Mentális egészség
A mentális egészség elengedhetetlen a kiteljesedett, eredményekben gazdag élethez. Sok európai polgár szenved azonban mentális problémáktól. Az uniós országok azon dolgoznak, hogy miként lehetne jobban előmozdítani a mentális egészséget.
A mentális egészséggel kapcsolatban a Tanácsban zajló munka
A jó mentális egészség olyan jólléti állapot, amelyben az emberek ki tudják bontakoztatni képességeiket, meg tudnak birkózni a stresszel, képesek munkát végezni, és hozzá tudnak járulni a közösségi élethez. A mentális problémák azonban nagyon komoly terhet jelentenek az EU-ban.
A mentális egészség javítása társadalmi és gazdasági szükségszerűség az EU és tagállamai számára, és ez a Covid19-világjárvány óta még nyilvánvalóbbá vált.
A WHO szerint világszerte 25%-kal nőtt a szorongás és a depresszió előfordulása a világjárvány első évében.
Az Európai Bizottság pedig arról számolt be, hogy az EU-ban egyre többen érzik magányosnak magukat.
A Tanács négy következtetésen dolgozik a mentális egészség és jóllét előtérbe helyezése érdekében, különös figyelmet szentelve az alább felsorolt legsürgetőbb kérdéseknek és legkiszolgáltatottabb csoportoknak:
- bizonytalan munkát végzők
- fiatalok
- kábítószer-használati zavarokkal és mentális problémákkal egyaránt küzdő személyek
A Tanács 2023. november 30-án következtetéseket fogadott el a mentális egészségről. Következtetéseiben a Tanács kiemeli a mentális egészség és jóllét előmozdításának fontosságát az életút különböző kontextusaiban, mivel az mind az egyének, mind pedig a társadalmak javát szolgálja. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy – a mentális egészség ágazatközi megközelítését alkalmazva – dolgozzanak ki cselekvési terveket, illetve stratégiákat.
Az uniós országok számos célkitűzésben állapodtak meg a rossz mentális egészség problémájának enyhítése érdekében:
színvonalasabb mentális egészségügyi ellátás, amelyet hozzáférhetőbbé tesznek a mentális egészségügyi problémákkal küzdők számára
küzdelem a megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés ellen
az öngyilkos magatartás megelőzése, korai felismerése és gondozása
a magány kezelése a hátrányos helyzetű csoportok körében
a mentális egészség előmozdítása a munkahelyeken és az oktatásban
holisztikus megközelítés a rendellenességek megelőzése és kezelése terén
a mentális egészséggel kapcsolatos nyomonkövetési és adatgyűjtési tevékenység javítása az EU-ban
a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje
Bizonytalan munkát végzők
A munkahelyi stressz és pszichoszociális kockázatok hatással lehetnek a munkavállalók mentális egészségére. A bizonytalan munkát végzők különösen ki vannak téve az adott esetben szorongáshoz és depresszióhoz vezető negatív stressz kialakulása kockázatának.
Ennek az az oka, hogy ezek az állások gyakran:
- rosszul fizetettek
- bizonytalan időtartamúak
- nem nyújtanak megfelelő védelmet a munkavállalóknak
A digitalizációnak, a robotizációnak és a mesterséges intelligencia használatának az elterjedése a munkahelyen szintén negatív hatással lehet a munkakörülményekre, és ezáltal befolyásolhatja az emberek mentális egészségét.
A Tanács 2023. október 9-én következtetéseket fogadott el a mentális egészségről és a bizonytalan foglalkoztatásról. A Tanács első alkalommal fogadott el következtetéseket a mentális egészség és a foglalkoztatás közötti kapcsolatról.
Az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy a mentális egészség és a munka szorosan összefügg egymással. A mentális egészség fontos a munkaképesség és a termelékenység szempontjából, és fordítva, a munkahelyi pszichoszociális kockázatok negatív hatást gyakorolhatnak a mentális egészségre. Így különösen a bizonytalan foglalkoztatás, beleértve ebbe a rosszul fizetett és a védelmet nem biztosító foglalkoztatást is, zavarokhoz, például szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
A Tanács a következtetésekben felkéri a tagállamokat, hogy többek között az alábbi intézkedésekkel javítsák a munkahelyi mentális egészséget:
a bizonytalan foglalkoztatás elleni küzdelem
a munkahelyi mentális egészség védelmét célzó állami rendszerek megerősítése
a munkakörülmények mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatás támogatása
a munkavállalók mentális egészségügyi felügyeletének biztosítása
a mentális problémákkal küzdő munkavállalók felvételének, illetve visszailleszkedésének támogatása
Fiatalok
Egyes becslések szerint 2019-ben több mint 14 millió 15–29 év közötti fiatal szenvedett mentális problémáktól. A Covid19-világjárvány Európa-szerte rontott a fiatalok mentális egészségén. Az OECD által összeállított „Health at a Glance” (Egészségügyi körkép) című jelentésben szereplő adatok szerint számos tagállamban több mint kétszeresére nőtt a szorongás és a depresszió tüneteivel küzdő fiatalok részaránya a világjárvány előtti időszakhoz képest.
Az UNICEF egy közelmúltbeli jelentésében megállapította, hogy a közúti balesetek után az öngyilkosság a második vezető halálok az európai fiatalok körében.
Az EU-ban ennek ellenére a fiatalok közel fele (49%) számolt be a mentális egészségügyi ellátás terén fennálló kielégítetlen szükségletekről, míg ez az arány a felnőtt lakosság körében csak 23% volt.
- Health at a glance in Europe report, 2022 (Egészségügyi körkép Európában, 2022. évi jelentés, OECD)
- A világ gyermekeinek helyzete 2021-ben (UNICEF)
E számadatok miatt az EU és tagállamai prioritásként kezelik a fiatalok mentális egészségének védelmét.
Az uniós tagállamok a Tanácsban jelenleg is tárgyalnak arról, miként tudnák jobban megelőzni a mentális problémák kialakulását a fiatalok körében, figyelembe véve e csoport sajátos szükségleteit.
A 27 tagállam 2023. november 23-án a Tanács keretében következtetéseket fogadott el a fiatalok mentális egészségéről. A következtetések iránymutatásként szolgálnak e kérdés kezeléséhez, arra helyezve a hangsúlyt, hogy miként lehet jobban kielégíteni a fiatalok sajátos igényeit, például az alábbi intézkedések révén:
élet- és munkakörülményeik javítása
a fiatalok mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése
a mentális egészségnek a fiatalokra gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatás ösztönzése
a megbélyegzés elleni küzdelem
a legjobb gyakorlatok megosztása az uniós tagállamok között
biztonságosabb és egészségesebb digitális tér előmozdítása, többek között a gyűlölet, az erőszak és a bántalmazás elleni küzdelem a médiában és a közösségi médiában
Kábítószer-használati zavarok és mentális problémák
A kábítószer-használati zavarral és mentális problémákkal egyaránt küzdő személyek a kizárólag mentális zavarban szenvedőkhöz képest jobban ki vannak téve azon kockázatoknak, hogy súlyos pszichés zavarok alakulnak ki náluk, kórházi kezelésre szorulnak, túladagolást, illetve öngyilkosságot követnek el, vagy idő előtt életüket vesztik.
Emellett nagyobb a valószínűsége annak, hogy munkanélkülivé vagy hajléktalanná válnak, és fertőzésekhez – például HIV-vírussal vagy hepatitis C vírussal való fertőzöttséghez – vezető, magas kockázatot rejtő magatartást tanúsítanak.
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) szerint a kábítószer-használókat célzó kezelésben részesülők bizonyos csoportjaiban a betegek 80%-a szenved valamilyen mentális problémától. A szerhasználati zavarokkal küzdő személyek körében a leggyakoribb pszichiátriai társbetegség a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz, valamint a különféle személyiségzavarok (főként antiszociális és borderline személyiségzavar).
A Tanácsban az uniós tagállamok közös erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy jobban támogassák a mentális, valamint a kábítószer-használati zavarokkal egyaránt küzdő személyeket. A Tanács 2023. december 5-én következtetéseket fogadott el a mentális egészségügyi zavarokhoz társuló kábítószer-használati zavarokról. A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fontolják meg a kábítószer-használati zavarok és az egyéb mentális egészségügyi zavarok együttes előfordulását. A tagállamoknak, a Bizottságnak és az egyéb érintett szereplőknek arra kell törekedniük, hogy az egyének speciális szükségleteihez igazodó, személyre szabott beavatkozásokat dolgozzanak ki.
A mentális egészség állapota az EU-ban
Az OECD szerint a Covid19-világjárvány előtt Unió-szerte legalább 84 millió ember szenvedett mentális problémáktól. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban legalább minden hatodik embert (17,3%) érint ez a probléma.
Az EU-ban a Covid19-világjárványt megelőzően a szorongás és a depresszió volt a két leggyakoribb mentális probléma, amelyeket az alkohol- és kábítószer-használati zavarok, a bipoláris zavar és a skizofrénia követtek.
A szorongásos zavarok a becslések szerint 25 millió főt érintettek (az EU teljes népességének 5,4%-a), ezt követték a depresszív zavarok (21 millió fő, 4,5%), valamint az alkohol- és kábítószer-használati zavarok (11 millió fő, 2,4%).
A WHO szerint világszerte romlott a mentális egészség a világjárvány óta. Egy 2023 júniusában végzett Eurobarométer felmérés feltárta, hogy az elmúlt 12 hónapban majdnem minden második ember (az EU lakosságának 46%-a) szembesült érzelmi vagy pszichoszociális problémákkal, például depresszióval vagy szorongással.
A rossz mentális egészség gazdasági hatásai
A rossz mentális egészség amellett, hogy gyötrelmet okoz az érintett, valamint az őt körülvevő személyek – család, barátok, gondozók – számára, gazdasági következményekkel is jár a társadalomra nézve. Az OECD „Health at a Glance” (Egészségügyi körkép, 2018) című jelentése szerint a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság évente legalább 600 milliárd eurót, azaz a GDP több mint 4%-ának megfelelő összeget költ a mentális egészséggel kapcsolatos alábbi kiadásokra:
- közvetlen egészségügyi kiadások (konzultációk, gyógyszeripari termékek, kórházi kezelések): 190 milliárd EUR, azaz a GDP 1,3%-a
- társadalombiztosítási programok (betegszabadság, rokkantsági szabadság, munkanélküli ellátások): 170 milliárd EUR, azaz a GDP 1,2%-a
- közvetett költségek a munkaerőpiacon (elhalálozás, alacsonyabb foglalkoztatottság, hiányzás és a termelékenység csökkenése miatti jövedelemkiesés): 240 milliárd EUR, azaz a GDP 1,6%-a
A jó mentális egészség előnyei
A mentális egészség az emberek egészségének szerves részét alkotja, és alapvető fontosságú a reziliens társadalom és a termelékeny gazdaság szempontjából.
Milyen előnyökkel jár a jó mentális egészség a különböző életszakaszokban?
gyermekkor és serdülőkor
jobb tanulmányi eredmények és munkalehetőségek
felnőttkor
eredményekben gazdagabb munka és jobb foglalkoztatási esélyek
időskor
jobb beilleszkedés a közösségbe és aktívabb közösségi szerepvállalás
Legutóbbi frissítés: 2025. június 20.