Uniós szankciók Oroszországgal szemben: kérdések és válaszok
Itt minden információt megtalál azokkal a szankciókkal kapcsolatban, amelyeket az Európai Unió fogadott el Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul.
Milyen szankciókat fogadott el eddig az EU?
Azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én teljes inváziót indított Ukrajna ellen, az EU súlyos és példa nélkül álló szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben.
Ezek az intézkedések kiegészítik az Oroszországgal szemben 2014 óta, a Krím annektálása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása nyomán bevezetett szankciókat.
Szerepelnek köztük mind gazdasági szankciók és egyéni szankciók, mind pedig diplomáciai intézkedések és vízumintézkedések.
Az intézkedések az Unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását.
Az uniós szankciók gondosan célzottak, és kialakításukra az arányos és ideiglenes jelleg szem előtt tartásával került sor. Ez azt jelenti, hogy rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik, és az EU tovább kalibrálhatja, enyhítheti vagy megszüntetheti őket, amennyiben megvalósulnak az uniós célkitűzések, vagy pedig érdemi előrelépés történik az elérésük felé.
Az EU szankciókat fogadott el Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szemben is, arra válaszul, hogy ezek az országok támogatást nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni katonai agresszióhoz.
Mindemellett az EU az orosz hibrid fenyegetésekre tekintettel, illetve az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt – konkrétan Alekszej Navalnij halála nyomán – is vezetett be szankciókat bizonyos személyekkel és szervezetekkel szemben.
Kikre vonatkoznak a szankciók?
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozó intézkedések csaknem 3000 személyre és szervezetre vonatkoznak. A szankcionált személyek közé tartoznak:
- Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke
- Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere
- Viktor Janukovics, Ukrajna korábbi elnöke
- Roman Abramovics
- az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) tagjai
- a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai
- az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának tagjai
- miniszterek, kormányzók és helyi politikusok, például Moszkva polgármestere
- magas rangú tisztviselők és katonai személyzet
- a Wagner Csoport parancsnokai
- prominens üzletemberek és oligarchák
- Kreml-párti és ukránellenes propagandisták
A jegyzékben szerepelnek a következőkért felelős vagy a következőkben részt vevő személyek is:
- az ukrán területeken megrendezett 2022-es „népszavazások” és 2023-as „választások”
- a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitások
- a polgári lakosság és a kritikus infrastruktúrák elleni rakétatámadások
- ukrán gyermekek elhurcolása és kényszeradoptálása
- ukrán gyermekek katonai átnevelése
- szíriai zsoldosok toborzása abból a célból, hogy Ukrajnában harcoljanak
- drónok gyártása és szállítása
- a szankciók kijátszása
- orosz árnyékflotta fenntartása
- az ukrán kulturális örökséget érő fosztogatás
A jegyzékben iráni, belarusz és KNDK-beli személyek is szerepelnek.
A jegyzékbe vett szervezetek között szerepelnek:
- politikai pártok
- fegyveres erők és félkatonai csoportok, köztük a Wagner Csoport
- bankok és pénzügyi intézmények
- propagandáért és dezinformációért felelős médiaszervezetek
- a védelmi ágazatban működő és dróngyártásban részt vevő vállalatok
- a közlekedési és energetikai ágazatban működő vállalatok
- a légi közlekedési, a hajógyártási és a gépgyártási ágazatban működő vállalatok
- az informatikai, távközlési és biztosítási ágazatban működő vállalatok
- a szankciók kijátszásában részt vevő vállalatok
- az orosz árnyékflottához köthető vállalatok
- a PJSC Alrosa, a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalata
- az „Összorosz Népfront” mozgalom
- az ukrán gyermekek erőszakos asszimilációjáért felelős szervezetek
Az EU harmadik országbeli vállalatokra is vezetett be szankciókat Oroszország háborújának támogatása miatt.
A személyekkel szembeni szankciók utazási tilalomból és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. A szervezetekre vonatkozó szankciók pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban.
Az utazási tilalom megakadályozza, hogy a jegyzékbe vett személyek belépjenek az EU területére, vagy azon áthaladjanak, akár szárazföldi, akár légi vagy vízi úton. A vagyoni eszközök befagyasztása azt jelenti, hogy az EU befagyasztja a jegyzékbe vett személyek és szervezetek uniós bankoknál lévő összes számláját. Emellett tilos közvetlenül vagy közvetett módon e személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani bármely pénzeszközt, illetve vagyoni eszközt.
Milyen korlátozások vonatkoznak az Oroszországgal folytatott uniós kereskedelemre?
A gazdasági szankciók részeként az EU számos import- és exportkorlátozást vezetett be Oroszországgal szemben. Ez azt jelenti, hogy európai jogalanyok nem értékesíthetnek bizonyos termékeket Oroszország részére (exportkorlátozások miatt), orosz jogalanyok pedig nem értékesíthetnek bizonyos termékeket az EU részére (importkorlátozások miatt).
A tiltott termékek jegyzékét az EU úgy állította össze, hogy a szankcióknak az orosz gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatása a lehető legnagyobb legyen, ugyanakkor az uniós vállalkozásokra és polgárokra gyakorolt következmények korlátozottak legyenek. Annak érdekében, hogy ne érintsék hátrányosan az orosz lakosságot, az export- és importkorlátozások nem terjednek ki az elsősorban fogyasztásra szánt termékekre, valamint az egészségügyi, gyógyszeripari, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre.
Az Európai Bizottság adatai alapján 2022 februárja óta az Oroszországba irányuló export uniós tilalma által érintett és emiatt nem exportált áruk és technológiák értéke több mint 48 milliárd EUR, az Oroszországból történő import tilalma által érintett és emiatt nem importált áruk értéke pedig 91,2 milliárd EUR volt. Ez azt jelenti, hogy – 2021-hez viszonyítva – jelenleg az export 54%-a és az import 58%-a tartozik a tilalom hatálya alá.
A tilalmakat az uniós vámhatóságok érvényesítik.
Az EU más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve nyilatkozatot fogadott el, amelyben fenntartja magának a jogot, hogy Oroszországot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében ne kezelje tovább a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetként. Az EU úgy döntött, hogy ezt nem az importvámok növelésével, hanem olyan korlátozó intézkedések bevezetésével kívánja elérni, amelyek bizonyos áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak. Az EU és partnerei emellett felfüggesztettek minden olyan tevékenységet, amely Belarusz WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos.
2023 decembere óta tilalom vonatkozik az orosz gyémántokra is: ez a G7-ek arra irányuló törekvésének része, hogy olyan, nemzetközileg összehangolt gyémánttilalmat dolgozzanak ki, amelynek célja, hogy megfossza Oroszországot ettől a fontos bevételi forrástól.
Emellett a Tanács bevezette az Oroszország katonai és ipari komplexumát közvetlenül támogató szervezetek jegyzékét. A jegyzékben szereplő szervezetekre a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében szigorúbb kiviteli korlátozások vonatkoznak.
Milyen árukat nem lehet Oroszországba exportálni az EU-ból?
A tiltott termékek között szerepelnek a következők:
- élvonalbeli technológiák (pl. kvantumszámítógépek és fejlett félvezetők, elektronikai komponensek és szoftverek)
- az olajfinomításhoz szükséges meghatározott termékek és technológiák
- energiaipari berendezések, technológiák és szolgáltatások
- a légiközlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák (pl. légi járművek és motorjaik, repülőgépekhez és helikopterekhez szükséges alkatrészek vagy bármilyen típusú berendezés, valamint sugárhajtómű-üzemanyag)
- tengeri navigációs termékek és rádiókommunikációs technológiák
- számos kettős felhasználású termék (azaz polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek), például drónmotorok és drónokhoz használt szoftverek vagy titkosítási eszközök
- luxuscikkek (pl. luxusautók, órák és ékszerek)
- fegyverek és mindenféle kapcsolódó felszerelés, beleértve a polgári célú tűzfegyvereket és azok alkatrészeit is
- vegyi anyagok, generátorok és termosztátok
- számítástechnikai, elektronikai és optikai alkatrészek
- kamerák, lencsék, játék drónok, laptopok és merevlemezek
- egyéb olyan áruk, amelyek növelhetik Oroszország ipari képességeit
Milyen árukat nem lehet Oroszországból importálni az EU-ba?
A tiltott termékek között szerepelnek a következők:
- nyersolaj és finomított kőolajtermékek
- cseppfolyósított földgáz (LNG) és cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)
- szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok
- acél, vas, nyersvas, alumínium és egyéb fémek
- réz- és alumíniumhuzalok, -csövek és -fóliák
- cement, bitumen és aszfalt
- fa, papír, szintetikus gumi és műanyagok
- hélium és egyéb vegyi anyagok
- tengeri eredetű élelmiszerek, szeszes italok, cigaretta és kozmetikai termékek
- gyémánt és arany, beleértve az ékszereket is
- Oroszország képességeinek megerősítéséhez hozzájáruló egyéb áruk
A gyémántok tekintetében a tilalom a következőkre vonatkozik:
- Oroszországból származó gyémántok
- Oroszországból kivitt gyémántok
- Oroszországon áthaladó gyémántok
- nem uniós országokban feldolgozott orosz gyémántok
Mit jelent az olajembargó a gyakorlatban?
2022 júniusában a Tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások a nyersolaj esetében 2022. december 5-től, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5-től alkalmazandók.
Átmeneti kivétel van hatályban az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. A csővezetékekre vonatkozó mentesség alkalmazása Lengyelország és Németország esetében 2023. június 23-án, Csehország esetében pedig 2025. július 1-jén megszűnt.
Az olajbehozatal tilalmának hatása jelentős, tekintettel arra, hogy Oroszország teljes olajexportjának mintegy fele az EU-ba irányul.
A tilalom az EU Oroszországból származó olajimportjának 90%-ára terjed ki. E vezető jövedelmező piac elvesztése jelentős strukturális hatást gyakorol Oroszországra, amelynek költségvetése alapvető mértékben támaszkodik erre az olajbevételre.
Hogyan működik az olajárplafon?
Ugyan tilos orosz nyersolajat és kőolajtermékeket tengeri úton szállítani harmadik országokba, és kapcsolódó szolgáltatást sem lehet nyújtani, azonban az EU erre vonatkozóan bevezetett egy kivételt: ha az említett árukat az olajárplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolják meg, akkor az említett tevékenységek engedélyezettek.
Az árplafonok az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra alkalmazandók. A jelenlegi árplafonok a következők:
- nyersolaj esetében hordónként 47,6 USD
- a nyersolajhoz képest diszkontáras kőolajtermékek esetében hordónként 45 USD
- a nyersolajhoz képest feláras kőolajtermékek esetében hordónként 100 USD
Az EU az árplafonok szintjét az árplafon-koalícióval szoros együttműködésben állapította meg. Az árplafon a nyersolaj esetében 2022. december 5-től, a kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5-től alkalmazandó. A nyersolaj árplafonjának kezdeti értéke hordónként 60 USD volt, az EU 2025 júliusában azonban úgy határozott, hogy azt hordónként 47,6 USD összegre csökkenti.
A jelenlegi értékek a piaci fejleményekre és a technikai változásokra figyelemmel a jövőben módosíthatók.
Ez a döntés korlátozza a rendkívüli piaci viszonyok következtében hirtelen fellépő áremelkedéseket, és drasztikusan csökkenti azt a bevételt, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúja megindítása óta az olajból szerez. Az olajárplafon emellett a globális energiaárak stabilizálását is szolgálja, miközben enyhíti a más országok energiaellátását érintő kedvezőtlen következményeket.
Mióta az EU bevezette az olajárplafont és az egyéb energetikai szankciókat, Oroszország olaj- és gázbevételei csaknem 80%-kal csökkentek a háború előtti szinthez képest.
Az olajárplafon-mechanizmus automatikus kiigazításának szüneteltetése
A 21. szankciócsomag 2026. július 23-i elfogadását követően az olajárplafon-mechanizmus automatikus kiigazítása 2027. július 15-ig szünetel. Ez azt hivatott biztosítani, hogy Oroszország olajértékesítésből származó nyeresége visszafogott maradjon a Hormuzi-szoros lezárása által okozott rendkívüli piaci helyzet ellenére. Elő van irányozva a felfüggesztés időközi felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus szükséges és arányos maradjon.
Melyek azok az Oroszországba irányuló uniós szolgáltatások, amelyekre tilalom vonatkozik?
Az EU – annak érdekében, hogy csapást mérjen az orosz gazdaságra, amely nagymértékben függ az európai vállalatok nyújtotta szolgáltatásoktól – megtiltotta bizonyos üzleti szempontból releváns szolgáltatások nyújtását Oroszország kormánya részére, illetve bármely oroszországi székhelyű jogi személy, így például vállalatok és más szervezetek vagy szervek számára.
A tilalom a következő, Oroszországnak vagy orosz személyeknek nyújtott szolgáltatásokat érinti:
- kriptoeszközökkel kapcsolatos pénztárca-, számla- vagy letétkezelés
- számvitel, könyvvizsgálat, könyvelés és adótanácsadás
- építési, építészeti és mérnöki szolgáltatások
- kiberbiztonság, informatikai tanácsadás és jogi tanácsadás
- hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás
- technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatások és pénzügyi támogatás (az orosz olaj tengeri szállításával kapcsolatban)
- szellemitulajdon-jogok és üzleti titkok (egyéb szankciók hatálya alá tartozó árukkal és technológiával kapcsolatban)
- szoftverek rendelkezésre bocsátása vállalkozások irányításához
- szoftverek rendelkezésre bocsátása ipari formatervezéshez és gyártáshoz
- a bankszektorban és a pénzügyi ágazatban meghatározott célokra használt szoftverek
- az orosz LNG-szállító tartályhajók és az orosz jégtörők karbantartása
A fentieken túlmenően 2025 októbere óta kötelező előzetesen engedélyeztetni minden, az orosz kormánynak nyújtott szolgáltatást.
Az Európai Bizottság szerint az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó exportkorlátozások összértéke 3,28 milliárd EUR-t tesz ki (ez az invázió előtt Oroszországba irányuló uniós export 16%-a).
Milyen szankciók vonatkoznak a közlekedésre?
Közúti közlekedés
Az EU tilalmat vezetett be – a tranzitra is kiterjedően – az EU-ba irányuló közúti árufuvarozásra vonatkozóan az orosz és belarusz közúti fuvarozók, pótkocsik és félpótkocsik esetében.
A tilalom célja egyrészt az, hogy az orosz ipar csak korlátozott mértékben tudjon kulcsfontosságú árukat beszerezni, másrészt pedig az, hogy mind az Oroszországba irányuló, mind pedig az onnan kiinduló közúti kereskedelem zavart szenvedjen. Az uniós országok azonban engedélyezhetnek eltéréseket a következők tekintetében:
- energiahordozók, gyógyszerészeti, orvosi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítása
- humanitárius segítségnyújtási célok
- az EU és tagállamai Oroszországban található diplomáciai vagy konzuli képviseleteinek működésével, vagy az Oroszországban működő, a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezetek működésével kapcsolatos szállítások
- az Oroszországgal folytatott hivatalos kulturális együttműködés keretében kölcsönzött kulturális javak Oroszország részére történő átadása vagy Oroszországba történő kivitele
- az EU-ba való belépésre szolgáló, diplomáciai rendszámtáblával rendelkező vagy humanitárius célokra használt autók
- az Oroszországban lakóhellyel rendelkező és az EU-ba utazó uniós polgárok autói
A tilalom nem érinti a Kalinyingrádi terület és Oroszország közötti postai szolgáltatásokat és tranzitárukat.
Légi közlekedés
Az EU minden orosz légitársaság számára megtiltotta az uniós repülőterek és az uniós légtér igénybevételét. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban nyilvántartásba vett, vagy máshol nyilvántartásba vett, de orosz állampolgárnak vagy szervezetnek lízingelt vagy bérbe adott repülőgépek nem szállhatnak le egyetlen uniós repülőtéren sem, és nem repülhetnek át uniós országok felett. A tilalom kiterjed a magánrepülőgépekre is.
Ezenkívül az EU megtiltotta a légiközlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák Oroszországba történő exportját is. Ez azt jelenti, hogy az orosz légitársaságok nem vásárolhatnak repülőgépet, alkatrészeket vagy felszerelést flottájuk számára, és nem tudják elvégezni a szükséges javításokat vagy műszaki ellenőrzéseket.
Szintén tilos az ezekhez az árukhoz és technológiákhoz kapcsolódó biztosítási és karbantartási szolgáltatások nyújtása, valamint technikai segítségnyújtás.
Mivel Oroszország jelenlegi kereskedelmi légiflottájának háromnegyedét az EU-ban, az USA-ban vagy Kanadában gyártották, a tilalom idővel valószínűleg oda vezet, hogy az orosz polgári légiflotta jelentős hányada nem tud majd felszállni, még a belföldi járatok sem.
Tengeri közlekedés
Az EU lezárta kikötőit Oroszország teljes kereskedelmi flottája előtt, amely több mint 2800 hajóból áll. Ez a korlátozás azonban nem érinti a következőket szállító hajókat: energiahordozók, gyógyszerészeti, orvosi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, humanitárius segítségnyújtás, szén, nukleáris fűtőanyag és a polgári célú nukleáris képességek működéséhez szükséges egyéb áruk.
Ez az intézkedés nem érinti továbbá azokat a hajókat, amelyek segítségre szorulnak és menedékhelyet keresnek, vagy vészkikötőbe kényszerülnek tengerészeti biztonsági okokból, vagy azért, hogy a tengeren életeket mentsenek.
A tilalom azokra a hajókra is vonatkozik, amelyek:
- megpróbálják megkerülni a szankciókat azáltal, hogy orosz lobogójukat vagy lajstromozásukat egy másik államéra változtatják
- Oroszország árnyékflottájához tartoznak
- részt vesznek katonai felszerelések Oroszország részére történő szállításában vagy ellopott ukrán gabona szállításában
- hajók közötti átrakodásban vesznek részt, és esetükben fennáll a szankciók megsértésének gyanúja
- azzal gyanúsíthatók, hogy orosz olaj szállítása során jogellenesen zavarják vagy hozzáférhetetlenné teszik hajófedélzeti automatikus azonosító rendszerüket
A kikötői hatóságok a hajó IMO-számának (a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet nevében kiadott egyedi azonosító szám) ellenőrzésével azonosíthatják a lobogóváltásra vagy átlajstromozásra irányuló kísérleteket.
Az EU megtiltotta (2022. december 5-től) az orosz nyersolaj és (2023. február 5-től) az orosz kőolajtermékek tengeri úton nem uniós országokba történő szállítását. Megtiltotta továbbá az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást, közvetítői tevékenységet és pénzügyi támogatást.
A tilalom nem alkalmazandó akkor, ha a nyersolajat vagy kőolajtermékeket az olajárplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolják meg.
Tilalom alatt állnak-e az orosz bankokkal folytatott ügyletek?
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta teljes körű tilalom vonatkozik az Orosz Központi Bankkal, az Orosz Regionális Fejlesztési Bankkal és a Belarusz Központi Bankkal folytatott ügyletekre.
2022 és 2025 között az EU számos más orosz és belarusz bankot is kizárt a SWIFT-rendszerből. A SWIFT egy üzenetküldő szolgáltatás, amely jelentősen megkönnyíti a bankok és más pénzügyi intézmények közötti információcserét. Az említett rendszerből történt kizárás eredményeként az érintett bankok nem juthatnak devizához, és vagyoni eszközöket sem tudnak külföldre átutalni.
2025 júliusában az EU úgy határozott, hogy a SWIFT-rendszerből való kizárást kiterjesztve teljes körű tranzakciós tilalmat vezet be. Ez azt jelenti, hogy egyetlen uniós gazdasági szereplő sem köthet ügyletet a felsorolt bankokkal – sem közvetlenül, sem közvetve. Az EU ezt követően kiterjesztette az ügyleti tilalmat azokra a harmadik országbeli pénzügyi szereplőkre, a kriptoeszköz-szolgáltatókat is ideértve, amelyek segítenek a szankciók kijátszásában, támogatják Oroszország háborúját, vagy kapcsolódnak Oroszország pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásához.
A szóban forgó tilalom jelenleg több mint 100 orosz bankra, valamint több Belaruszban, illetve más nem uniós országokban működő bankra vonatkozik.
Pénzügyi üzenetküldő rendszer
Az EU 2024 júniusától kezdődően megtiltotta a „pénzügyi üzenetküldő rendszer” (SPFS) – az Orosz Központi Bank által a hatályos uniós szankciók hatásának semlegesítése céljából létrehozott speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás – használatát.
Ez azt jelenti, hogy az Oroszországon kívül működő uniós szervezetek számára tilos a„pénzügyi üzenetküldő rendszerhez” (SPFS) vagy azzal egyenértékű speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokhoz kapcsolódni. Emellett az EU tilalmat vezetett be az említett rendszert használó, Oroszországon kívül letelepedett hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények tekintetében is.
Mire használja az EU az immobilizált orosz vagyoni eszközöket?
Az Európai Unió 2022 februárjában, az Oroszországgal szembeni harmadik szankciócsomag részeként megtiltott minden olyan ügyletet, amely az Orosz Központi Bank tartalékainak és vagyoni eszközeinek kezelésével kapcsolatos.
Ennek eredményeként immobilizálták az Orosz Központi Bank minden, az uniós központi bankoknál és pénzügyi intézményeknél tartott vagyoni eszközét és tartalékát.
A Tanács 2024. május 21-én kiigazította a kapcsolódó jogi keretet, és ezzel biztosította, hogy az Orosz Központi Bank vagyoni eszközeinek immobilizálása révén generált rendkívüli bevételeket fel lehessen használni Ukrajna támogatására, helyreállítására és újjáépítésére, valamint az orosz agresszióval szembeni védelmi kapacitások céljaira.
Az Orosz Központi Bank vagyoni eszközeinek és tartalékainak immobilizálása révén a központi értéktárak mérlegében rendkívüli készpénzegyenlegek halmozódnak fel, ami rendkívüli bevételeket eredményez. Ezeket a bevételeket az alkalmazandó szabályok értelmében nem kell átadni az Orosz Központi Banknak – még az immobilizálás feloldását követően sem.
Az uniós szabályok szerint csak azoknak a központi értéktáraknak kell az immobilizálás következtében felhalmozódó rendkívüli bevételeket elkülöníteniük, amelyek összesen 1 millió EUR-t meghaladó összegben tartanak az Orosz Központi Bankhoz tartozó tartalékokat és vagyoni eszközöket.
2024 óta az EU öt kifizetést kapott az Orosz Központi Bank vagyoni eszközeinek immobilizációjából származó rendkívüli bevételek formájában. Az első két kifizetést Ukrajna támogatására használták: 90%-át az Európai Békekereten, 10%-át pedig az Ukrajna-eszközön keresztül.
A harmadik kifizetés óta új kvótaelosztási rendszer működik. A 2024. október 25-én elfogadott uniós szabályok úgy rendelkeznek, hogy az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó bevételek 95%-át az uniós költségvetésbe kell beállítani, és azokat az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmuson keresztül kell folyósítani. E mechanizmust az EU hozta létre, hogy segítsen Ukrajnának visszafizetni az EU-tól és a G7-ektől kapott, mintegy 45 milliárd EUR összértékű hiteleket. A fennmaradó 5%-ot az Európai Békekerethez allokálják.
A Tanács 2025. december 12-én úgy határozott, hogy ideiglenesen megtiltja az Orosz Központi Bank EU-beli immobilizált vagyoni eszközeinek Oroszországba irányuló transzferét.
Miért tiltott be az EU egyes médiaorgánumokat?
Az Oroszországi Föderáció a vele szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálását célzó stratégiájának megerősítése érdekében dezinformációra, információmanipulációra és a tények elferdítésére irányuló szisztematikus nemzetközi kampányt folytat.
Az EU ennek ellensúlyozására felfüggesztette a Kreml által támogatott, az alábbiakban felsorolt 27 dezinformációs médiaorgánum műsorszolgáltatási tevékenységét és engedélyét:
- EADaily / Eurasia Daily
- Fondszk
- Izvesztyija
- Katehon
- Krasznaja Zvezda / Tvzvezda
- Lenta
- New Eastern Outlook
- NewsFront
- NTV/NTV Mir
- Oriental Review
- Pervij Kanal
- REN TV
- RIA Novosztyi
- RuBaltic
- Russia Today és leányvállalatai
- Rosszija RTR / RTR Planeta
- Rosszija 24 / Russia 24
- Rosszija 1
- Rosszijszkaja Gazeta
- SouthFront
- Szpasz tévécsatorna
- Szputnyik és leányvállalatai
- Strategic Culture Foundation (Stratégiai Kulturális Alapítvány)
- Cárgrád tévécsatorna
- TV Centre International
- Voice of Europe
Oroszország mindezen médiaorgánumokat arra használja fel, hogy szándékosan terjessze propagandáját, és dezinformációs kampányokat folytasson, többek között az Ukrajna elleni katonai agressziójával kapcsolatban.
A tilalom kiterjed az uniós tagállamokon belüli vagy oda irányuló átvitel vagy terjesztés minden módjára, ideértve a kábelen, műholdon, IPTV-n, platformokon, weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztüli átvitelt vagy terjesztést is.
Az EU Alapjogi Chartájával összhangban ezek az intézkedések nem akadályozzák majd meg ezeket a médiaorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatástól eltérő tevékenységeket végezzenek – például kutatást folytassanak és interjúkat készítsenek – az EU-ban.
Az EU a propagandáért és dezinformációért felelős médiaszervezetekre és magánszemélyekre is szankciókat vetett ki.
Mit tesz az EU a szankciók kijátszásának kezelése érdekében?
Az uniós szankciók nagyságrendjével szembesülve a szankciókkal sújtott orosz személyek és szervezetek különböző technikákat vetnek be azok kijátszása érdekében, például összetett pénzügyi struktúrákat alkalmaznak, meghamisítják a kereskedelem tárgyát képező termékek jellegét vagy eredetét, illetve nem uniós országok joghatóságára támaszkodnak.
Az EU számos intézkedést hozott a kijátszás elleni küzdelem érdekében, többek között:
- szankcionálta az intézkedések kijátszásában részt vevő személyeket és szervezeteket
- megtiltotta az uniós kikötőkbe való behajózást és korlátozásokat vezetett be az uniós szankciók megsértésével, többek között az olajárplafon-mechanizmus kijátszásával gyanúsított nem uniós hajókkal (vagyis az orosz árnyékflottával) szemben az általuk nyújtott tengeri szolgáltatások széles körére
- a kettős felhasználású termékekre és a fejlett technológiai cikkekre vonatkozó exportkorlátozásokat vezetett be több száz, köztük számos, Oroszországon kívül található és Oroszország háborúját közvetlenül támogató szervezet esetében
- tranzittilalmat vezetett be az EU-ból nem uniós országokba orosz területen áthaladva exportált, kettős felhasználású termékekre és technológiákra, valamint harctéri termékekre vonatkozóan
- előírta az uniós anyavállalatok számára annak biztosítását, hogy nem uniós leányvállalataik ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megelőzni kívánt eredményre vezetnek
- kötelezte az uniós gazdasági szereplőket, hogy átvilágítási mechanizmusokat vezessenek be a harctéri áruk nem uniós országokba történő értékesítésére vonatkozóan
- kiterjesztette az ügyleti tilalmat azokra az Oroszországon kívül letelepedett, nem uniós gazdasági szereplőkre, akik elősegítik az olajjal kapcsolatos korlátozások kijátszását
A kriptoeszközökkel kapcsolatos pénztárca-, számla- vagy letétkezelési szolgáltatások orosz személyek és oroszországi lakosok részére történő nyújtására vonatkozó tilalom kijátszásának korlátozása érdekében az EU tilalmat vezetett be arra vonatkozóan, hogy orosz állampolgárok vagy Oroszországban lakóhellyel rendelkező természetes személyek az ilyen szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonosai legyenek, azok felett ellenőrzést gyakoroljanak, vagy azok irányító szerveiben bármilyen tisztséget betöltsenek. Az EU a kriptoeszköz-szolgáltatókkal szemben is szankciókat fogadott el.
Ezen túlmenően mostantól értesítési kötelezettség vonatkozik az Unióban letelepedett, de Oroszország tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek 100 000 EUR összeget meghaladó, Unión kívüli pénzátutalásaira.
Az Európai Bizottság 2022. decemberben David O'Sullivant nevezte ki az uniós szankciók végrehajtásáért felelős különmegbízottnak. A különmegbízott feladata, hogy folyamatos, magas szintű kapcsolattartást és megbeszéléseket biztosítson nem uniós országokkal az Oroszországgal szembeni szankciók megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása, valamint annak garantálása érdekében, hogy Európából származó érzékeny harctéri termékek ne juthassanak el Oroszországba.
Mit jelent az Oroszországot kizáró klauzula?
Az Oroszországot kizáró klauzula egy olyan szerződéses kötelezettség, amelynek értelmében érzékeny áruk (például fejlett technológiák, légijármű-alkatrészek, fegyverek és kettős felhasználású termékek) uniós exportőrei kötelesek megtiltani harmadik országbeli vevőik számára ezen áruk Oroszországba történő újrakivitelét, illetve oroszországi felhasználásra történő újrakivitelét.
A kijátszás elleni intézkedések részeként bevezetett, említett klauzula arra kötelezi az eladókat, hogy a jogsértésekre vonatkozó szankciókat tartalmazó rendelkezéseket és nyomonkövetési mechanizmusokat illesszenek be a szerződéseikbe, ezzel megakadályozva, hogy bizonyos, Oroszország háborúját tápláló termékek közvetve eljussanak Oroszországba.
Hogyan lép fel az EU Oroszország árnyékflottájával szemben?
Az Oroszország által működtetett árnyékflotta egy olyan elöregedő tartályhajókból álló, illegális hálózat, amelyek a szankciók és az olajárplafon-mechanizmus kijátszásával orosz nyersolajat vagy orosz nyersolajból készült termékeket szállítanak. Tevékenységük lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is jelentős bevételt érjen el háborús gazdasága számára.
Ezek a hajók elkerülő taktikákat alkalmaznak, például kikapcsolják nyomkövető rendszereiket, „hamis” lobogók alatt hajóznak, illetve más összetett tulajdonosi szerkezeteket adnak meg identitásuk, származási helyük és rakományuk eltitkolása érdekében. Az olajárplafon-mechanizmus kijátszása mellett az orosz árnyékflotta arra is alkalmas, hogy más termékeket, például szankcionált katonai felszereléseket vagy ellopott ukrán gabonát szállítson.
A Tanács először a 11. és a 12. szankciócsomagban fogadott el intézkedéseket azon kockázatok kezelése érdekében, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin árnyékflottája révén kijátssza a szankciókat.
A 2024 júniusában elfogadott 14. szankciócsomagban az EU megtiltotta az Oroszország árnyékflottájához tartozó hajók számára az uniós kikötőkbe való behajózást és a tengeri szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtását. 2026. július 23-tól több mint 670 hajó szerepel az uniós jegyzékben.
Ezen túlmenően az EU tilalmat vezetett be az olajárplafon és más uniós szankciók kijátszására használt oroszországi kikötőkkel, hajózsilipekkel és repülőterekkel folytatott ügyletekre, és szankciókat (vagyonieszköz-befagyasztást és utazási tilalmat) az orosz árnyékflotta üzemeltetéséért felelős vagy abban részt vevő szervezetekkel és személyekkel szemben.
Az uniós szankciók végrehajtásáért felelős, 2022 decemberében kinevezett különmegbízott feladata, hogy kapcsolatba lépjen a lobogó szerinti harmadik államokkal, és határozottan felszólítsa őket a szankciók érvényesítésére, valamint annak megakadályozására, hogy a jegyzékbe vett tartályhajók – az uniós szankciók kijátszásának eszközeként – az említett államok lobogója alatt hajózzanak.
Az árnyékflotta működése súlyos kockázatokkal jár, ideértve a potenciális környezeti károkat, valamint azokat a kockázatokat, amelyek a tengerészeti biztonságot és a tengeri védelmet, a nemzetközi tengeri kereskedelem integritását, a kritikus tenger alatti infrastruktúrát, valamint a nemzetközi tengerészeti szabályok és normák tiszteletben tartását fenyegetik. Erre vonatkozóan a Tanács 2025 decemberében nyilatkozatot fogadott el.
Hatással vannak-e az uniós szankciók az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek globális kereskedelmére?
Nem. Az Oroszországgal szemben hozott korlátozó intézkedéseknek soha nem képezte célpontját az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelme. Nem képezi tárgyukat a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeknek Oroszország és a világ többi része közötti exportja, és nem is korlátozzák azt. Hatályuk kizárólag az EU és Oroszország közötti kétoldalú kereskedelemre terjed ki.
A globális élelmezésbiztonságban okozott zavarokért egyedül Oroszországot terheli felelősség. Oroszország agressziós háborúját megelőzően az Ukrajnából a világ többi részébe irányuló mezőgazdasági exportnak a 90%-a Ukrajna fekete-tengeri kikötőin haladt át. Amikor Oroszország megindította háborúját, blokádot vezetett be az Ukrajnából kiinduló exporttal szemben.
Az élelmezésbiztonság és az élelmiszerek megfizethetősége kiemelt prioritást jelent az EU és tagállamai számára. Az EU következetesen támogatta a globális élelmezésbiztonság megerősítését célzó erőfeszítéseket, például az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók és az ENSZ fekete-tengeri gabonakezdeményezése révén.
2023 júliusában Oroszország egyoldalúan úgy határozott, hogy beszünteti a 2022 júliusában létrehozott fekete-tengeri gabonakezdeményezés végrehajtását.
Koordinálja-e az EU a szankcióit más partnerekkel?
A szankciók nagyobb hatással járnak, ha a nemzetközi partnerek széles köre csatlakozik azokhoz. Az EU az elmúlt években szorosan együttműködött a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a szankciók koordinálása érdekében.
Az EU együttműködik a Világbank-csoporttal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és más nemzetközi partnerekkel annak megakadályozása érdekében, hogy Oroszország ezen intézményektől finanszírozáshoz jusson.
E nemzetközi erőfeszítések koordinálását célozza az orosz elittel, a hozzá kötődő szereplőkkel és oligarchákkal foglalkozó munkacsoport, amelynek keretében az EU a szankciók végrehajtásának biztosítása céljából együttműködik a G7-országokkal, azaz az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Japánnal, Kanadával, Németországgal és Olaszországgal, valamint Ausztráliával is.
Bár az EU számos partnerrel szorosan együttműködik, a nem uniós országok mindegyike egyoldalúan dönt arról, hogy milyen szankciókat vet ki.
Az uniós szankciók a nemzetközi jog hatálya alá tartoznak?
Igen. Valamennyi uniós szankció teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekkel, és egyúttal tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.
Amint az uniós tagállamok között politikai megállapodás születik, az Európai Külügyi Szolgálat és/vagy az Európai Bizottság elkészíti a szükséges jogi aktusokat, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Tanácsnak.
A tanácsi rendeletek és határozatok mint általános hatályú jogi aktusok kötelező erejűek az EU joghatósága alá tartozó minden személyre, illetve szervezetre nézve, azaz betartásuk kötelező az EU-n belüli minden személy és szervezet, tartózkodási helytől függetlenül minden uniós polgár, valamint minden olyan vállalkozás és szervezet számára, amely valamely uniós tagállam joga szerint van bejegyezve.
További információk:
Oroszország Ukrajna elleni háborúja: Uniós szankciók
Emberi jogi visszaélések Oroszországban: uniós szankciók
Oroszország hibrid tevékenységei: uniós szankciók
- Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója nyomán elfogadott szankciók (Európai Bizottság)
- Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán bevezetett uniós korlátozó intézkedések (az EU Hivatalos Lapja)
- Uniós szankciók Belarusszal szemben
- Uniós szankciók Iránnal szemben
- Uniós szankciók Észak-Koreával szemben
- Miért vezet be szankciókat az EU?
- Uniós szolidaritás Ukrajnával
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 5.