"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács az Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel videokonferencia útján tartott, nem hivatalos véleménycserét követően megbeszélést folytatott Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról.
Az ezt követő miniszteri megbeszélés középpontjában az állt, hogy a közel-keleti válság milyen hatást gyakorol Ukrajnára és Oroszország agressziós háborújára, különös tekintettel a katonai és energetikai következményekre.
A miniszterek egyértelműen megfogalmazták, hogy Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritását jelenti, és nem engedhető meg, hogy lankadjon az országra fordított figyelem. Ugyanolyan drónok támadják Kijevet, mint az Öböl menti államokat, így Ukrajna rendelkezik a legjobb drónvédelemmel. Ezért rövid megbeszélést folytattunk arról is, hogy miként tudjuk ezt kihasználni.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács megbeszélést folytatott továbbá az Ukrajnának – többek között a 2026–2027-es időszakra szóló, 90 milliárd EUR összegű, Ukrajnát támogató hitel révén – nyújtandó támogatásról, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás további növelésének módjairól.
Európa fenn fogja tartani a szankciókat, és folytatni fogja az orosz fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. Ez a háború csak akkor érhet véget, ha Moszkvának nem több, hanem kevesebb pénze lesz a háborúra. Az Oroszország árnyékflottájára nehezedő nyomás fokozása az egyik legjobb eszközünk.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács jegyzékbe vett kilenc személyt, akiket felelősség terhel a 2022. februári és márciusi bucsai mészárlásért.
Emellett további korlátozó intézkedéseket fogadott el négy olyan személlyel szemben, akiket felelősség terhel az EU-val, valamint annak tagállamaival és partnereivel szembeni külföldi információmanipulációért és beavatkozásért, továbbá következtetéseket hagyott jóvá az EU hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépési képességének javításáról.
Az uniós külügyminiszterek megvitatták a közel-keleti helyzetet az iráni háború legújabb fejleményei és a térségre gyakorolt hatásai fényében.
Irán
A miniszterek mély aggodalmukat fejezték ki a folytatódó eszkaláció, valamint a szélesebb körű regionális konfliktus kockázata miatt. Kiemelték, hogy a válság megoldásának egyetlen fenntartható módja az ellenségeskedések beszüntetése, a tűzszünet és a diplomáciához való visszatérés.
A miniszterek megvitatták továbbá a konfliktus szélesebb körű következményeit, többek között a regionális stabilitással, a globális kereskedelmi útvonalakkal, a pénzügyi piacokkal és az energiaárakkal kapcsolatos kockázatokat. A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot különösen a tengeri útvonalak biztonságossága tekintetében, valamint hangsúlyozták, hogy fenn kell tartani a hajózás szabadságát, többek között a Vörös-tengeren és a Hormuzi-szorosban.
A Hormuzi-szoroson keresztül történő műtrágya-, élelmiszer- és energiaszállítás újraindítása sürgős prioritást jelent. […] Az EU már folytat haditengerészeti műveleteket a térségben. Az uniós ASPIDES-művelet kulcsszerepet játszik a hajózás szabadságának megőrzésében. Megbeszéléseink során egyértelmű szándék mutatkozott e művelet megerősítésére.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek kiemelt prioritásként jelölték meg a régióban tartózkodó uniós polgárok védelmét. Megjegyezték, hogy a tagállamok koordinációt folytatnak egymással, az uniós eszközök pedig megkönnyítik az érintettek evakuálását és a konzuli segítségnyújtást.
Ez a háború nem Európa háborúja, de közvetlenül veszélyezteti Európa érdekeit. A háború kiterjedésével az EU számára továbbra is az uniós polgárok védelme jelenti a prioritást.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a dezeszkalációs erőfeszítések és a regionális biztonság előmozdítása érdekében fontos támogatni az iráni civil társadalmat, és folytatni kell a regionális partnerekkel – többek között az Öböl-menti térség országaival – való együttműködést.
A Tanács úgy határozott, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be további 16 személlyel és három szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel az emberi jogok Iránban történt súlyos megsértéséért.
A miniszterek megbeszélést folytattak a libanoni helyzetről, és aggodalmukat fejezték ki egyrészt azzal kapcsolatban, hogy az ország még inkább belesodródhat a konfliktusba, másrészt pedig a folyamatban lévő ellenségeskedések humanitárius következményeivel, valamint a tömeges lakóhelyelhagyásokkal kapcsolatban.
A miniszterek hangsúlyozták a dezeszkaláció szükségességét, és felszólítottak a Hezbollah leszerelésére, továbbá sürgették Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet, és tartózkodjon az olyan cselekményektől, amelyek még inkább destabilizálhatják az országot. Kiemelték továbbá, hogy továbbra is támogatni kell Libanon stabilitását és állami intézményeit.
Az EU 100 millió euró összegű humanitárius segélyt fog nyújtani Libanon számára. Emellett továbbra is támogatni fogjuk a libanoni fegyveres erőket a Hezbollah lefegyverzése érdekében.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
Gáza és Ciszjordánia
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a régióban zajló eszkaláció nem vonhatja el a figyelmet a Gázában és Ciszjordániában fennálló helyzetről. Komoly aggodalmuknak adtak hangot a gázai humanitárius körülmények romlásával és a humanitárius segítségnyújtás akadályoztatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban biztosítani kell a humanitárius segítség teljes körű, biztonságos és akadálytalan célba jutását. Ismételten kijelentették, hogy a 2803. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban előre kell lépni a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó terv végrehajtása terén.
A miniszterek aggodalmukat fejezték ki a Ciszjordániában tapasztalt erőszak eszkalálódásával – többek között az erőszakos telepesek által elkövetett támadásokkal – kapcsolatban is, és hangsúlyozták, hogy védeni kell a polgári lakosságot, biztosítani kell az elszámoltathatóságot, és meg kell előzni a további eszkalációt. Ismételten hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni a kétállami megoldás életképességét, és támogatni kell a Palesztin Hatóság reformtörekvéseit.
Az EU továbbra is szorgalmazni fogja a humanitárius hozzáférés javítását, a dezeszkalációt, valamint a Palesztin Hatóság reformjainak támogatását.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterek véleményt cseréltek az EU és a déli szomszédság közötti kapcsolatokról, és ennek során számba vették a 2025 októberében létrehozott földközi-tengeri paktum végrehajtását.
A miniszterek kiemelték, hogy a stabilitás, a gazdasági fejlődés és a jólét földközi-tengeri térségbeli előmozdítása érdekében meg kell erősíteni az EU és a déli szomszédság országai közötti partnerséget. Hangsúlyozták, hogy a paktum végrehajtása terén előrelépést kell tenni, továbbá konkrét kezdeményezések és projektek révén kézzelfogható eredményeket kell elérni.
A Külügyek Tanácsának ülése előtt, munkareggeli keretében nem hivatalos véleménycserére került sor az európai biztonsági stratégia témájában.
Világosan látszik, hogy a biztonsági környezet gyorsan változik, és a reagálás terén nem szorítkozhatunk arra, hogy rendkívüli csúcstalálkozókat szervezünk. Hosszú távú politikára van szükségünk.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a Külügyek Tanácsának elnöke
A miniszterekhez munkaebéd keretében csatlakozott Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter, akinek részvételével nem hivatalos megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi fejleményekről.
Egyéb
Az ülés során Németország és Franciaország felvetette a grúziai helyzetet, tekintettel arra, hogy az országban nemrégiben elfogadták a külföldi finanszírozásról és a politikai tevékenységről szóló jogalkotási csomagot.
Észtország, Lettország és Litvánia tájékoztatást nyújtott a minisztereknek azzal kapcsolatban, hogy Oroszország állítása szerint a balti államok nem tartják be a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt.
Olaszország és Málta tájékoztatta a minisztereket arról, hogy a Földközi-tengeren az Arctic Metagaz nevű orosz LNG-szállító hajó miatt fokozódik a tengeri és a környezeti fenyegetés.
Egyéb döntések
A Tanács határozatot fogadott el azzal a céllal, hogy afrikai országokat támogasson az aknák elleni fellépésre irányuló kapacitásaik megerősítésében, és ezzel hozzájáruljon Afrika aknamentesítéséhez.
A Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el három szervezettel és két személlyel szemben, amelyeket, illetve akiket felelősség terhel az EU tagállamai és partnerei elleni kibertámadásokért.
