Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2014.12.9., 2014. december 9.

A Tanács támogatja az európai beruházási tervet

Az EU pénzügyminiszterei a december 9-i brüsszeli ülésükön széleskörűen támogatták a Bizottság 315 milliárd € értékű beruházási tervét. Ezenkívül elfogadtak két, az adócsalás és az adókikerülés megelőzését célzó intézkedést is, és megállapodtak az egységes szanálási alapba fizetendő hozzájárulások kiszámítási módjáról.

Európai beruházási terv

A Tanács meghallgatta a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) beszámolóját az ősz folyamán létrehozott munkacsoport tevékenységéről, amelynek feladata a potenciális beruházási projektek kijelölése volt.

A Bizottság novemberben nyilvánosságra hozott 315 milliárd € értékű beruházási programjának részeként 2015 tavaszán az EBB csoporton belül létre fog jönni egy új európai stratégiai beruházási alap. A forrás az uniós költségvetés 16 milliárd € és az EBB 5 milliárd € összegű garanciájára épül majd.

Az alap célja a beruházásokat ösztönző kockázattűrő képesség biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozások számára biztosított kockázatfinanszírozás támogatása.

Az első véleménycserét követően a pénzügyminiszterek széleskörűen támogatták a beruházási tervet. A Tanács várakozással tekint a terv gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő jogszabályjavaslat elé,

amelyet az Európai Tanács december 18–19-i ülésen nyújtanak be jóváhagyásra.

További lépések

A Tanács olasz elnöksége összefoglalót fog küldeni e megbeszélésekről az Európai Tanács elnökének.

A Bizottság várhatóan 2015 januárjában fog előterjeszteni jogszabályjavaslatot. A cél a javaslat elfogadása 2015 júniusáig.

• Európai beruházási terv (Európai Bizottság)

Az adócsalás és az adókikerülés megelőzése

A Tanács politikai megállapodást ért el egy, az anya- és leányvállalatok közös adóztatásáról szóló irányelvbe illesztendő, visszaélésekkel szembeni záradékról. Ez arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy ne tegyék lehetővé az irányelv által biztosított előnyök kihasználását az olyan vállalkozások számára, amelyeket az adóelőnyök megszerzése miatt hoztak létre, és így nem tükrözik a valós gazdasági helyzetet. A módosító irányelvet további vita nélkül fogják elfogadni a Tanács következő ülésén.

A tagállamoknak 2015. december 31-ig kell a módosítást átültetniük nemzeti jogszabályaikba.  

A Tanács ezenkívül elfogadta az adóhatóságok közötti kötelező automatikus információcsere hatályát kiterjesztő irányelvet is, amely megakadályozza a magánmegtakarításokból származó adókikerülést.

Az irányelv olyan esetekben rendezi a jogi helyzetet, amikor egy adófizető külföldön próbál tőkét vagy vagyontárgyakat elrejteni, hogy így ne kelljen adót fizetnie utánuk. A jogszabály az OECD által kidolgozott és a G20-ak által jóváhagyott globális standardot érvényesít.

A tagállamok a módosított jogszabály értelmében 2017 szeptemberének végétől kezdik meg az információk automatikus megosztását. 

Bankunió: egységes szanálási alap

A Tanács politikai megállapodást ért el az egységes szanálási alapba fizetendő hozzájárulások kiszámítási módjáról. Az alapot az egységes szanálási mechanizmus keretében hozzák létre, amelyet a csődbe ment bankok rendezett szanálása érdekében hoztak létre. 

A bankok éves hozzájárulást fizetnek majd, amelyet a bankok saját tőkéje és fedezett betétei nélkül számított kötelezettségei alapján számítanak ki, és amelyet a kockázat mértéke alapján korrigálnak. 

A napirend további főbb pontjai 

Pénzügyi tranzakciós adó

A Tanács megvitatta a „megerősített együttműködés” eljárás keretében a pénzügyi tranzakciós adót 11 tagállamban bevezető javaslattal kapcsolatban elért haladást. Az elnökség beszámolt a hivatali ideje alatt elért haladásról és kifejtette nézeteit arról, hogy a következő elnökség miként vihetné tovább a javaslatot.  

Gazdasági irányítás 

A Tanács elindította az éves szakpolitikai koordinációs folyamatot. A Bizottság benyújtotta a 2015-re szóló éves növekedési jelentést, amely javaslatot tartalmaz minden tagállam esetében azokra a legfontosabb lépésekre, amelyeket annak érdekében kell megtenniük, hogy a fenntartható gazdasági növekedést elősegítő hatékony szakpolitikákkal rendelkezzenek.  

Benyújtásra került a riasztási mechanizmusról szóló jelentés is, amely szerint a makrogazdasági helyzet alapján az alábbi 16 tagállamban van szükség további elemzésre („részletes vizsgálatra”): Belgium, Bulgária, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.  

A Tanács megvitatta továbbá a 2011 és 2013 során az EU gazdasági vezetési keretén végrehajtott reformokat, így a Stabilitási és Növekedési Paktumot is.