Időrendi áttekintés – a biológiai sokféleség védelme

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Felei 16. – 2024-ben Kolumbiában tartott – Konferenciájának (COP16) a folyományaként megrendezett ülésre 2025 februárjában került sor Olaszországban. Az ülés eredményeként:

• elfogadásra került egy, az erőforrások mobilizálására vonatkozó stratégia
• megerősítésre került a biológiai sokféleségre vonatkozó globális célok nyomonkövetési kerete
• megállapodás született a célok felé tett előrehaladás mérésére szolgáló mutatókról

• Az EU üdvözli a COP16 keretében, Rómában a biológiai sokféleséggel kapcsolatban folytatott tárgyalások pozitív eredményét (az Európai Bizottság weboldala)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek Konferenciájára (COP 16), valamint a Cartagena Jegyzőkönyv és a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójára. Ezeknek az üléseknek a kolumbiai Cali ad otthont 2024. október 21. és november 1. között.

A következtetések képezik majd az EU általános tárgyalási álláspontját az üléseken.

• Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye: az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön (sajtóközlemény, 2024. október 14.)

A Tanács hivatalosan elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, amely a maga nemében az első. E jogszabály célja arra irányuló intézkedések bevezetése, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20%-ának, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.

Célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése. Segíteni fogja az EU-t abban, hogy teljesítse nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, és helyreállítsa az európai természetet.

• Természet-helyreállítási jogszabály: a Tanács véglegesen zöld utat adott (sajtóközlemény, 2024. június 17.)

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes politikai megállapodást értek el a természet helyreállításáról szóló rendeletről. A javaslat olyan intézkedések bevezetését célozza, amelyek révén 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-a, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztéma helyreállna.

A rendelet a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia szerves részét képezi, és hozzá fogja segíteni az EU-t a nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez, különös tekintettel a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiára, melyet az ENSZ 2022. évi biodiverzitási konferenciája (COP15) keretében fogadtak el.

• A természet helyreállítása: a Tanács és a Parlament megállapodást ért el az EU területén található, leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására és megőrzésére vonatkozó új szabályokról (sajtóközlemény, 2023. november 9.)

A Tanács megállapodásra jutott (általános megközelítést ért el) a természet-helyreállítási jogszabályra irányuló javaslatról. A javaslat olyan helyreállítási intézkedések meghozatalára irányul, amelyek 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-ára, illetve 2050-ig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémára kiterjednének. Konkrét, jogilag kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikében – a mezőgazdasági földterületektől kezdve az erdőkig és a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.

Az általános megközelítés megbízatásként szolgál majd az Európai Parlamenttel a jogszabály végleges változatáról folytatandó tárgyalásokhoz.

• A Tanács megállapodásra jutott a természet-helyreállítási jogszabályról (sajtóközlemény, 2023. június 20.)

A Tanács 2022. decemberi ülésén a tagállamok környezetvédelmi miniszterei irányadó vitát tartottak a természet helyreállításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról.

A javaslat segíteni hivatott az európai élőhelyek helyreállítását, amelyek 80%-a rossz állapotban van. A javaslat konkrét, jogilag kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapítana meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikében – az erdőktől és a mezőgazdasági földterületektől kezdve a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. A javasolt intézkedések 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-ára, illetve 2050-ig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémára kiterjednének.

A tagállamoknak hatékony és területalapú helyreállítási intézkedéseket kellene majd bevezetniük az ökoszisztéma-specifikus célok elérése érdekében, és nemzeti helyreállítási tervek kidolgozásával előre kellene tervezniük, szoros együttműködésben a tudósokkal, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal. A javaslat az eredmények mérésére szolgáló biodiverzitási mutatókat is meghatározna.

A miniszterek nyugtázták az elért eredményekről szóló, az elnökség által készített jelentést, és irányadó vitát tartottak az ambíciószintről és az állapotromlás megakadályozására vonatkozó elvről.

• Környezetvédelmi Tanács, 2022. december 20.

A világ vezetői 2030-ig és azt követően teljesítendő új, ambiciózus célokról állapodtak meg a természet védelme és helyreállítása érdekében. A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-konferencián (COP15) a felek elfogadták a történelmi jelentőségű, a biológiai sokféleségről szóló Kunming-Montreal megállapodást: egy egyértelmű és mérhető célkitűzéseket és célértékeket tartalmazó globális keretet, amely nyomonkövetési, jelentéstételi és felülvizsgálati intézkedéseket is rögzít az e téren megvalósított előrehaladás figyelemmel kísérésére.

• Az EU az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 15. Konferenciáján (COP15) (Európai Bizottság)

Az EU és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) támogatja, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek – december 7–19-én Montréalban megrendezendő – 15. Konferenciáján (COP15) a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása érdekében elfogadásra kerüljön egy, a biológiai sokféleségre vonatkozó ambiciózus, átfogó és átalakító erejű, 2020 utáni globális keret.

Az Európai Unió, Afrika, a Karib-térség és a Csendes-óceán térségének miniszterei a mérföldkőnek számító találkozóval kapcsolatos várakozásokat az AKCSÁSZ és az EU közös minisztertanácsi ülésén vitatták meg Brüsszelben.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása kritikus fontossággal bír, mivel a biológiai sokféleség riasztó csökkenése több milliárd ember élelmezésbiztonságát, egészségét, gazdaságát és megélhetését fenyegeti. A siker érdekében a jövőbeli keretnek számszerűsíthető célokat kell tartalmaznia, és azt szilárd nyomonkövetési és felülvizsgálati kerettel, valamint a végrehajtást segítő megfelelő eszközökkel kell támogatni.

• COP15: az Európai Unió, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete ambiciózus globális megállapodást szorgalmaz (sajtóközlemény, 2022. november 29.)

A Környezetvédelmi Tanács 2022. októberi ülésén a tagállami miniszterek jóváhagyták azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 15. Konferenciáján (COP 15) képviselendő általános uniós tárgyalási álláspontként szolgálnak majd.

E konferencia célja a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret elfogadása, amely célokat határoz meg a természet védelmére és helyreállítására irányuló, a következő évtizedre tervezett globális intézkedések irányításához.

A Tanács a következtetéseiben egy olyan, a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni ambiciózus, átfogó és átalakító erejű globális keret elfogadását szorgalmazta, amely magában foglalja a 2050-re vonatkozó hosszú távú célokat, a 2030-ra vonatkozó közbenső eredményeket, valamint a 2030-ra vonatkozó cselekvésorientált célértékeket, amelyek hatékonyan és egyidejűleg kezelik a biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen és közvetett mozgatórugóit.

• Környezetvédelmi Tanács, 2022. október 24.

A Tanács elfogadta a 2021–2027-es időszakra szóló LIFE programról első olvasatban kialakított álláspontját. A Tanács álláspontjának elfogadására az Európai Parlamenttel 2020 decemberében elért ideiglenes megállapodást követően került sor. A LIFE kiemelt uniós program, amely a természet és a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányul. 2021-től a LIFE az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos intézkedéseket is finanszírozni fog.

• LIFE program – A Tanács elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját (sajtóközlemény, 2021. március 16.)

A Tanács elnöksége ideiglenes politikai megállapodásra jutott a Parlamenttel a LIFE program 2020 utáni meghosszabbításáról. A LIFE kiemelt uniós program, amely a természet és a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányul. 2021-től energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos projektek is részesülni fognak a LIFE programon keresztüli finanszírozásban.

A megállapodás a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan 5,432 milliárd EUR teljes keretösszeget irányoz elő a LIFE program számára. A költségvetés növelése tükrözi az EU hosszú távú költségvetésén (a többéves pénzügyi kereten) belüli megállapodást, amelynek értelmében a többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU helyreállítási eszköz alapján teljesített összes kiadásra együttesen egy 30%-os átfogó éghajlat-politikai cél vonatkozik. A társjogalkotók arról is megállapodtak, hogy a LIFE program időtartamát a többéves pénzügyi keret időtartamához igazítják.

• LIFE program – A Tanács elnöksége ideiglenes politikai megállapodásra jutott a Parlamenttel (sajtóközlemény, 2020. december 17.)

A Környezetvédelmi Tanács 2020 októberében következtetéseket fogadott el a biológiai sokféleségről, amelyekben jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseit. E következtetésekben a tagállamok megállapították, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket, mégpedig azon tényezők kezelésével, amelyek közvetve vagy közvetlenül a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti környezet romlását idézik elő. Ismételten felhívták a figyelmet arra is, hogy a biodiverzitással kapcsolatos célkitűzéseket más ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdőgazdálkodásban is teljes mértékben érvényesíteni kell, és e területeken biztosítani kell az uniós intézkedések következetes végrehajtását.

A biodiverzitás az életbiztosításunk: a biológiai sokféleségnek köszönhetően jutunk tiszta levegőhöz és ivóvízhez, élelmiszerhez, építőanyagokhoz és ruházathoz. Sokak munkahelye és megélhetése múlik rajta. A természetpusztítással együtt jár a betegségek és világjárványok kitörésének kockázata. Svenja Schulze, Németország környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere

• A Tanács következtetéseket fogadott el a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiáról (sajtóközlemény, 2020. október 23.)

A Tanács felhatalmazta Ursula von der Leyent, a Bizottság elnökét, hogy a biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozó keretében az EU nevében hagyja jóvá „A természetre vonatkozó vezetői kötelezettségvállalás” című dokumentumot.

A kötelezettségvállalás önkéntes nyilatkozat, amely hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma pusztulása sürgős és azonnali globális intézkedéseket igényel, és újólag megerősíti azon vállalást, hogy a biológiai sokféleséget, az éghajlatot és a környezet egészét a Covid19-hez kapcsolódó helyreállítási stratégiáknak, valamint a nemzeti és nemzetközi fejlődésre és együttműködésre való törekvésnek a középpontjába helyezzük.

• A biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozó: A Tanács egységes jelzést ad a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális törekvések fokozására (sajtóközlemény, 2020. szeptember 21.)
• A biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozó (honlap)

Az uniós mezőgazdasági miniszterek véleménycserét tartottak az uniós biodiverzitási stratégiáról, amelyet az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás részeként tett közzé 2020. május 20-án. A megbeszélések középpontjában a mezőgazdasági vonatkozások, valamint a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi reformja és a stratégia közötti kapcsolódási pontok álltak.

• A mezőgazdasági miniszterek videokonferenciája, 2020. június 8.
• Európai zöld megállapodás (háttér-információk)
• A KAP 2020 utáni jövője (háttér-információk)

Az uniós környezetvédelmi miniszterek következtetéseket fogadtak el, amelyekben megerősítették, hogy az EU és tagállamai jó példával kívánnak elöl járni, és fokozottabb erőfeszítésekre törekszenek annak érdekében, hogy megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését és helyreállítsák az ökoszisztémákat. Következtetéseiben a Tanács politikai iránymutatást nyújtott a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret kialakítására irányuló munkához.

A Tanács felszólította továbbá a Bizottságot, hogy az európai zöld megállapodás központi elemeként haladéktalanul dolgozzon ki a biológiai sokféleségre vonatkozóan egy ambiciózus, reális és koherens uniós stratégiát a 2030-ig tartó időszakra.

• A Tanács következtetéseket fogadott el a biológiai sokféleségről (sajtóközlemény, 2019. december 19.)

A környezetvédelmi miniszterek következtetéseket fogadtak el, amelyekben komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy súlyosan veszélyeztetettek azok a természeti erőforrások és ökoszisztéma-szolgáltatások, amelyeken az emberiség fennmaradása múlik. A miniszterek ambiciózus stratégiai terv elfogadását sürgették a biológiai sokféleség 2020 utáni védelme érdekében.

A következtetések meghatározták a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei tizennegyedik konferenciáján (2018. november, Egyiptom) képviselendő uniós tárgyalási álláspont általános politikai keretét.

• Biológiai sokféleség: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2018. október 9.)

Az uniós miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a biológiai sokféleségről a Biológiai Sokféleség Egyezmény és annak jegyzőkönyvei részes feleinek 2016. december 4–17-i cancúni találkozóját előkészítendő. A miniszterek hangsúlyoztak, hogy nemzetközi szintű fellépésre van szükség annak érdekében, hogy megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenését és megfordítsuk azt a folyamatot, amely a biológiai sokféleség veszélyes mértékű csökkenéséhez vezet.

• Környezetvédelmi Tanács, 2016. október 17.

A Tanács következtetéseket fogadott el az uniós biodiverzitási stratégia félidős értékeléséről. A miniszterek megjelölték azokat a területeket, ahol a célok eléréséhez további munkára van szükség.

• Környezetvédelmi Tanács, 2015. december 16.

A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben célul tűzte ki a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának 2020-ig történő megállítását, valamint az említettek lehetőségekhez mért helyreállítását, továbbá ismertette elképzelését a biológiai sokféleség védelmének 2050-ig történő javításáról az Európai Unióban. A miniszterek felvázolták a biológiai sokféleség globális szintű védelmével kapcsolatos uniós álláspontot, és felszólítottak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések fokozottabb érvényesítésére a több területet érintő uniós szakpolitikákban és stratégiákban.

• A Tanács következtetései a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós és globális elképzelésekről és célokról, 2010. március 15.

Az uniós miniszterek kiemelték, hogy a biológiai sokféleség védelmének megerősítése, valamint egy, a Biológiai Sokféleség Egyezmény végrehajtását szolgáló felülvizsgált, ambiciózus stratégiai terv elfogadása érdekében új lendületet kell a politikai akaratnak.

• A Tanács következtetései a biológiai sokféleségről 2010 után, 2009. december 22.