Skip to content

Tények és számadatok az Unión belüli légszennyezésről

A levegő, amit belélegzünk, sokkal kevésbé szennyezett napjainkban, mint amilyen néhány évtizeddel ezelőtt volt, 2023-ban mégis mintegy 280 000 ember halt meg Európában idő előtt légszennyezés miatt.

Európában a légszennyezés legfőbb forrása a mezőgazdaság.

Az EU arra törekszik, hogy 2050-re megvalósuljon a szennyezőanyag-mentesség, és 2024-ben új szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy segítse e cél elérését.

Fő szennyező anyagok

A legfontosabb szennyező anyagok közé tartoznak a következők:

  • finomrészecskék (PM2,5) és lebegő részecskék (PM10)
  • ammónia
  • metán
  • ózon
  • nitrogén-oxidok
  • kén-dioxid
  • nem metán illékony szerves vegyületek

Ezek mindegyike önmagában véve is ártalmas. Emellett egy részük kémiai folyamatok útján reakcióba is lép egymással, és lebegő részecskékké vagy ózonná alakul át.

Európa lakóira nézve a finomrészecskék (PM2,5) a legártalmasabbak

A finomrészecskék annyira kicsik, hogy bejuthatnak a tüdőbe, sőt a véráramba is, és súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Különböző méretű szilárd részecskékből és folyadékcseppekből állnak.

A porszemcséket és a polleneket akár még szabad szemmel is lehet látni, az égési folyamatokból származó részecskék azonban 2,5 mikrométernél (μm) is kisebbek. Ez hozzávetőleg a baktériumok méretének felel meg.

Egy mikrométer a méter milliomodrésze. Az emberi hajszál átmérője kb. 100 μm, vagyis a hajszál nagyjából 30-szor vastagabb, mint a legnagyobb finomrészecske.

Az ábra azt mutatja, hogyan viszonyul egymáshoz a kb. 100 μm átmérőjű emberi hajszál, valamint a 10 μm-nél kisebb lebegő részecskék és a 2,5 μm-nél kisebb finomrészecskék mérete.

1990 óta csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása

Az EU-ban az 1980-as évek óta szigorú intézkedések vannak érvényben a légszennyezés csökkentésére, és jelentős mértékben visszaesett a fő szennyező anyagok kibocsátása. 1990 és 2023 között a lebegő részecskék (PM10), a finomrészecskék (PM2,5), az ammónia, a kén-oxidok, a nem metán illékony szerves vegyületek és a nitrogén-oxidok kibocsátása több mint 65 millió tonnáról mintegy 19 millió tonnára csökkent.

Szöveges változat

Az oszlopdiagram azt mutatja be, hogyan alakult 1990 és 2023 között a következő hat légszennyező anyag mennyisége: 10 µm-nél kisebb lebegő részecskék (PM10), finomrészecskék (PM2,5), ammónia, kén-oxidok, nem metán illékony szerves vegyületek és nitrogén-oxidok. Mindezeknek a szennyező anyagoknak a kibocsátása számottevően – több, mint 65 millió tonnáról kb. 19 millió tonnára – csökkent 1990 és 2023 között. A legnagyobb mértékben, mintegy 95%-kal a kén-oxidok kibocsátása esett vissza, a legkisebb mértékben pedig az ammóniáé, mindössze 36%-kal.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint azonban 2023-ban az EU városi lakosságának több mint 94%-a még mindig ki volt téve annak, hogy olyan levegőt szívjon be, amelyben a finomrészecskék (PM2,5) koncentrációja meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által legutóbb meghatározott irányadó egészségügyi határértéket. Az expozíció más szennyező anyagok tekintetében is az ajánlott szintek felett maradt.

Honnan származnak a légszennyező anyagok?

A légszennyező anyagok legfőbb forrását a mezőgazdaság és az energiafogyasztás jelenti az EU-ban.

A finomrészecske-kibocsátás több mint 60%-áért az energiafogyasztás felelős.

A diagram százalékos bontásban mutatja be, milyen mértékben járultak hozzá 2023-ban a különböző források a következő légszennyező anyagok kibocsátásához: finomrészecskék (PM2,5), 10 µm-nél kisebb lebegő részecskék (PM10), ammónia, kén-dioxidok, nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) és nitrogén-oxidok. Az adatok megtekintéséhez mozgassa az egérkurzort az ábra felett.

Szöveges változat

Oszlopdiagram, amely bemutatja, hány százalékban járulnak hozzá a különböző források a következő légszennyező anyagok kibocsátásához: finomrészecskék (PM2,5), 10 µm-nél kisebb lebegő részecskék (PM10), kén-dioxid, nem metán illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok és ammónia. A légszennyező anyagok kibocsátásához az alábbi ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben:

  • PM2,5: a lakossági, a kereskedelmi és az intézményi energiafogyasztás 63%-kal
  • PM10: a lakossági, a kereskedelmi és az intézményi energiafogyasztás 43%-kal
  • kén-dioxid: az energiaellátás 41%-kal, a feldolgozóipar és a nyersanyag-kitermelő iparágak pedig 36%-kal,
  • nem metán illékony szerves vegyületek: a feldolgozóipar és a nyersanyag-kitermelő iparágak 45%-kal
  • nitrogén-oxidok: a közlekedés és szállítás 50%-kal
  • ammónia: a mezőgazdaság 94%-kal

A finomrészecskék vagy közvetlen kibocsátás útján – elsősorban fosszilis tüzelőanyagok vagy biomassza égetésével – kerülnek a levegőbe, vagy a levegőben képződnek, amikor más szennyező anyagok, például nitrogén-oxidok, a kén-dioxid vagy az ammónia reakcióba lépnek egymással.

Az ózon nem közvetlenül kerül kibocsátásra, hanem akkor képződik, amikor más szennyező anyagok – főként nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek – reakcióba lépnek a napfénnyel és a hővel.

A levegő finomrészecskeszintjének számottevő csökkentéséhez ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek több különböző légszennyező anyagot és egy sor ágazatot célkeresztbe vesznek, így például a lakossági fűtési ágazatot, a mezőgazdaságot, a közlekedést és a szállítást, a villamosenergia-termelést és az ipart.

Az egészségre gyakorolt hatások

Fejenként és naponta mintegy 14 kilogrammnyi levegőt lélegzünk be. A levegővel együtt azonban szennyező anyagok is bejutnak a tüdőnkbe, sőt, a vérkeringésünkbe is.

A légszennyezésnek való kitettség légzőszervi betegségekhez – többek között asztmához –, valamint tüdőrákhoz és sztrókhoz vezethet.

Az emberi test szerveit ábrázoló kép, amely feltünteti azokat a betegségeket és más egészségügyi problémákat, amelyeket a légszennyezés előidézhet: • agy: fejfájás, szorongás és a központi idegrendszerre gyakorolt hatások • fej: szem-, orr- és torokirritáció, valamint légzési problémák • tüdő: fertőzések, asztma, csökkent tüdőfunkció, krónikus hörghurut, tüdőrák • szív: szív- és érrendszeri betegségek • egyéb szervek: a májra, a lépre és a vérre, valamint a reprodukciós rendszerre gyakorolt hatások

Európában minden évben emberek százezrei halnak meg idő előtt szennyezőanyag-expozíció következtében abból adódóan, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéket.

182 000 haláleset

finomrészecskék (PM2,5)

34 000 haláleset

nitrogén-dioxid (NO2)

63 000 haláleset

ózon (O3)

Környezeti és gazdasági hatások

A légszennyezés az ökoszisztémákat és a növényzetet is károsítja, jelentős gazdasági költségeket vonva maga után.

A talajközeli ózon (O3) kárt okoz a mezőgazdasági növényekben és az erdőkben, mivel lelassítja a növekedést, és csökkenti a terméshozamokat. A biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra is hatást gyakorol.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az elmúlt években sok uniós ország a búzatermésének több mint 5%-át veszítette el az ózon miatt.

A levegőben található nitrogén-oxidok (NOX) és ammónia (NH3) lecsapódnak és lerakódnak a talajban és a vizekben. Ha nagy mennyiségben vannak jelen, eutrofizációt okozhatnak, vagyis az algák és a vízi növények gyors ütemű elszaporodásához vezethetnek. Amikor ezek a növények elpusztulnak és lebomlanak, oxigént vonnak el a vízből, ami ártalmas a halak és más élőlények számára.

Az említett szennyező anyagok az édesvizek és az erdei talajok savasodásához is hozzájárulnak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2023-ban az uniós ökoszisztémák mintegy 74%-a esetében olyan szintet ért el a nitrogén mennyisége, ami eutrofizációhoz vezethet.

Mennyire tiszta a levegő az Ön városában?

Európában a légszennyezés nagymértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, de a helyzet városról városra jelentős eltéréseket mutat.

2024-ben és 2025-ben 337 európai városban haladta meg a finomrészecskék (PM2,5) koncentrációja a 10 mikrogramm / köbméter levegő értékben meghatározott új uniós határértéket. Az egyik városban, nevezetesen a horvátországi Slavonski Brod településen a finomrészecske-koncentráció a korábbi uniós határértéknél, azaz 25 mikrogramm / köbméter levegőnél is nagyobb volt.

Az alábbi 15 európai városban mértek 5 mikrogramm / köbméter levegő alatti finomrészecske-koncentrációt:

  • Narva (Észtország)
  • Kuopio, Tampere, Jyväskylä, Oulu, Lahti és Espoo/Esbo (Finnország)
  • Reykjavík (Izland)
  • Tromsø (Norvégia)
  • Faro (Portugália)
  • Umeå, Uppsala, Västerås, Södertälje és Örebro (Svédország)

Az európai városok légszennyezettsége

A térkép a finomrészecskéknek (PM2,5), a nitrogén-dioxidnak (NO2) és a talajközeli ózonnak (O3) való hosszú távú kitettségből eredő halálozási kockázat alapján öt csoportba sorolja az európai városokat a nagyon alacsonytól a nagyon magas szennyezésig.

Mozgassa a kurzort saját városa fölé, hogy megismerje a légszennyezettségi szintet, valamint a PM2,5-, az NO2- és az O3-szennyezettség értékét.

Szöveges változat

Térkép európai városokkal, amely bemutatja azok finomrészecskékkel (PM2,5), nitrogén-dioxiddal és talajközeli ózonnal való szennyezettségének szintjét mikrogramm/köbméterben kifejezve, légszennyezettségi szint szerint öt csoportba sorolva a városokat a nagyon alacsonytól a nagyon magas felé haladva. Észak- és Nyugat-Európa városaiban általánosságban jobb, míg Kelet- és Dél-Európa városaiban jellemzően rosszabb a levegő minősége.

További információk:

Témák

Legutóbbi frissítés: 2026. július 27.