A 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó reform

Miért van szükség a reformra?

Az EU közös agrárpolitikája (KAP) dinamikus szakpolitika. Reformok sorozatán keresztül alakították ki úgy, hogy megfeleljen az európai mezőgazdaság előtt álló új kihívásoknak. E kihívások közé tartozik a természeti erőforrások fenntarthatóbb használata, az éghajlatváltozás, a globális piacok jelentette fokozottabb verseny, valamint annak szükségessége, hogy a vidéki térségek az EU egészében folyamatosan fejlődjenek.

A KAP-nak a jövőben is biztosítania kell a fenntartható élelmiszer-termelést és a stabil élelmiszer-ellátást, szem előtt tartva az élelmiszer-biztonságot, a vidéki gazdaságot, az állatjólétet, valamint a társadalmi és a környezetvédelmi szempontokat is.

A KAP reformja

Az új KAP a 2014 és 2020 közötti időszakra terjed ki. A KAP reformját most először fogadták el rendes jogalkotási eljárás keretében, amelynek során a Tanács és az Európai Parlament társjogalkotóként jár el. A Tanács 2013. december 16-án fogadta el véglegesen a jogi szövegeket.

A reform 2014 januárjában lépett hatályba. Az új szabályok közül sokat csak 2015-től kell alkalmazni, hogy a tagállamoknak legyen idejük az új szakpolitika bevezetésére, valamint a mezőgazdasági termelők tájékoztatására és felkészítésére.

A reform teljes összhangban van a közös agrárpolitika alapelveivel. Ezen elvek a jövőben is azt a célt szolgálják, hogy Unió-szerte és az egész világon biztosítani lehessen, hogy a fogyasztók jó minőségű élelmiszerhez juthassanak megfelelő mennyiségben és megfizethető áron. Ezzel párhuzamosan a reform maradéktalanul tiszteletben tartja az állatjólétre és a környezetvédelemre vonatkozó uniós szabályokat, és tisztességes életszínvonalat biztosít az európai mezőgazdasági termelőknek.

A megreformált KAP elemei:

• a közvetlen kifizetések „kizöldítése” környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésével (ilyen gyakorlat például a növénytermesztés diverzifikációja, az ökológiailag sokrétű tájképi jellegzetességek megőrzése és a meghatározott minimális nagyságú állandó gyepterület fenntartása)
• a támogatások méltányosabb elosztása annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a legnagyobb eltéréseket az uniós mezőgazdasági termelőknek adott jövedelemtámogatások között; valamint a legnagyobb mezőgazdasági üzemeknek folyósított, bizonyos összeghatárt meghaladó kifizetések csökkentése
• a jövedelemtámogatás kedvezményezettjeinek jobb kiválasztása: a támogatást a leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők kapják, azaz különösen a fiatal termelők, valamint azok, akik alacsony jövedelmezőségű ágazatokban, illetve hátrányos természeti adottságú területeken tevékenykednek

A KAP pilléreken alapuló struktúrája megmarad. Az 1. pillér a jövedelemtámogatást és a piacszabályozási intézkedéseket tartalmazza, a 2. pillér pedig a vidékfejlesztést fedi le.

A KAP új költségvetése

A KAP költségvetése a 2014–2020-as időszakra az EU összköltségvetésének körülbelül 38%-át teszi ki. A KAP keretében az elkövetkező 7 évben összesen 408,31 milliárd eurónyi kiadásra van lehetőség.

Az éves költségvetés a 2014–2020-as időszakban előreláthatólag csökkenni fog. A kötelezettségvállalásokat tekintve a KAP-költségvetés 2020-ban várhatóan körülbelül 15%-kal lesz alacsonyabb, mint 2013-ban.