"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megvitatta az Ukrajna elleni orosz agresszió kérdését, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről.
Oroszország folytonos támadásai ellenére Ukrajna jelentős katonai sikereket ér el, különösen a Fekete-tengeren. Mindazonáltal Oroszország fokozta az ukrajnai polgári célpontok elleni rakéta- és dróntámadásokat, és továbbra is fenyegetést jelent Európára nézve.
A tanácsi megbeszélés központi témája ezért az volt, hogy továbbra is segítséget, így többek között katonai támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy jelenleg nem csökkenthetjük az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Sőt, még többet kell tennünk, és még gyorsabban kell cselekednünk. Pénzügyi forrásokat és katonai felszereléseket kell nyújtanunk, katonákat kell kiképeznünk, valamint minden olyan támogatást biztosítanunk kell, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna megvédje magát.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek – az Európai Tanács február 1-jére tervezett rendkívüli ülésére készülve – megvitatták, hogy miként lehetne úgy támogatni Ukrajnát, hogy több és kiszámíthatóbb segítséget nyújtunk számára. A főképviselő kifejezte abbéli reményét, hogy az EU meg tud állapodni az Európai Békekeret további ötmilliárd euróval történő kiegészítéséről, valamint az Ukrajna legsürgetőbb szükségleteinek kielégítését célzó „Ukrajnát támogató alap” létrehozásáról.
Ami az immobilizált orosz eszközöket illeti, kijelenthetem, hogy politikai megállapodás született a munkának a decemberben előterjesztett, a bevételekre vagy az extraprofitra összpontosító javaslat alapján történő befejezéséről.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A közel-keleti helyzet
A Külügyek Tanácsa megvitatta a közel-keleten fennálló helyzetet, valamint külön véleménycseréket tartott e kérdést illetően Jiszráél Katz izraeli külügyminiszterrel, Fejszál bin Farhán esz-Szaúd szaúd-arábiai külügyminiszterrel, Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszterrel, Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel, Ahmed Abul Geittel, az Arab Államok Ligájának főtitkárával, valamint Rijád al-Malikivel, a Palesztin Hatóság külügyminiszterével.
A Jiszráél Katz miniszterrel folytatott első megbeszélés során az uniós tagállamok miniszterei egyetértettek abban, hogy a mindenek felett álló és legsürgetőbb prioritást az jelenti, hogy megszűnjön a gázai katasztrofális helyzet, amelyet a polgári halálesetek számának növekedése, a tömeges éhezés, a humanitárius szállítmányok és a humanitárius hozzáférés súlyos hiánya, valamint az izraeli túszok több mint 100 napja tartó fogva tartása jellemez.
A palesztin nép nélkülözése, a még több halálos áldozat és rombolás nem mozdítja elő a Hamász és annak ideológiája feletti győzelmet, és nem fogja jobban garantálni Izrael biztonságát sem; éppen ellenkezőleg.
Ezért nemzetközi partnereinkkel még több erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy a halálos ellenségeskedéstől a megoldás felé mozduljunk el.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Ezt követően a tagállamok miniszterei munkaebéd keretében megbeszélést folytattak a „béke napja” törekvésben részes regionális partnerekkel: Szaúd-Arábiával, Jordániával, Egyiptommal és az Arab Államok Ligájával.
A felek egyetértettek abban, hogy támogatni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalát (UNRWA), és megvitatták, hogy a háború után hogyan lehetne rendezni a Gázai övezet helyzetét; tárgyaltak a kétállami megoldás felé vezető politikai folyamat újraindítására irányuló közös erőfeszítésekről, valamint az előkészítő békekonferenciára és az átfogó regionális béketervre irányuló munkáról.
A miniszterek megbeszélést folytattak Rijád al-Malikivel, a Palesztin Hatóság külügyminiszterével, amelynek keretében ismételten hangsúlyozták, hogy az EU határozottan támogatja a palesztin népet és a Palesztin Hatóságot.
A főképviselő megosztotta elképzeléseit az uniós tagállamok minisztereivel egy olyan belső, uniós szintű vitára vonatkozóan, amelynek tárgya az lenne, hogy a „béke napja” törekvés keretében végzett munkára építve hogyan lehetne egy átfogó megközelítés keretében újraindítani a közel-keleti békefolyamatot. A főképviselő javasolta, hogy a felek munkálkodjanak egy olyan előkészítő békekonferencia megvalósításán, amely az izraeli-palesztin konfliktusnak a jövőben történő átfogó rendezésére irányulna.
A miniszterek mindemellett áttekintették, hol tart a ciszjordániai szélsőséges és erőszakos telepesekkel szembeni szankciók tekintetében zajló munka, foglalkoztak az Izrael és Libanon közötti határon, valamint a Vörös-tengeren tapasztalható feszültségekkel, valamint az egyre fokozódó erőszakkal, amely számos polgári áldozatot követelt a tágabb régióban és Dél-Ázsiában.
Azerbajdzsán és Örményország
Az aktuális ügyek körében a külügyminiszterek érintették az Azerbajdzsánban és Örményországban fennálló helyzetet. A Tanács szolidaritásáról biztosította Franciaországot annak nyomán, hogy diplomatáit kiutasították, és a közelmúltban támadások érték a médiában. A miniszterek egyetértettek abban, hogy Azerbajdzsánnak újra érdemi béketárgyalásokat és a kapcsolatok normalizálására irányuló megbeszéléseket kell folytatnia Örményországgal.
Örményország területi integritásának bárminemű megsértése elfogadhatatlan, és súlyos következményekkel jár az EU-val fennálló kapcsolatokra nézve.
Tanácsi következtetések
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2024-ben képviselendő uniós prioritásokról.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy jelenleg nem csökkenthetjük az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Sőt, még többet kell tennünk, és még gyorsabban kell cselekednünk. Pénzügyi forrásokat és katonai felszereléseket kell nyújtanunk, katonákat kell kiképeznünk, valamint minden olyan támogatást biztosítanunk kell, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna megvédje magát.
