Európai Ügyészség
Az Európai Ügyészség (EPPO) hatáskörébe tartozik az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás, a vádhatósági eljárások lefolytatása és az elkövetők bíróság elé állítása.
Az Európai Ügyészség
Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. E bűncselekmények közé tartoznak az alábbiak:
- csalás
- korrupció
- pénzmosás
- határokon átnyúló héacsalás
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését.
Az uniós intézményeknek és szerveknek, valamint az Európai Ügyészséghez csatlakozott 24 tagállam illetékes hatóságainak jelenteniük kell az Európai Ügyészségnek az uniós költségvetést érintő büntetendő cselekményeket. Emellett egyének is tehetnek bejelentést csalás vagy más bűncselekmény gyanúja esetén.
Részt vevő tagállamok
Eddig a következő 24 uniós tagállam döntött úgy, hogy az ún. megerősített együttműködési eljárás keretében csatlakozik az uniós költségvetés csalással szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekhez:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.
Miért jött létre az Európai Ügyészség?
Mielőtt az Európai Ügyészség megkezdte a működését, egyedül a nemzeti hatóságok folytathattak nyomozást az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére irányulóan, de csak korlátozott eszközökkel, mivel hatáskörük a nemzeti határokon túl megszűnik.
Azok az uniós szervek pedig, amelyek léteztek már az Európai Ügyészség előtt is – így például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) – nem indíthatnak bűnügyi nyomozást és nem folytathatnak vádhatósági eljárást a tagállamokban.
Az EPPO segít ezeket a hiányosságokat orvosolni és ezáltal határozottan fellépni az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekményekkel szemben.
Milyen szerepet tölt be és hogyan épül fel az Európai Ügyészség?
Az ügyészség feladata
Az Európai Ügyészség feladata az, hogy fellépjen az EU költségvetését érintő csalásokkal szemben. Hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson le az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre vonatkozóan.
Az Európai Ügyészség határokon átnyúló nyomozást folytat a 10 000 EUR összeget meghaladó, uniós pénzeszközöket érintő csalások, illetve a 10 millió EUR-nál nagyobb kárt okozó, határokon átnyúló héacsalások esetében. Szorosan együttműködik a tagállamok bűnüldöző hatóságaival, valamint más szervekkel, például az Eurojusttal és az Europollal.
Az ügyészség felépítése
Az EPPO felépítése kétszintű: egy központi és egy nemzeti szintből áll.
Központi szint
A központi szintet az Európai Főügyész és az ügyészi kollégium alkotja. Székhelyük Luxembourgban található.
Az Európai Főügyész feladata az, hogy vezesse az Európai Ügyészséget, megszervezze az ott folyó munkát, és képviselje az EPPO-t az uniós intézményekkel, a tagállamokkal és a harmadik országokkal folytatott kapcsolattartás során.
2019 októberében Laura Codruţa Kövesi személyében kinevezték az első Európai Főügyészt.
A Tanács 2026 márciusában megállapodott Andrés Ritter új Európai Főügyésszé történő kinevezéséről, 2026. november 1-ji hatállyal. Az Európai Főügyészt a Tanács és az Európai Parlament (EP) közös megegyezéssel nevezi ki.
Az ügyészi kollégium az Európai Ügyészség fő stratégiai és felügyeleti szerve. Meghatározza az EPPO stratégiáját, elfogadja belső szabályzatát, és a részt vevő tagállamok mindegyikében biztosítja a nyomozások és a vádhatósági eljárások következetes megközelítését.
Az ügyészi kollégium az Európai Főügyészből és a részt vevő tagállamok ügyészeiből áll. A Tanács fontos szerepet játszik az európai ügyészek kinevezésében. Mindegyik részt vevő tagállam jelölteket állít a tisztségre. A jelöltek független értékelését követően a Tanács tagállamonként egy európai ügyészt nevez ki.
Az állandó tanácsok ellenőrzik és irányítják a nyomozásokat, és operatív döntéseket hoznak.
- Európai Ügyészség: a Tanács megerősítette Andrés Ritter új Európai Főügyésszé történő kinevezését (sajtóközlemény, 2026. március 9.)
- Európai Ügyészség: A Tanács megerősítette, hogy Laura Codruța Kövesi lesz az első európai főügyész (sajtóközlemény, 2019. október 14.)
- Laura Codruţa Kövesi önéletrajza
2. Nemzeti szint
A nemzeti szint a delegált európai ügyészekből áll.
A delegált európai ügyészek a 24 részt vevő uniós tagállamban felelnek a bűnügyi nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatásáért. Munkájukat teljes mértékben a nemzeti hatóságoktól függetlenül végzik.
Hogyan kezdődött az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködés?
Az Európai Bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatát. A jogszabály elfogadásához a Tanács egyhangú döntésére és az Európai Parlament egyetértésére lett volna szükség.
A Tanács azonban több mint három évnyi tárgyalás után sem tudott egyhangúlag megállapodni a javaslatról, így 2017 februárjában rögzítette az egyhangú megállapodás hiányát, az Európai Tanács pedig ezt egy hónappal később megerősítette.
A szerződések értelmében ilyen helyzetekben legalább kilenc tagállam összefoghat, és úgy dönthet, hogy megerősített együttműködés keretében folytatja a munkát.
Ennek megfelelően 2017 áprilisában megkezdődött az Európai Ügyészséggel kapcsolatos megerősített együttműködés. A Tanács 2017 októberében elfogadta az Európai Ügyészségről szóló rendeletet, amely 2017. november 20-án lépett hatályba.
További információ
Legutóbbi frissítés: 2026. július 10.