Európa digitális jövője
A digitális átállás az EU gazdasági fejlődésének és stratégiai autonómiájának döntően fontos eleme. Az Unió számos szakpolitikai területen dolgozik annak érdekében, hogy előmozdítsa Európa digitális jövőjét.
Hogyan teszi az EU könnyebbé és biztonságosabbá életünket az online térben?
Az Európai Unió aktívan dolgozik azon, hogy minden európai számára élhetőbb digitális környezetet teremtsen. Fontos, hogy a digitális térben biztonságosan és egyszerűen tudjunk mozogni, és érvényesüljenek alapvető szabadságaink.
Olvassa el tematikus összeállításunkat az EU-ban létrehozandó közös e-személyazonosítóról, arról, hogy az EU milyen szabályokat kíván hozni annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen, és miként könnyíti meg az adatmegosztást az orvosi kutatás terén.
A digitális átállás az EU-ban
A digitális technológiák megváltoztatják életünket: azt, ahogyan kommunikálunk, ahogyan élünk, és ahogyan dolgozunk. A digitalizáció segíthet megoldásokat találni az Európát és az európaiakat napjainkban érő számos kihívásra, emellett lehetőségeket kínál arra, hogy:
- munkahelyeket hozzunk létre
- fejlesszük és javítsuk az oktatást
- előmozdítsuk a versenyképességet és az innovációt
- fellépjünk az éghajlatváltozással szemben és megvalósíthassuk a zöld átállást
A Covid19-világjárvány elmúltával a digitalizáció döntő szerepet tölt be mind abban, hogy helyreállítsuk a gazdaságot, mind pedig abban, hogy reziliensebbé tegyük az európai egészségügyi és ellátási rendszereket. A digitalizáció újabb lendületet ad az EU-nak a technológiai átállás felgyorsítására, hiszen előmozdítja az elektronikus egészségügyet és az olyan alaptechnológiák alkalmazását, mint a felhőalapú számítástechnika, a kvantumtechnológiák és a nagy teljesítményű számítástechnika.
Annak érdekében, hogy társadalmaink és gazdaságaink megfeleljenek a digitális kor kihívásainak, az EU elkötelezte magát amellett, hogy egy inkluzív, mindenki számára elérhető, biztonságos digitális teret hoz létre az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy a digitális átállás megvalósítása során meg kell óvni az EU értékeit, valamint az állampolgárok alapvető jogait és biztonságát, és mindeközben meg kell erősíteni Európa digitális szuverenitását.
Az EU a digitális átállást a „digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programján keresztül igyekszik megvalósítani. A program 2030-ig elérendő konkrét célokat és mérföldköveket határoz meg. Négy téma – készségek, vállalkozások, kormányzat és infrastruktúra – köré szerveződik, és kiemelt helyen szerepelnek benne a digitális készségek és az oktatás.
Az EU digitális stratégiájának főbb szakpolitikai területei
Az Unió számos olyan szakpolitika kialakításán dolgozik, amelyek előmozdítják a digitális átállást.
Digitális évtized
A Bizottság 2021 márciusában előterjesztette a „digitális iránytű” elnevezésű jogszabályi keretet, amely jövőképet alkotva meghatározza, hogy az EU-nak 2030-ig mely célokat kell követnie a digitalizáció előmozdítása érdekében. A stratégiának részét képezi „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozati javaslat is, amely megteremti a 2030-ra kitűzött digitális célok elérését szolgáló irányítási keretet.
A Tanács 2022. december 8-án fogadta el a programot.
„A digitális évtizedhez vezető út”: uniós terv a digitális Európa 2030-ra történő megvalósításához
Európai nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről
A digitális iránytű program keretében az EU nyilatkozatot kíván elfogadni a digitális jogokról és elvekről. E nyilatkozat arra hivatott, hogy rögzítse a digitális környezetben a polgárokat megillető jogokat, és egy olyan alapelvi keretet teremtsen, amelyet az EU és tagállamai a digitális átállás során érvényesíteni fognak.
2021 decemberében az uniós tagállamok távközlési miniszterei megvitatták a nyilatkozatra irányuló bizottsági javaslatot. Határozottan támogatták a kezdeményezést, amely egyértelművé tenné, hogy az alapvető jogok éppúgy érvényesek online, mint offline.
A három uniós intézmény 2022. november 14-én zárta le a nyilatkozatról folytatott tárgyalásokat. A Tanács 2022. december 5-én elfogadta a nyilatkozatot.
A Tanács 2023. október 20-án következtetéseket hagyott jóvá a digitális autonómiának az alapvető jogok digitális korban való védelmét és érvényesítését célzó előmozdítására vonatkozóan.
- Európai nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről (háttér-információk)
- Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2021. december 3.
- Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok (Európai Bizottság)
- Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről: az uniós értékek és a polgárok a digitális átállás középpontjában (sajtóközlemény, 2022. november 14.)
- A Tanács meghatározta az alapvető jogoknak a digitális világban való védelmére vonatkozó elképzelést (sajtóközlemény, 2023. október 20.)
Európa digitalizációja (Infografika)
Digitális szolgáltatások
Az online platformok az uniós digitális piac és gazdaság fontos részei. Az uniós tagállamok tudatában vannak, hogy a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok megerősítésre, korszerűsítésre és pontosításra szorulnak, mivel:
- garantálni kell a felhasználók online biztonságát
- teret kell biztosítani az innovatív digitális vállalkozások növekedéséhez
A digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi keret az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 2000. évi elfogadása óta változatlan. Az azóta eltelt időben azonban a digitális technológiák, üzleti modellek és szolgáltatások soha nem tapasztalt ütemben változtak.
A digitális tér szabályozásának szükségszerűségére válaszul az EU kidolgozta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot. Az e csomagba tartozó két jogszabály célja olyan intézkedéseket meghatározni, amelyek védik a felhasználókat, és ezzel párhuzamosan támogatják az innovációt a digitális gazdaságban.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új szabályokat határoz meg az uniós polgárok alapvető jogainak az online térben történő védelme érdekében. A jogszabály 2022. november 16-án lépett hatályba.
A digitális piacokról szóló jogszabály a technológiai nagyvállalatok szabályozása útján egyenlő versenyfeltételeket teremt az uniós vállalkozások számára. A jogszabály 2022. november 1-jén lépett hatályba.
Adatgazdaság
A technológia fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű adat áll rendelkezésre. A Tanács célja a közös uniós értékekkel összhangban létrehozni az adatok egységes piacát, és ezáltal lehetővé tenni az adatok nagyobb mértékű megosztását, valamint az adatok ágazatokon és határokon átnyúló újrafelhasználását.
Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai adatstratégiára, amely a digitális átállást lesz hivatott elősegíteni az elkövetkező öt évben. Az Európai Tanács a 2020. októberi rendkívüli ülésén üdvözölte a stratégiát, amely támogatja az Uniót a digitalizációval kapcsolatos globális törekvései megvalósításában. Az EU célja, hogy az európai értékek érvényesülése mellett, magas szintű adatbiztonságot, adatvédelmet és a magánélet védelmét biztosítva valódi, versenyképes európai adatgazdaságot építsen ki.
Az európai adatstratégia egyik fontos eleme az adatkormányzásról szóló rendelet, amely azt hivatott elérni, hogy több olyan adat álljon rendelkezésre, amelyet ágazatokon és határokon átívelően tovább fel lehet használni.
Az adatkormányzásról szóló rendelet szilárd mechanizmusokat fog létrehozni az adatközvetítő szolgáltatásokba vetett bizalom növelése és az adataltruizmus, azaz az adatok közhasznú felhasználásának előmozdítása érdekében, ugyanakkor központi szerepet fog játszani az uniós szintű közös interoperábilis adatterek létrehozásának lehetővé tételében és irányításában az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia, a mobilitás és az egészségügy.
A Tanács 2022. május 16-án jóváhagyta az adatkormányzási rendeletet.
- A Tanács jóváhagyta az adatkormányzási rendeletet (sajtóközlemény, 2022. május 16.)
- Az adatmegosztás előmozdítása: az elnökség megállapodásra jutott a Parlamenttel az adatkormányzási rendeletről (sajtóközlemény, 2021. november 30.)
- Egyszerűbb adatmegosztás: az EU Tanácsa kialakította álláspontját az adatkormányzási rendeletről (sajtóközlemény, 2021. október 1.)
- Európai adatstratégia (Európai Bizottság)
A Tanács mindemellett jelenleg dolgozik egy rendeleten, amely harmonizált szabályokat fog bevezetni a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozóan (adatmegosztási jogszabály).
Az adatmegosztási jogszabályra vonatkozó bizottsági javaslat legfontosabb célja biztosítani az adatok képviselte értékeknek az adatgazdaság szereplői közötti méltányos elosztását, valamint elősegíteni az adatokhoz való hozzáférést és az adatok felhasználását.
A Tanács és az Európai Parlament 2023. június 27-én ideiglenes megállapodásra jutott az adatmegosztási jogszabályra vonatkozóan.
A digitális átállás és az intelligensebb mobilitás EU-n belüli felgyorsítása érdekében a Tanács felülvizsgálta az intelligens közlekedési rendszerek kiépítéséről szóló 2010. évi irányelvet, és új keretet fogadott el.
A felülvizsgált irányelv célja az, hogy az érintett szolgáltatások, így például a multimodális útvonaltervezők és navigációs szolgáltatások alapját képező digitális adatok minél gyorsabban rendelkezésre álljanak, és javuljon interoperabilitásuk. Ez lehetővé teszi a járművek és a közúti infrastruktúra közötti kommunikációt, hogy például figyelmeztetni lehessen a váratlan eseményekre, többek között a forgalmi dugókra. Az új irányelvet a Tanács 2023. október 23-án elfogadta.
A digitális gazdaság adóztatása
A digitális szolgáltatások egyre nagyobb kihívások elé állítják a jelenlegi adórendszereket. A nemzetközi adóztatásra vonatkozó hatályos szabályokat a valamely országban fizikailag jelen lévő vállalkozásokra dolgozták ki. Ennek eredményeként a digitális tevékenységekből származó nyereséget gyakran nem abban az országban adóztatják meg, ahol az keletkezett.
Az uniós országok adórendszereit át kell alakítani, hogy a digitális kor követelményeinek megfelelően működhessenek. Ez a munka jelenleg is zajlik. Az EU fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, nem utolsósorban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) folytatott aktuális tárgyalások keretében, amelyek célja globális konszenzuson alapuló, hosszú távú megoldást találni a problémára. Amennyiben azonban a közeljövőben nem lesz kilátás egy globális megoldásra, a Tanács kész feltérképezni, hogy milyen intézkedések hozhatók az Unió szintjén.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia egyrészt hozzájárulhat a gazdaság innovatívabbá, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tételéhez, másrészt pedig a polgárok számára javuláshoz vezethet a biztonság, az oktatás és az egészségügy területén. Ezenkívül segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is. A Tanács – amellett, hogy támogatja a mesterséges intelligencián alapuló technológia fejlesztését – tudatában van a potenciális kockázatoknak is, ezért etikus és emberközpontú megközelítést szorgalmaz e technológia kapcsán.
Az Európai Tanács 2020 októberében felkérte a Bizottságot, hogy:
- tegyen javaslatot arra, miként lehetne fokozni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásra és innovációra, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazására irányuló európai és tagállami köz- és magánberuházásokat
- biztosítsa, hogy az európai kutatóközpontok alkossanak sűrűbb hálózatot, és javuljon köztük a kiválóságon alapuló koordináció és szinergia
- dolgozza ki a nagy kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek fogalmának egyértelmű és objektív meghatározását
A Bizottság 2021 áprilisában rendeletjavaslatot tett közzé, amelynek célja összehangolni a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet), továbbá előterjesztett egy összehangolt tervet, amely több, a Bizottság és a tagállamok által közösen megvalósítandó intézkedést tartalmaz. E szabálycsomag célja növelni a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat, valamint előmozdítani az MI-technológiák fejlesztését és aktualizálását.
A Tanács 2021 októberében tárgyalta a javasolt jogszabályt, és egyrészt rámutatott azokra a jelentős társadalmi és gazdasági előnyökre, amelyeket a mesterséges intelligencia számos ágazatban kínálni tud, másrészt hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a magánélet, valamint a polgárok védelmét és a biztonságot.
A Tanács 2022. december 6-án fogadta el álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályokról.
- A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
- Rendelet a mesterséges intelligenciáról: a Tanács az alapvető jogokat tiszteletben tartó, biztonságos mesterséges intelligencia előmozdítására szólít fel (sajtóközlemény, 2022. december 6.)
- Biztonságos, a jog keretei között működő és megbízható mesterséges intelligencia (tematikus összeállítás)
Hónapokig tartó tárgyalások eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2023. december 9-én, egy háromnapos maratoni tárgyalási fordulót követően ideiglenes megállapodásra jutott a jogszabályról.
A végleges szöveget a Parlament és a Tanács – vagyis az EU két társjogalkotója – 2024. április 23-án, illetve május 21-én hivatalosan jóváhagyta. A mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet 2026-tól kell alkalmazni.
- A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet: a Tanács zöld utat adott a mesterséges intelligenciára vonatkozó – a világon az első ilyen – jogszabálynak (sajtóközlemény, 2024. május 21.)
- Rendelet a mesterséges intelligenciáról: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a világ első mesterségesintelligencia-szabályairól (sajtóközlemény, 2023. december 9.)
Több munkahely a mesterséges intelligencia területén
2025-ig világszerte 60 millió új munkahely jöhet létre a mesterséges intelligencia és a robotika révén.
Konnektivitás
A Covid19-világjárvány nem hagyott kétséget afelől, hogy Unió-szerte gyors és mindenütt jelen lévő hálózati összekapcsoltságra van szükség ahhoz, hogy minden európai polgár számára hozzáférhetővé váljanak a digitális technológiák. Az EU a konnektivitásra vonatkozóan egy sor, 2025-re elérendő célt tűzött ki, például az alábbiakat:
- gigabites kapcsolat a fő társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára
- megszakítás nélküli 5G-s lefedettség minden városi területen és a legfontosabb szárazföldi közlekedési útvonalakon
- legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolat minden európai háztartásban
Az EU általános célkitűzése, hogy összehangolt szabályokat dolgozzon ki az Unióban a hálózati összekapcsoltságot biztosító szolgáltatások számára. Ennek keretében már sor került néhány intézkedésre, így például az alábbiakra:
- a vezeték nélküli, például az 5G-hálózatok támogatása
- a barangolási díjak megszüntetése az EU-n belül
Az EU 2022 áprilisában módosított szabályokat fogadott el az Unión belüli barangolásra vonatkozóan. Ezek biztosítják, hogy a polgárok továbbra is többletdíj fizetése nélkül telefonálhassanak, sms-ezhessenek és internetezhessenek az uniós országokon belüli utazásaik során. Az új szabályok 2032-ig lesznek érvényben.
Kiberbiztonság
Mivel a kiberfenyegetések és -bűncselekmények egyre gyakoribbá és kifinomultabbá válnak, az Unió arra törekszik, hogy javítsa a reagálási képességeit, továbbá megőrizze a digitális infrastruktúra, valamint a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások integritását, biztonságát és rezilienciáját. Határozottabb kiberbiztonsági válaszintézkedésekkel gondoskodni lehet a digitális technológia iránti bizalom erősítéséről, valamint a kibertér biztonságának, nyitottságának és védettségének megóvásáról. Az Európai Tanács 2020. októberi rendkívüli ülésén az uniós vezetők rámutattak arra, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy megvédje magát a kiberfenyegetésekkel szemben, hogy biztonságos kommunikációs környezetet teremtsen különösen a kvantumtitkosítás révén, valamint hogy igazságszolgáltatási és bűnüldözési célokból biztosítsa az adatokhoz való hozzáférést.
Mivel egyre több bűnöző használja a technológiát bűncselekmények megtervezéséhez és elkövetéséhez, a bűnüldözés során a hatóságok is egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak az elektronikus bizonyítékokra. Az EU jelenleg megbeszéléseket folytat az elektronikus bizonyítékok könnyebb és gyorsabb elérését lehetővé tévő új szabályokról.
Európai elektronikus azonosító (eID)
Az Európai Tanács 2020 októberében szorgalmazta, hogy kerüljön kidolgozásra a biztonságos, nyilvános elektronikus azonosításnak (eID) az Unió egészére kiterjedő, az interoperábilis digitális aláírást is magában foglaló kerete, amelynek révén a polgárok ellenőrzést gyakorolhatnak az online személyazonosságuk és adataik felett, és hozzáférhetnek a digitális állami, magán- és határokon átnyúló szolgáltatásokhoz.
A Bizottság 2021 júniusában nyújtotta be az európai digitális azonosítóról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A javaslat egy európai digitális személyiadat-tárca létrehozására irányul, amely lehetővé teszi a dokumentumok biztonságos tárolását, kezelését és megosztását.
A Tanács 2022. december 6-án fogadta el az elektronikus azonosítóra vonatkozó tárgyalási megbízását. A Tanács számára nagyon fontos, hogy az európai digitális személyiadat-tárca rendkívül biztonságos legyen, tiszteletben tartsa az adatvédelmet, és mindenki számára ingyenes legyen.
A Tanács és a Parlament 2023. június 29-én megállapodott az elektronikus azonosításról szóló rendeletről.
Az igazságszolgáltatás digitalizációja
A tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek további digitalizációja elősegítheti, hogy a polgárok és a vállalkozások hatékonyabban élhessenek az igazságszolgáltatáshoz való jogukkal, valamint növelheti a bírósági eljárások eredményességét és hatékonyságát.
Néhány uniós tagállam már alkalmaz digitális eszközöket az igazságszolgáltatás területén. Néhány példa:
- digitális bírósági eljárások lefolytatása
- elektronikus kommunikáció a felek között
- okmányok elektronikus továbbítása
- videokapcsolat révén lefolytatott meghallgatás és videokonferencia alkalmazása
Célszerű, hogy a tagállamok szélesebb körben alkalmazzanak digitális eszközöket bírósági eljárások céljára, anélkül, hogy aláásnának olyan alapelveket, mint a bíróságok függetlensége és pártatlansága.
A Tanács 2023. december 8-án elfogadta a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról szóló rendeletet, valamint az azt kísérő irányelvet, amely megkönnyíti az elektronikus kommunikációt a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások összefüggésében.
Az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei a közelmúltban jóváhagyták a 2024–2028-as időszakra szóló e-igazságügyi stratégiát. A stratégia iránymutatást fog nyújtani a tagállamok számára az olyan, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések széles körének végrehajtásához, amelyek együttes célja, hogy felgyorsítsák a digitalizációs folyamatot és a digitális szolgáltatások használatát az igazságszolgáltatás területén.
- A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott információcsere javításáról (sajtóközlemény, 2022. december 14.)
- Digitális igazságszolgáltatás: a Tanács tárgyalási megbízásokat fogadott el az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról szóló két javaslatra vonatkozóan (sajtóközlemény, 2022. december 9.)
- Digitális Európa: a Tanács új szabályokkal korszerűsíti a bizonyításfelvétel és az iratkézbesítés terén folytatott igazságügyi együttműködést (sajtóközlemény, 2020. november 4.)
- A Tanács következtetéseket fogadott el arról, hogy a digitalizációt kiaknázva miként lehet javítani az igazságszolgáltatáshoz való jog jobb érvényesülését (sajtóközlemény, 2020. október 13.)
- Az EU fontos lépést tett az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizálása felé (sajtóközlemény, 2023. december 8.)
Digitális információcsere
A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben a nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti digitális információcsere fokozása érdekében az EU 2021 decemberében új jogszabályra irányuló javaslatot terjesztett elő.
Az új szabályok értelmében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Eurojustot a terrorista bűncselekmények miatt indított bűnügyi nyomozásokról, amint az ilyen ügyeket az igazságügyi hatóságok elé utalják. A javaslat:
- korszerű, digitális ügyviteli rendszert hoz létre, amely tárolja ezeket az információkat, és lehetővé teszi azok keresztellenőrzését
- javítja az Eurojust képességét arra, hogy feltárja a terrorizmus területén folytatott transznacionális nyomozások és büntetőeljárások közötti összefüggéseket, és ezekről proaktív módon tájékoztassa a tagállamokat
- biztonságos digitális kommunikációs csatornát hoz létre a tagállamok és az Eurojust között
- egyszerűsíti a harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy hozzáférést biztosít az Eurojusthoz delegált összekötő ügyészek számára az ügyviteli rendszerhez
A Tanács 2023. szeptember 18-án elfogadta az új jogszabályt.