"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az igazságügyi miniszterek videokonferenciája, 2020. október 9.
Főbb eredmények
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
A miniszterek politikai hozzájárulásukat adták ahhoz a következtetéstervezethez, amelyet az elnökség készített arról, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog területén miként lehet kiaknázni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. E következtetéseket a Tanácsnak az egyik soron következő ülésén még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az igazságszolgáltatás digitalizációjában hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket most, a világjárvány idején különösen az előnyünkre tudunk fordítani. A digitalizáció hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok bármikor képesek legyenek független bírósághoz fordulni, valamint hogy hatékonyabbá tudjuk tenni az eljárásainkat. A mesterséges intelligencia például segítheti a bírák munkáját és előmozdíthatja a határozatok összehasonlíthatóságát és jó minőségét. A mesterségesintelligencia-rendszereknek átláthatónak, átfogónak, biztonságosnak, és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Nyilvánvaló persze, hogy a bírósági határozatok meghozatalát nem lehet teljes mértékben automatizálni: a végső döntést mindig egy bírónak kell meghoznia.
Christine Lambrecht, Németország szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztere
A következtetéstervezetben a Tanács arra sarkallja a tagállamokat, hogy nagyobb mértékben használjanak digitális eszközöket a bírósági eljárások során, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2020 végéig dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozóan. Megállapítja továbbá, hogy fejleszteni kell a digitális készségeket az igazságszolgáltatási ágazatban, hogy a bírák, az ügyészek, az igazságügyi alkalmazottak és más igazságszolgáltatási szakemberek hatékonyan tudják használni a digitális eszközöket, mégpedig úgy, hogy eközben kellőképp tiszteletben tartják az igazságszolgáltatáshoz fordulók jogait és szabadságait.
A miniszterek az EU Alapjogi Ügynöksége igazgatójának részvételével véleménycserét tartottak az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy miként lehet a büntető igazságszolgáltatás keretében hatékonyabb választ adni az antiszemitizmusra.
A miniszterek megvizsgálták, hogy milyen további lépésekkel lehet bátorítani az áldozatokat, a zsidó közösségeket és más civil szervezeteket, hogy jelentsék az antiszemita incidenseket, valamint hogy – az antiszemita bűncselekmények hatékony kivizsgálását elősegítendő – miként lehet javítani az antiszemitizmusra vonatkozó adatok nyilvántartását és gyűjtését.
Az elnökség következtetéstervezetet terjesztett elő, amelyben az Alapjogi Chartát a mesterséges intelligenciával és a digitális transzformációval összefüggésben vizsgálja. Az elnökség az ülést követően felveszi majd a kapcsolatot a delegációkkal annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a szövegről.
A következtetéstervezet célja, hogy hozzájáruljon ahhoz a vitához, amely az Unióban egyrészt a digitális átállásról folyik, másrészt pedig arról, hogy e technológiai fejlődés során hogyan lehet biztosítani a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartását. A szöveg a mesterséges intelligencia alapvető jogokon alapuló szemléletére épül és iránymutatást nyújt a méltósággal, a szabadságokkal, az egyenlőséggel, a szolidaritással, a polgárok jogaival és az igazságszolgáltatással kapcsolatban.
A gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem
Az Európai Bizottság képviselője bemutatta a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre irányuló, nemrég kidolgozott uniós stratégiát, majd a miniszterek megvitatták annak igazságügyi vonatkozásait, mindenekelőtt a prevenciót és az áldozatok védelmét illetően. A miniszterek kijelentették, hogy nagy mértékben támogatják a bizottsági stratégiát.
A vita az elnökség által benyújtott két kérdés köré szerveződött. Az egyik kérdés az internetes vállalkozásoknak a gyermekpornográfia felderítésére, bejelentésére és eltávolítására irányuló szerepét és esetleges kötelezettségeit firtatta, a másik pedig arra vonatkozott, hogy miként lehet segíteni az áldozatokat abban, hogy sikeresen kérjék az őket érintő anyagok eltávolítását.
Elektronikus bizonyítékok
Az elnökség tájékoztatta az igazságügyi minisztereket azon jogalkotási javaslatok állásáról, amelyek célja az adatok tárolási helyétől függetlenül gyorsabb hozzáférést biztosítani az elektronikus bizonyítékokhoz. A Tanács a rendelettel kapcsolatos tárgyalási álláspontját 2018 decemberében, az irányelvvel kapcsolatosat pedig 2019 márciusában fogadta el.
A határokon átnyúló nyomozások hatékonyságának biztosításához megfelelő eszközökre van szükségünk. Az elektronikus bizonyítékok hozzáférhetősége pedig fontos áttörést jelent e tekintetben. Arra kérem az Európai Parlamentet, hogy foglaljon állást annak érdekében, hogy haladéktalanul megkezdhessük a háromoldalú tárgyalásokat.
Christine Lambrecht, Németország szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztere
Az Európai Bizottság beszámolt a minisztereknek az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban folyamatban lévő nemzetközi tárgyalásokról is, azaz az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló EU–USA megállapodásra és az Európa Tanácson belül a budapesti egyezményhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyvre irányuló tárgyalásról.
Európai Ügyészség
A Bizottság és az európai főügyész tájékoztatta a minisztereket az Európai Ügyészségről szóló rendelet végrehajtásának aktuális állásáról. Eszerint sok területen folyik a munka annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség 2020 végére teljes mértékben működőképes lehessen.
Egyéb napirendi pontok
A Bizottság beszámolt a minisztereknek a személyes adatok Egyesült Államokba történő továbbításáról szóló C-311/18. sz. ügyben (Schrems II. ügy) hozott bírósági ítéletről.
Litvánia felkérte a tagállamokat annak átgondolására, hogy tegyen-e az EU bármilyen lépést az olyan elítélt fogvatartottak származási tagállamukba történő átszállításának megkönnyítésére, akik valamelyik tagállam állampolgárai és egy harmadik országban töltik szabadságelvonással járó büntetésüket.
Az igazságszolgáltatás digitalizációjában hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket most, a világjárvány idején különösen az előnyünkre tudunk fordítani. A digitalizáció hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok bármikor képesek legyenek független bírósághoz fordulni, valamint hogy hatékonyabbá tudjuk tenni az eljárásainkat. A mesterséges intelligencia például segítheti a bírák munkáját és előmozdíthatja a határozatok összehasonlíthatóságát és jó minőségét. A mesterségesintelligencia-rendszereknek átláthatónak, átfogónak, biztonságosnak, és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Nyilvánvaló persze, hogy a bírósági határozatok meghozatalát nem lehet teljes mértékben automatizálni: a végső döntést mindig egy bírónak kell meghoznia.