Drónok: az uniós repülésbiztonság reformja
A pilóta nélküli légi járművek – más néven drónok – az Európai Unió légiközlekedési iparának gyorsan fejlődő ágazatát képezik, amely komoly potenciállal bír a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából. Az EU ezért olyan rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a távirányítású drónok biztonságos módon váljanak az európai légtér részévé.
A rendelet egységesíti a polgári repülésbiztonságra vonatkozó szabályokat, valamint új megbízatással ruházza fel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget(EASA). Az új EASA-rendelet a 2008-as jogszabályi keretet váltja fel.
A Tanács 2018. június 26-án olyan új, arányos és kockázatalapú szabályozást fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az EU légiközlekedési ágazata növekedjen és versenyképessebbé váljon.
- A drónok biztonságos használata: a Tanács elfogadta az EASA reformját (sajtóközlemény, 2018. június 26.)
- Rendelet a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról
- Az új EASA-rendelet (az EU Hivatalos Lapja)
Az új szabályok egyike például a drónok üzemben tartóinak nyilvántartására vonatkozik: eszerint az üzemben tartót akkor kell nyilvántartásba venni, ha az általa üzemeltetett drónok ütközés esetén 80 joule-nál nagyobb mozgási energiát adhatnak le az emberre.
Miért van szükség az új szabályokra?
Míg egyes drónok tömege és sebessége vetekszik a repülőgépekével, vannak olyan drónok is, amelyek nem többek apró elektronikus játéknál, és amelyek a fogyasztók széles köre számára elérhetőek.
A kisebb drónok 2008 után kezdtek problémát jelenteni az európai uniós szabályozás szempontjából, hiszen az Unió hatásköre csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművekre terjedt ki.
Az ennél kisebb tömegű drónokra csak az uniós tagállamok által megállapított különféle, szétaprózott nemzeti biztonsági szabályok vonatkoztak. Ezenkívül a tagállamok nem alkalmazták egységesen a legfontosabb biztosítékokat sem.
A légiközlekedési szabályok módosítására azért is szükség volt, mert az EU légi forgalma az elkövetkezendő 20 évben a becslések szerint 50%-kal fog nőni.
Az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata:
- több mint 100 000 embert fog foglalkoztatni közvetlenül
- évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatással fog járni, főként a szolgáltatások terén
A drónok használatának elterjedésével nőni fog az ezzel járó előnyök és hátrányok egyensúlyba hozatalának igénye is. A pilóta nélküli légi járművek használata például hozzáadott értéket jelenthet az adatok gyűjtése és értelmezése terén a gazdaság különböző ágazataiban. Ezzel együtt a drónok veszélyt is jelenthetnek például az adatvédelem, a magánélet védelme, a zajártalom és a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében.
A drónok használata: az EASA ajánlásai
Hogyan használjuk a drónokat?
- Ügyeljünk rá, hogy a drón ne kerüljön ki látóterünkből!
- Tervezzük meg előre a repülési útvonalat és válasszunk akadálymentes terepet!
- Ha a drónt kereskedelmi célra kívánjuk használni, szerezzünk előzetes engedélyt!
- Figyelmesen olvassuk el a gyártó utasításait!
Hogyan ne használjuk a drónokat?
- Ne veszélyeztessünk senkit a drónnal!
- Ne irányítsuk a járművet emberek, ingatlanok vagy járművek fölé, illetve tőlük 50 méteres távolságon belülre!
- A jármű repülési magassága ne haladja meg a 150 métert!
- Ne használjuk a drónt repülőterek és helikopter-leszállóhelyek közelében!
Részletek
2019. március 12-én az Európai Bizottság a drónokra vonatkozó technikai követelményeket meghatározó uniós szintű szabályokat fogadott el.
Az EASA-rendelettel összhangban az új szabályok meghatározzák azokat az alapelveket, amelyekkel szavatolható a biztonság, a védelem, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme, emellett pedig csökkentik a bürokráciát és ösztönzik az innovációt.
A rendeletnek köszönhetően továbbá érvényét veszti több olyan szabály, amely gátat szabhat a vállalkozói készségnek, és ez várhatóan jogbiztonságot teremt egy olyan iparág számára, amelyben nagyszámú kis- és középvállalkozás, valamint induló innovatív vállalkozás (startup) tevékenykedik.
Mindemellett az új szabályok kockázat- és teljesítményalapú megközelítést vezetnek be a biztonság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotók a szabályok megalkotásakor figyelembe vették, hogy a polgári légi közlekedés különböző ágazataiban eltérő kockázatok jelentkeznek. A helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre például egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárásokat írtak elő, mint a kereskedelmi célú légi járművekre.