt követő kivonására van szükség. [...] Az Európai Unió támogatást nyújt Gáza jövőjéhez.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek megvitatták az EU hozzájárulását a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó tervnek a 2803. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban történő végrehajtásához. Erre azt követően került sor, hogy az USA január 14-én bejelentette a terv második szakaszának elindítását.
A Béketanács a február 19-én Washingtonban tartott alakuló ülése nyomán a miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy miként járulhatna hozzá az Unió a terv humanitárius, kormányzási, biztonsági és újjáépítési kérdésekkel foglalkozó részeihez. Ennek kapcsán emlékeztettek a Béketanács alapokmányával kapcsolatos aggályaikra.
Mély aggodalmuknak adtak hangot továbbá a gázai súlyos humanitárius helyzet miatt, ideértve a nem kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételének kérdését is. Ugyancsak kitértek a megerősített KBVP-szerepvállalásra, amely különösen az EU BAM Rafah átcsoportosítása és az EUPOL COPPS létszámának bővítése révén valósul meg, a palesztin rendőrség és a büntető igazságszolgáltatás szereplőinek nyújtott képzések támogatása érdekében.
Ciszjordániát illetően a Tanács megvitatta az izraeli kormány által a közelmúltban elfogadott, az ingatlan-nyilvántartási és ingatlanszerzési eljárások módosítására irányuló intézkedéseket. A miniszterek mély aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a fentiekre vonatkozó határozatok sértik a nemzetközi jogot, és még inkább aláássák a békés megoldásra és a kétállami megoldásra irányuló erőfeszítéseket.
A miniszterek újólag megerősítették továbbá az EU által a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy fontos a reformok érdekében tett erőfeszítések folytatása.
A külügyminiszterek áttekintették az iráni helyzetet is, figyelembe véve ennek kapcsán az USA és Irán között folyamatban lévő tárgyalásokat, valamint azt, hogy az Unió 2026. február 19-én úgy határozott, hogy felveszi az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) a terroristák uniós jegyzékébe. A miniszterek ismételten hangot adtak az Irán nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmuknak, és újólag megerősítették, hogy a katonai eszkaláció, illetve a belső destabilizáció jelentette kockázat kivédése érdekében meg kell őrizni a párbeszéd lehetőségeit.
A diplomácia mozgástere nagyon szűk. Magától értetődő, hogy számos aggályunk van Iránnal, annak nukleáris programjával, ballisztikus rakétáival és az olyan terroristáknak nyújtott támogatásával kapcsolatban, akik Európára nézve is fenyegetést jelentenek. A katonai beavatkozás azonban nehezen kontrollálható következményekkel járhat.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek a folyamatban lévő átmeneti folyamat – többek között az átmeneti hatóságok és a Szíriai Demokratikus Erők között a közelmúltban létrejött megállapodás – fényében megvitatták a szíriai helyzetet, hangsúlyozva ugyanakkor a biztonsági helyzet sérülékenységét.
A Tanács megerősítette, hogy – többek között fokozott uniós szerepvállalás révén – kész támogatni az inkluzív politikai átmenetet és a fenntartható újjáépítést. A miniszterek megbeszélést folytattak továbbá a közelmúltban az ország északkeleti részén fellángolt erőszakról, és kiemelték, hogy továbbra is biztonsági kockázatokat jelentenek a Dáis korábbi harcosait és családjaikat befogadó táborok és fogvatartási létesítmények. Hangsúlyozták, hogy meg kell teremteni a menekültek biztonságos visszatérésének feltételeit, és hogy az EU-nak hozzájárulást kell nyújtania a rehabilitációs és reintegrációs programokhoz.
A Külügyek Tanácsának ülése előtt, munkareggeli keretében nem hivatalos véleménycserére került sor a hibrid fenyegetésekről, valamint a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról.
Manapság a háborúkat nemcsak tankokkal és drónokkal, hanem hazugságokkal és algoritmusokkal is vívják. A külföldi információmanipuláció és beavatkozás demokráciáink szívét támadja. [...] Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük az információs harcot. [...] A miniszterek a mai napon újólag megerősítették, hogy egyértelműbben kell kommunikálni értékeinket és azt, hogy mit képvisel Európa. Ennek érdekében meg kell erősíteni a külföldi információmanipulációval és beavatkozással foglalkozó hálózatokra vonatkozó szankciókat, és fokozni kell a bűnüldöző szervekkel való együttműködést.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács elfogadta a vörös-tengeri válsággal kapcsolatban a hajózás szabadságának megőrzését célzó európai uniós tengeri védelmi művelet (EUNAVFOR ASPIDES) megbízatásának 2027. február 28-ig való meghosszabbítását.
A Bizottság tájékoztatta az uniós minisztereket Hadja Lahbib uniós biztosnak a Nagy-tavak régióban tett közelmúltbeli látogatásáról.
A miniszterek kitértek továbbá:
a nyugat-balkáni partnerek európai integrációjára irányuló görög kezdeményezésre
a Venezuelával kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekre és a következő lépésekre
a „Nők mint a béke és a biztonság előmozdítói” elnevezésű magas szintű nemzetközi konferenciára, amely 2026. február 9–10-én Bécsben került megrendezésre
