Európai Ügyészség
2017 áprilisában 16 tagállam úgy döntött, hogy szorosabban együtt fog működni az uniós csalások elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, és ún. „megerősített együttműködés” keretében létrehozza az Európai Ügyészséget.
Később több más tagállam is úgy döntött, hogy csatlakozik, és segít megóvni az uniós költségvetést a csalásokkal szemben, így jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben.
Miután megkezdte működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő alábbi bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja:
- csalás
- korrupció
- pénzmosás
- határokon átnyúló héacsalás
Ezen az oldalon részletesen tájékozódhat arról, hogy:
- miért jött létre az Európai Ügyészség,
- mi az Európai Ügyészség feladata és milyen a felépítése,
- hogyan valósult meg a megerősített együttműködés.
Részt vevő tagállamok
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország
Miért van szükség Európai Ügyészségre?
A tagállamok évente legalább 50 milliárd euró héabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Tagállami beszámolók szerint emellett 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra.
Ez idáig csak a tagállami hatóságok vizsgálhatták ki az ilyen ügyeket, az egyes államok hatásköre azonban az országhatárokon véget ér. A nemzeti ügyészek kezében így csak nagyon kevés eszköz volt a határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemhez.
A meglévő uniós szerveknek, például az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) pedig arra nem volt lehetősége, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítsanak a tagállamokban.
Ezt segít majd orvosolni az Európai Ügyészség, és hozzájárul ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az uniós pénzügyi érdekeket érintő bűncselekményeket.
Az Európai Ügyészség feladata és felépítése
Az ügyészség feladata
Az Európai Ügyészség feladata lesz fellépni az uniós pénzügyeket érintő csalásokkal szemben. Hatásköre lesz arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket és hogy az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.
Határokon átnyúló nyomozást folytat majd a 10 000 eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások vagy a 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó héacsalások esetében.
Az ügyészség szorosan együttműködik majd a tagállamok bűnüldöző hatóságaival, valamint más szervekkel, például az Eurojusttal és az Europollal.
Infografika – Az Európai Ügyészség felépítése
Az ügyészség felépítése
Az Európai Ügyészségnek két szintje lesz.
A stratégiai szint része lesz:
- az európai főügyész, aki az ügyészség tevékenységét irányítja és szervezi a munkáját, valamint
- az ügyészi kollégium, amely a stratégiai döntéshozatalért felel.
Az operatív szintet pedig a következők alkotják:
- a delegált európai ügyészek, akik a nyomozások és a büntetőeljárások lebonyolításáért felelnek majd és
- az állandó tanácsok, amelyek ellenőrzik és irányítják a vizsgálatokat és operatív döntéseket hoznak.
Mikor kezdi meg a munkát az Európai Ügyészség?
Amint létrejön az ügyészség hivatala, a Bizottság az európai főügyész javaslata alapján meghatározza az operatív tevékenységek indulásának időpontját.
Az ügyészség várhatóan 2020 végén kezdi meg működését, mivel a hivatal felállítása előreláthatólag 2–3 évig tart.
Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet elfogadása óta a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az igazságügyi minisztereket a munka állásáról.
A Bizottság máris több lépést tett a hivatal létrehozásának folyamatában:
- kinevezett egy ideiglenes adminisztratív igazgatót,
- kiválasztotta az európai főügyészt,
- kiválasztotta az európai ügyészeket,
- elkészítette a költségvetést.
A megerősített együttműködés megvalósítása
A Bizottság még 2013-ban nyújtotta be az Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatát. A jogszabály elfogadásához a Tanács egyhangú döntésére és az Európai Parlament egyetértésére lett volna szükség.
Három év tárgyalás után, 2017 februárjában a Tanács megállapította, hogy nem sikerült egyhangú megállapodást elérnie a javaslatról. Ezt az Európai Tanács egy hónappal később megerősítette.
A szerződések értelmében ilyen helyzetekben legalább kilenc tagállam összefoghat, és úgy dönthet, hogy megerősített együttműködés keretében folytatja a munkát.
Ennek megfelelően 2017 áprilisában megkezdődött az Európai Ügyészséggel kapcsolatos megerősített együttműködés.
A részt vevő tagállamok két hónappal később, 2017. június 8-án megállapodtak a rendeletről, amelyhez 2017. október 5-én az Európai Parlament is egyetértését adta. Ezt követően a Tanács október 12-én elfogadta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, és az 2017. november 20-án hatályba lépett.
- Európai Ügyészség: 16 tagállam összefog az EU költségvetését érintő csalások ellen (sajtóközlemény, 2017. április 3.)
- 20 tagállam megállapodott az Európai Ügyészség létrehozásának részleteiről (sajtóközlemény, 2017. június 8.)
- 20 tagállam megerősítette az Európai Ügyészség létrehozatalát (sajtóközlemény, 2017. október 12.)