Bel- és Igazságügyi Tanács, 2016.6.9–10., 2016. június 9–10.

Főbb eredmények

Belügyek – június 10.

Fegyverek  

A miniszterek megállapodtak a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelvjavaslatra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. Az irányelvjavaslat módosítja és kiegészíti a jelenleg hatályos 91/477/EGK irányelvet. E tárgyalási megbízatás alapján az elnökség megkezdi a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, mihelyt ez utóbbi elfogadja a saját álláspontját.

A módosított irányelv célja, hogy orvosolja a jelenleg hatályos jogszabály bizonyos olyan hiányosságait, amelyeket az Európában elkövetett terrorista támadássorozatot követően azonosítottak.

Ard Van Der Steur holland biztonsági és igazságügyi miniszter, a Tanács soros elnöke ennek kapcsán a következőket mondta: „A tragikus kimenetelű párizsi és brüsszeli terrorista támadásokat követően a bel- és igazságügyi miniszterek az irányelv mihamarabbi elfogadását szorgalmazták. Ezzel az új irányelvvel a holland elnökségnek sikerült igazságos és méltányos egyensúlyt teremtenie az engedélyezett lőfegyverek belső piaca és az uniós polgárok biztonságának javítása között.”

• A Tanács megállapodott a lőfegyverek ellenőrzésének fokozásával kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról

Ütemterv az információcsere javítására 

A miniszterek jóváhagyták a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására vonatkozó, az interoperabilitást biztosító megoldásokra is kiterjedő ütemtervet.

Az ütemterv keretet biztosít egy integráltabb uniós információs architektúra kialakításához, valamint konkrét, a gyakorlatban rövid- és középtávon megvalósítandó intézkedéseket és hosszú távú iránymutatásokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetne javítani az információk kezelését és cseréjét.

A közelmúltban Párizsban és Brüsszelben elkövetett terrorista támadások, az Unión kívüli, egymást követő terrorista cselekmények és a jelenlegi migrációs válság rávilágítottak arra, hogy fontos beruházni a gyors, hatékony és minőségi információkezelésbe és információcserébe.

• A külföldi terrorista harcosokkal szembeni fellépés és a közelmúltbeli európai terrorista támadások nyomán tett lépések (háttéranyag)

Együtt sikerült növelnünk az ellenőrzést a Törökország és Görögország felől érkező migrációs áramlatok felett. Most pedig sürgősen tennünk kell annak érdekében, hogy ne legyen több tragikus vízbefúlás a Földközi-tengeren. Közösen kell fellépnünk, és az egész folyamatban tevékenyen kell cselekednünk. Ebbe beletartozik a migráció kiváltó okainak kezelése, a továbbküldés helyett a migránsok regisztrálása, továbbá a gazdasági migránsoknak a hazájukba történő visszaküldése.” Klaas Dijkhoff holland migrációügyi miniszter, a Tanács soros elnöke

Migráció

A Tanács megvitatta az aktuális migrációs helyzetet, és mindenekelőtt a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását, illetve a Földközi-tenger középső térségén áthaladó migrációs áramlatok kérdését.

A miniszterek ismételten kijelentették, hogy fel kell gyorsítani a migránsok Görögországból Törökországba való visszaküldését, és hogy a Frontex és az EASO keretében történő uniós segítségnyújtásnak a befogadhatóság és a jogosultság kérdésében biztosított hatékony támogatás révén kiemelten kell hozzájárulnia e visszaküldésekhez. A tagállamok megerősítették, hogy a migránsokat vissza lehet és vissza kell küldeni Törökországba.

A részt vevő államokat felkérték arra, hogy gyorsítsák fel a szíriai menekültek Törökországból való betelepítését, és hogy készüljenek fel egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer bevezetésére. Arra is sürgették őket, hogy gyorsítsák fel a menedékkérők Görögországból és Olaszországból való áthelyezését a 2015. szeptemberi tanácsi határozatoknak megfelelően.

• A migrációs nyomás kezelése az EU-ban (háttérinformációk)

Vízumliberalizáció

A miniszterek általános vitát tartottak a vízumpolitikáról a Bizottság vízumliberalizációval kapcsolatos közelmúltbeli javaslatainak fényében.

Az elnökség megállapította, hogy még nincs meg a kellő támogatás annak a megbízatásnak az elfogadásához, amelynek alapján a grúziai vízumliberalizációs javaslattal kapcsolatban meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Ennek kapcsán több tagállam is elégedetlenségének adott hangot, és reményét fejezte ki aziránt, hogy e megbízatás hamarosan jóváhagyásra kerül.

A jelenleg tárgyalt javaslatokat az elkövetkező hetekben érdemalapú megközelítést követve az illetékes tanácsi szervek is megvizsgálják.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a vízumkötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha a korábban elfogadott kritériumok teljesültek. A miniszterek kijelentették, hogy a Bizottság értékelése alapján szigorú és következetes módon kell majd eldönteni, hogy e kritériumok teljesítése megtörtént-e.

Igazságügy – június 9.

A nemzetközi párok vagyonjogi rendszerei  

18 uniós tagállam elfogadott két olyan rendeletet, melyek célja az olyan házaspárok, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatban élők vagyonjogi rendszereire vonatkozó szabályok meghatározása, ahol a pár két tagja két különböző uniós tagállam állampolgára, és/vagy akik valamely másik uniós tagállamban rendelkeznek tulajdonnal.

A rendeletek célja megállapítani egyrészt azt, hogy a házassági vagyonjogi rendszerek mely bíróság joghatósága és mely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, másrészt azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatok milyen vagyonjogi hatásokkal bírnak. Világos szabályokat határoznak meg a tekintetben, hogy elhalálozás vagy válás esetén mely jogszabályok alkalmazandók, ezáltal növelik a jogbiztonságot és véget vetnek a több tagállamban párhuzamosan folyó, adott esetben egymásnak ellentmondó eljárásoknak. Ezenfelül megkönnyítik majd a határozatok határokon átnyúló elismerését és végrehajtását is.

Ard van der Steur holland miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „A holland elnökség örömmel veszi tudomásul, hogy a Tanácsban jelentős és gyors előrelépés történt afelé, hogy a megerősített együttműködés révén megoldást találjunk a rendeletekkel kapcsolatban kialakult patthelyzetre. Már 18 tagállam vesz részt az együttműködésben. A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács az elmúlt félévben intenzíven dolgozott a javaslatokon, és reméljük, hogy elfogadásuk után további tagállamok is csatlakoznak majd a megerősített együttműködéshez.”

• 18 uniós tagállam megállapodott a nemzetközi párok vagyonjogi rendszereire vonatkozó szabályok tisztázásáról

Büntető igazságszolgáltatás a kibertérben  

Az igazságügyi miniszterek két tanácsi következtetést is elfogadtak, amelyek konkrét intézkedéseket és ütemtervet tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen további lépésekkel javítható a kibertérben elkövetett bűncselekmények elleni küzdelem terén folytatott együttműködés.

A következtetések mindenekelőtt konkrét intézkedéseket, illetve nyomon követést irányoznak elő a következőkre vonatkozóan: a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, a szolgáltatókkal folytatott együttműködés javítása, valamint reflexiós folyamat indítása a kibertérben gyakorolt végrehajtási joghatóság meghatározásához figyelembe vehető kapcsoló elvekről. A Bizottság felkérést kapott arra, hogy 2017 júniusáig mutassa be a három említett területen elért eredményeket.

• A kibertérben elkövetett bűncselekmények elleni küzdelem: a Tanács megállapodott a gyakorlati intézkedésekről és a következő lépésekről

 Európai Ügyészség 

A miniszterek részéről széles körű elvi támogatást kaptak azok a cikkek, melyeket a holland elnökség vezetésével szakértői szinten vitattak meg a közelmúltban. Az elnökség felkérte a szakértőket, hogy folytassák a tárgyalásokat, és tartsák szem előtt az egyes delegációk fenntartásait, valamint azt, hogy mindaddig nincs semmiről végleges megállapodás, amíg a szövegről átfogó megállapodás nem született.

Az említett cikkek az ügyviteli rendszerre és az adatvédelemre vonatkozó szabályokról, az egyszerűsített vádhatósági eljárásokról, az általános rendelkezésekről, továbbá a pénzügyi és személyzeti rendelkezésekről szólnak.

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet célja, hogy segítséget nyújtson az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelemhez azáltal, hogy létrehozza az e területen hatáskörrel rendelkező Európai Ügyészséget.