Azerbajdzsán
Az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok keretét az 1999 óta hatályban lévő EU–Azerbajdzsán partnerségi és együttműködési megállapodás adja. Az EU Azerbajdzsán első számú befektetője és legnagyobb kereskedelmi partnere.
Keleti partnerség
Az EU az európai szomszédságpolitika és annak keleti regionális dimenziója, a keleti partnerség keretében folytatja együttműködését Azerbajdzsánnal.
Partnerségi és együttműködési megállapodás
Az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok keretét az 1999 óta hatályban lévő EU–Azerbajdzsán partnerségi és együttműködési megállapodás adja.
A Tanács 2016. november 14-én tárgyalási megbízást fogadott el egy Azerbajdzsánnal kötendő aktualizált keretmegállapodásra vonatkozóan. A tárgyalások 2017. február 7-én kezdődtek meg.
Az EU és Azerbajdzsán közötti együttműködést a fentieken túl a 2018 óta érvényben lévő közös partnerségi prioritások vezérlik. Ezek a prioritások az európai szomszédságpolitika értékeiben és elveiben gyökereznek, és a következőkre irányulnak:
- az intézmények megerősítése és a jó kormányzás
- gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek
- konnektivitás, energiahatékonyság, környezetvédelem és éghajlat-politika
- mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok
- EU–Azerbajdzsán partnerségi és együttműködési megállapodás (az EU Hivatalos Lapja)
- Keleti partnerség
- Az EU készen áll a tárgyalások megkezdésére egy Azerbajdzsánnal kötendő új megállapodásról (sajtóközlemény, 2016. november 14.)
Együttműködési Tanács
Az Együttműködési Tanács az EU–Azerbajdzsán partnerségi és együttműködési megállapodás alapján létrejött legmagasabb szintű hivatalos intézmény, amely felügyeli a megállapodás végrehajtását.
Az EU–Azerbajdzsán Együttműködési Tanács 2022. július 19-én Brüsszelben tartotta 18. ülését. A találkozó célja az volt, hogy a felek áttekintsék az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok általános helyzetét, és a jövőbeli együttműködés céljából megbeszélést folytassanak a kölcsönös érdekű kérdésekről.
Vízumkönnyítés
Az EU–Azerbajdzsán vízumkönnyítési megállapodás 2014-ben lépett hatályba: ezzel az azerbajdzsáni állampolgárok és mindenekelőtt a gyakori utazók könnyebben és olcsóbban szerezhetnek rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot, amellyel beutazhatnak az uniós országok többségébe.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezésének folyamata
A béke támogatása
Az EU minden eszközével támogatja, hogy Örményország és Azerbajdzsán rendezzék kapcsolataikat, egymás szuverenitásának, területi integritásának és a határok sérthetetlenségének kölcsönös elismerése alapján, az 1991-ben Almatiban elfogadott nyilatkozatnak megfelelően.
Az EU – az Európai Tanács egymást követő elnökeinek személyes szerepvállalása révén, csakúgy, mint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjének folyamatos erőfeszítései révén – évek óta azon dolgozik mindkét féllel és nemzetközi partnereivel, hogy megteremtse a tartós béke feltételeit.
2025 augusztusában az EU üdvözölte az Örményország–Azerbajdzsán békemegállapodás parafálását és egy politikai nyilatkozat aláírását. Ez az Örményország és Azerbajdzsán közötti megállapodás komoly áttörést jelent az évtizedek óta tartó konfliktus beszüntetésére irányuló erőfeszítésekben.
Az EU készen áll a régió felé történő teljes körű nyitásra és arra, hogy beruházzon a regionális összeköttetésekbe, mindenekelőtt a konfliktusok és azok kollektív emlékezete nyomán megosztott lakosság javát szolgálva. Ez közelebb hozza majd a régiót a fenntartható békéhez, stabilitáshoz és jóléthez.
- António Costának, az Európai Tanács elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének együttes nyilatkozata az Örményország–Azerbajdzsán békemegállapodás parafálásáról, valamint Ilham Alijev elnök és Nikol Pasinján miniszterelnök washingtoni nyilatkozatáról (sajtóközlemény, 2025. augusztus 8.)
- Örményország–Azerbajdzsán: A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Örményország–Azerbajdzsán békemegállapodás parafálása nyomán (sajtóközlemény, 2025. augusztus 8.)
- Az EU dél-kaukázusi különleges képviselője (Európai Külügyi Szolgálat)
Polgári misszió
A Tanács 2023. január 23-án megállapodott arról, hogy a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében létrehozza az Európai Unió örményországi polgári misszióját (EUMA).
A misszió céljai:
- hozzájárulni Örményország és Azerbajdzsán határ menti területeinek stabilitásához
- elősegíteni helyben a bizalomépítést
Az EUMA telepítésére azt követően került sor, hogy a Tanács 2022. október 17-én úgy határozott, hogy – a régióban fennálló helyzet nyomon követése, elemzése és az arról való jelentéstétel céljából – megfigyelő szakértői csoportot rendel az Azerbajdzsánnal közös nemzetközi határ örmény oldalára.
A misszió megbízatása 2027 februárjáig tart.
Az Azerbajdzsánnak nyújtott uniós támogatás
Beruházások
Az EU Azerbajdzsán legnagyobb külföldi befektetője úgy az olajágazatban, mint más szektorokban is.
Az EU olyan beruházásokkal támogatja Azerbajdzsánt, amelyek az ország gazdasági diverzifikációját szolgálják, valamint felgyorsítják a zöld és digitális átállást. Az uniós beruházások például az alábbiak finanszírozására irányulnak:
- a bakui kikötő mint az áruk és szolgáltatások mozgásának fenntartható csomópontja
- az azerbajdzsáni közlekedési folyosók digitalizálása
- 25 000 induló innovatív vállalkozás és kkv versenyképessége
- vidékfejlesztés és gazdasági növekedés
- fenntartható infrastruktúra és megoldások az intelligensebb és környezetbarátabb városok számára
Az EU emellett Azerbajdzsán legjelentősebb adományozója az azerbajdzsáni aknamentesítési műveletek tekintetében, és létfontosságú támogatást nyújt a kockázatok csökkentéséhez és az életmentéshez.
Reformok és társadalom
Az EU a Szomszédsági, Fejlesztési és Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül támogatja az azerbajdzsáni társadalmi-gazdasági fejlődést és reformokat.
Az igazságszolgáltatás reformja az Azerbajdzsánnak nyújtott uniós támogatás egyik prioritása. Az EU kifejezetten támogatja az alternatív vitarendezést, segíti a korrupció elleni küzdelmet, valamint jogi segítségnyújtást kínál és az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést biztosít a polgárok és a vállalkozások számára.
Azerbajdzsán az egyik fő kedvezményezettje az ikerintézményi eszköznek, amely az uniós tagállamok közigazgatási szerveivel megvalósuló szakértői képzést és csereprogramokat kínál.
Az EU az azerbajdzsáni civil társadalom legfőbb támogatójaként előmozdítja a demokráciát, az emberi jogokat, valamint a tömegtájékoztatás, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát.
Kereskedelem
2024-ben az EU volt Azerbajdzsán fő kereskedelmi partnere: az ország a teljes árukereskedelmének mintegy 41,2%-át az EU-val bonyolította, az EU 63,3%-os exportrészesedéssel Azerbajdzsán legnagyobb exportpiaca volt, és Azerbajdzsán behozatalának 13,2%-át az EU-ból származó import tette ki.
Az Azerbajdzsánba irányuló uniós export túlnyomórészt gépekből és szállításra szolgáló eszközökből áll. Az EU emellett vegyi anyagokat és kapcsolódó termékeket, valamint feldolgozóipari termékeket és árucikkeket exportál Azerbajdzsánba.
Energiapartnerek
Azerbajdzsán az EU stratégiai energiapartnere, jelenleg az EU gázkeresletének mintegy 5%-át biztosítja. A Déli Gázfolyosó a Kaszpi-tengerből az európai piacokra történő gázszállításra irányuló stratégiai kezdeményezés, valamint fontos eszköz az európai energiaellátás biztonságának fokozása tekintetében.
Azerbajdzsán 2019-ben csatlakozott a kelet-európai energiahatékonysági és környezeti partnerséghez (E5P). Az EU emellett az EU4Energy kezdeményezés révén további támogatást biztosít az energiaágazat részére, az energiahatékonyságra irányulóan is.
2024 márciusában az EU elősegítette továbbá az azerbajdzsáni Megújulóenergia-ügynökség és a WindEurope európai iparági szövetség közötti szélenergia-együttműködésről szóló egyetértési megállapodást.
További információk
Legutóbbi frissítés: 2025. augusztus 13.