Bel- és Igazságügyi Tanács, 2017.10.12–13., 2017. október 12–13.

Az október 13-i ülés főbb eredményei

Schengeni határellenőrzési kódex

A miniszterek első alkalommal nyilvánítottak véleményt a Schengeni határellenőrzési kódex módosítását célzó európai bizottsági javaslatról, amely a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására vonatkozó szabályokat frissíti majd. A javaslatról ezt követően szakértői szintű megbeszélések kezdődnek.

A miniszterek nyugtázták a jelenlegi szabályok végrehajtására vonatkozó bizottsági ajánlást is.

„A schengeni térség előnyei vitán felül állnak, ezért meg kell találnunk a legjobb módot arra, hogy megvédjük az e téren elért eredményeinket, ugyanakkor képesek legyünk kezelni azokat a folyton változó veszélyeket is, amelyekkel egyes tagállamaink néznek szembe. A mai termékeny és őszinte vitát követően a javaslat részletes vizsgálata következik.”

Andres Anvelt észt belügyminiszter

A terrorizmus elleni küzdelem

A miniszterek eszmét cseréltek arról, hogyan lehet javítani a bűnüldözés és a hírszerzés szereplői közötti együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem terén, maradéktalanul tiszteletben tartva ugyanakkor azt, hogy a nemzetbiztonság a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Migráció és menekültügy

A miniszterek a Bizottság nemrég benyújtott ajánlása nyomán informális megbeszélést tartottak arról a szerepről, amelyet az áttelepítés játszhat az általános uniós migrációkezelésben és az EU menekültügyi politikáiban.

A Tanács tudomásul vette továbbá a közös európai menekültügyi rendszer reformját alkotó hét jogalkotási aktussal kapcsolatban elért eredményeket:

• az az uniós Menekültügyi Ügynökséggel kapcsolatos javaslatról a Tanács és az Európai Parlament 2017 júniusában már általános politikai „ad referendum”, azaz a későbbi jóváhagyást feltételező megállapodásra jutott
• két javaslatról (az Eurodackal kapcsolatos rendeletről és a kvalifikációs irányelvet felváltó rendeletről) még folyamatban vannak a tárgyalások az Európai Parlamenttel
• két másik javaslattal (az áttelepítési rendelettel és a befogadási feltételekről szóló irányelvvel) kapcsolatban az elnökség igyekszik elérni, hogy lehetőleg még az év vége előtt megszülessen a tárgyalási megbízatás Tanácson belül, és megkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Parlamenttel
• a menekültügyi eljárásokról szóló rendelettel kapcsolatban jól halad a munka a Tanács előkészítő szerveiben
• a szolidaritást és a felelősségvállalást (azaz a dublini rendszer reformját) illetően a korábbi elnökségek munkájára építve folytatódnak a közös megközelítés kialakítására irányuló erőfeszítések

Az október 12-i ülés főbb eredményei

Európai Ügyészség

A megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok elfogadták az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet. Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz. Az Ügyészség az uniós csalások elleni küzdelem érdekében egyesíteni fogja az európai és a tagállami szintű bűnüldözési erőfeszítéseket.

• A megerősített együttműködésben részt vevő 20 tagállam elfogadta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2017.10.12.)

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

A miniszterek megvitatták azt a rendeletet, amelynek célja a meglévő Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) kibővítése egy centralizált rendszer létrehozásával. A tagállamok többsége egyetértett abban, hogy a rendszernek információkat kell tartalmaznia az elítélt harmadik országbeli állampolgárokról, még akkor is, ha az adott személy uniós állampolgársággal is rendelkezik. A miniszterek az ECRIS-rendszerben történő ujjnyomatrögzítés kritériumaival is foglalkoztak: bár egyes tagállamok szerint a szándékosan elkövetett bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés mint kritérium kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, e téren még további munkára van szükség.

A miniszterek irányadó vitát tartottak a vagyoni eszközök befagyasztását és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó rendeletjavaslatról is. A tagállamok nagyrészt támogatták, hogy a rendelet hatálya a megelőző célú vagyonelkobzásra is kiterjedjen, amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egyértelműen bűncselekményekhez kapcsolódik, és a megfelelő eljárási biztosítékokat kellőképpen tiszteletben tartják.

„Az Európai Unió könnyebbé teszi polgárai életét – de keményen dolgozunk azon is, hogy a bűnözők ne élhessenek vissza az EU biztosította kedvezményekkel. Ennek elengedhetetlen feltétele a büntető igazságügyi rendszerek közötti együttműködés, amelynek részét képezi többek között az ítéletekre vonatkozó információk megosztása, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és a vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerése is. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően a jövőben biztosítani tudjuk, hogy a bűnözők ne menekülhessenek meg a felelősségre vonástól és ne folytathassák a tevékenységüket úgy, hogy egy másik országba költöznek vagy külföldre menekítik a vagyoni eszközeiket.”

Urmas Reinsalu, észt igazságügyi miniszter

Alapjogok

A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2016. évi alkalmazásáról. Ezekben a legfontosabb kérdésekkel, például a rasszizmus elleni küzdelemmel és a nőkkel szemben elkövetett erőszakkal foglalkozik.

• A Tanács következtetései az Alapjogi Charta 2016. évi alkalmazásáról